Back to top

Vezetőszáras versenyek - Új színfolt

A Magyar Díjlovagló Szakbizottság a 2019-es évtől hazánkban is bevezette a nyugati lovaskultúrákban hosszú ideje nagy népszerűségnek örvendő programot. A tervek szerint nyolc forduló és egy döntő lesz az idén.

A versenyszám a 4-8 éves korosztály számára biztosít lehetőséget arra, hogy az ifjú lovasok minél hamarabb aktív részesei lehessenek a díjlovaglóversenyeknek. Ez a gyermekek számára óriási lehetőség és izgalom, hogy éles versenyhelyzetben bemutathassák „lovastudásukat” bíró, szakértő közönség és családtagjaik előtt. A bíró értékeli a gyerekeket és kijelöli az első helyezett, győztes lovast, míg a többiek mind második helyezettként gazdagodhatnak elismerésben és szalaggal.

A bírónak fontos, összetett feladata van: nemcsak elbírálja a látott produkciókat, hanem mikrofonon keresztül végig instruálja a gyerekeket és felvezetőiket, diktálja az aktuálisan végrehajtandó feladatot, továbbá a közönség felé is kommunikál.

Hogy néz ki maga a verseny?

A gyermekek 2-5 fős csoportokra osztva (elