Back to top

Hogyan adózunk Közép- és Kelet-Európában?

A MAZARS Közép- és Kelet-európai Adóbrosúrája tavaly után másodszor is 22 ország adatait tartalmazza.A kiadvány legfőbb célja, hogy segítse a befektetőket az alapvető versenyképességi tényezők – főleg a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, illetve a forgalmi adó – összehasonlításában.

Immár hetedik alkalommal jelenik meg a MAZARS közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó adózási összefoglalója. A Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra tavaly után másodszor is 22 ország adatait tartalmazza: a visegrádi országokat, Dél-kelet Európát, továbbá Oroszországot, Ukrajnát, valamint a Baltikum államait. A kiadvány legfőbb célja, hogy segítse a befektetőket az alapvető versenyképességi tényezők – főleg a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, illetve a forgalmi adó – összehasonlításában.

A legfőbb megállapítások:

  • Továbbra is a fogyasztási típusú adók a legfontosabbak, ezért egyre nagyobb figyelmet kap és szigorodik beszedésük
  • Pozitívak az online számlázás tapasztalatai
  • A munkáltatók bérköltsége megközelíti a nettó bérek 160%-át, hazánk e tekintetben továbbra sincs jó helyzetben
  • A nyereségadók súlya nagyon eltérő a régióban: 20 százalékpontos eltérés van a legalacsonyabb és legmagasabb adókulcs között
  • Az Unió tudatosan próbál gátat szabni a káros adóversenynek és ezen keresztül az adóelkerülésnek

A foglalkoztatást terhelő adók

A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya továbbra is visszaszorulóban van. Ennek ellenére két országban is búcsút intettek az egykulcsos személyi jövedelemadózásnak.

Macedóniában és Litvániában többkulcsos, progresszív adómértéket vezettek be, ami a magánszemélyek adóterheinek emelkedésével jár.

Horvátországban és Lettországban ezzel szemben az alacsonyabb adókulcs sávos határát jelentősen megemelték, ami kedvező hír az ottani munkavállalóknak.

A munkáltatók teljes bérköltsége eközben a régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160%-át. Ezen a téren Magyarországnak 2017-2018-ban csak kis mértékben sikerült javítania korábbi, kiemelkedően rossz mutatóját. A 2019 júliusától beígért újabb 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentés némileg javíthat ezen.

Érdekes tendencia, hogy Romániában és Litvániában átalakították a szociális hozzájárulás fizetési rendszert úgy, hogy – azonos összes adóterhelés mellett – technikailag a munkáltató helyett a munkavállaló viseli a járulékok többségét.

Forgalmi adózás (value added tax)

A kormányzatok továbbra is a lakossági fogyasztás növekedésére próbálnak építeni, és a költségvetési bevételek tervezésekor egyre nagyobb szerepet kapnak a forgalmi típusú adók. Nem meglepő, hogy a hozzáadottérték-adó ma már talán a legfontosabb bevételi forrás az amúgy tovább erősödő állami költségvetések számára.

Noha az adónem fontossága nem kérdéses, az alkalmazott adómérték már jelentős szórást mutat. A normál adókulcsok átlaga 21% körül alakul, 2019-tól csak Oroszország növelte ennek mértékét, 2 százalékponttal.

A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27%-os normál áfa kulcs továbbra is magasnak számít.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Horvátországban jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.

Mivel a fogyasztáshoz kapcsolódó adók jelentősége növekszik, ezért a hatékonyabb adóbeszedés is egyre fontosabbá válik. Mivel ezen a területen a legnagyobb az adókikerülés veszélye, a kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Céljuk az értékesítési folyamat teljes körű monitorozása, az adózatlan ügyletek feltárása és az adócsalás csökkentése. Magyarországon tavaly az online számlázást is bevezették, aminek első tapasztalatai pozitívak voltak. A jövőben hasonló megoldások elterjedésére lehet számítani a régióban.

Társasági nyereségadózás

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok mennyire eltérő hangsúlyt fektetnek a vállalkozási nyereség adóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között több, mint 20 százalékpontos a különbség.

A legmagasabb Németországban (33%), a legalacsonyabb Magyarországon és Montenegróban (9%).

Lassan azonban látszanak az adóverseny korlátai is: 2019-től már csak egyetlen olyan országot találunk, ahol csökkentettek a nyereségadón. Görögországban a válság idején bevezetett, egyébként is nagyon magas adókulcs csökkent 1%-kal. Említést érdemel, hogy Lengyelország bevezetett egy 9%-os kedvezményes kulcsot, mely azonban csak a kis adózók alkalmazhatnak. Összességében a vizsgált régióban az adókulcsok átlaga 17%-körül alakul (többkulcsos rendszer esetén a legmagasabb kulccsal számolva).

Az Európai Unió egyébként tudatosan is gátat szab az adóversenynek, és igyekszik elejét venni a káros adóelkerülési technikáknak.

Ennek fontos eszköze az Anti Tax Avoidance Directive (ATAD), amit 2019. január 1-től már alkalmaznak is a tagállamok. A szabályozás fontos része, hogy meghatározza, hogy a vállalati hitelekre fizetett kamatok mekkora része vonható le a nyereségadó alapjából. Noha a szabályozás egyértelmű próbál lenni, érdekes látni, hogy a tagállamok mennyire másként értelmezik az irányelv adta kereteket. Van, ahol a lehető legenyhébb korlátozást alkalmazzák (Magyarország), máshol az ATAD által minimálisan megkövetelt korlátozáson túlterjeszkedik a helyi szabályozás (Lengyelország). Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az off-shore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC) szabályok egységesítése is. A következő lépés pedig sok helyen az ún. tőkekivonási adó (exit taxation) átültetése lesz.

A CEE hagyományos nyereségadóztatást alkalmazó országai kivétel nélkül továbbra is megengedik a korábbi években keletkezett veszteségek továbbvitelét és felhasználását a későbbi évek pozitív adóalapjával szemben. Ez az összeg általában csak meghatározott ideig, általában 5-7 évig, néhol csak 3-4 évig használható ilyen célra. A veszteségek időbeli korlátozás nélküli elhatárolását még mindig 6 ország engedi meg.

Továbbra is igaz, hogy a régiós országok előszeretettel alkalmaznak forrásadót a kamat-, osztalék- és jogdíjjövedelmekre (15% vagy akár 19-20%-os mértékben).

Természetesen ezeket a vonatkozó adóegyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével lehet alkalmazni. Ugyanakkor Litvánia, Észtország és Magyarország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre.

A közép-kelet-európai régió kétharmadában megengedett, hogy az adózó IFRS-alapú egyedi beszámolót készítsen, és ezt használja adózási célokra is. Az országok több, mint felében az adórendszer valamilyen formában támogatja a kutatás-fejlesztési (R&D) tevékenységet is. Szlovákia, Szerbia és Lengyelország is ebbe az irányba tett lépéseket a közelmúltban.

Végül meg kell említeni, hogy Magyarországon 2019-től elérhető a csoportos társasági adózás,

ami eddig csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód. Ezzel szemben Oroszország épp most vezeti ki a konszolidált adózási csoportok létrehozásának lehetőségét.

Transzferárazás

Az OECD BEPS („Base Erosion and Profit Shifting”) kezdeményezése korábban ráirányította a figyelmet, hogy az adóhatóságoknak érdemes jobban koncentrálnia a cégcsoporton belüli, esetleg határokon átnyúló ügyletekre. A transzferár-szabályozás már korábban megjelent szinte mindegyik ország adórendszerében, Montenegró és Macedónia kivételével (Bulgáriában pedig csak az adóhatóság külön kérésére kell elkészíteni a TP-dokumentációt).

Az ehhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettség átalakult a közelmúltban.

Az OECD által előírt „country-by-country reporting” (CBC-R) alapvető célja, hogy az átláthatóságot erősítse azáltal, hogy a helyi adóhatóságok számára az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat biztosítsa. Az elmúlt egy évben a CEE régióban működő adózóknak is aktívan közre kellett működnie a CBC reporting rendszer elindításában.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lisztharmatrezisztens paprikaállomány

A szegedi Flóratom Kft. szentmihályi kertészetében több évtizede hajtatnak paprikát, ami az áttelelő technológiából, a termálvizes fűtésből adódóan, valamint a téli, kora tavaszi jó árak miatt jövedelmező. Ugyanakkor a termesztőberendezés, a termesztésmód jellegéből és a szélsőségessé vált időjárásból eredően keresik azokat a fajtákat, megoldásokat, amelyekkel növelhetnék a jelenlegi bevételeket és nyereséget.

Fejlett vetőmagválogató technológiát adtak át Prügyön

A gabonaágazat helyzetéről, a mezőgazdasági termelést segítő támogatásokról és a Közös Agrárpolitika 2020 után várható szabályozásáról tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Prügyi Mg. Zrt. által szervezett Őszi Kalászos Fajtasor Bemutatón.

Jelentős kedvezmények és szigorítások a 2020-as adócsomagban

Több adókedvezmény és könnyítés is szerepel a kormány 2020-as adócsomagjában, ám jelentős szigorításokra is számíthatunk – áll a MAZARS elemzésében. Csökken a szálláshelyek szolgáltatás áfája, valamint 2019. július 1-től átmenetileg – várhatóan 2022 végéig - 0%-ra csökken a reklámadó mértéke. A dohánytermékek jövedéki adója azonban komolyan emelkedik, és az agresszív adótervezésre is figyelni fog a kormány.

EU GMO-rendelet: enyhítést kérnek

Hollandia és Észtország vezetésével 14 tagállam nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz az EU GMO-rendeletének fölülvizsgálatára az új nemesítési eljárásokkal kapcsolatban.

Drága lesz az avokádó

Évenként akár hárommilliárd dollárral is többet fizethetnek az amerikai fogyasztók az avokádóért, a paradicsomért, a mangóért és több más zöldségért, gyümölcsért, ha elnökük, Donald Trump valóra váltja a bejelentett vámemelési elképzelését Mexikóval szemben, figyelmeztet az Amerikai Frisstermék Szövetség.

Az oroszok lesznek a világ legnagyobb búzaexportőrei az amerikaiak szerint

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) az eddig vártnál nagyobb idei orosz búzaterméssel számol, és előrejelzése szerint a júliusban induló új mezőgazdasági évben Oroszország már a harmadik egymást követő évben lesz a világ legnagyobb búzaexportálója.

Új korszak, komoly kihívások

Kárpátalján sok egyéni sertéstenyésztő értetlenül áll a jelenség előtt, hogy miközben beindult a turistaszezon, és külhonban munkát vállaló tízezrek küldik haza az itthon maradottak számára a rengeteg pénzt, eközben a termelők sokszor még önköltségi ár alatt sem tudják leadni vágóállataikat.

A méz ára

Miután az Aldi akciója heves vitát váltott ki a német méhészek között – az áruházlánc "csak" 4,99 Euróért értékesítette a félkilós hazai mézet-, a német méhészújság (Deutsches Bienenjournal) legújabb számában két cikket is szentel a méz árának, melyekben többek között a főállású méhészek megélhetési nehézségeiről, valamint a helyzet javításának két lehetőségéről értekezik.

A franciák belehúztak a biotermesztésbe

Rekordmennyiségű gazdaság állt át biotermesztésre tavaly Franciaországban. Ez annak a következménye, hogy a szektor lassan felzárkózik az egyre növekvő trend mögé – mondta kedden az ország bioélelmiszerekre szakosodott ügynöksége.

Megkezdődött „áttelelő” vöröshagyma betakarítása

Országszerte megkezdődött a júniustól jellemzően augusztusig termő „áttelelő” vöröshagyma betakarítása. Már januárban elfogyott a tavalyi magyar hagyma, a következő hónapokban a hazai áru újra megjelenik a piacokon, üzletekben.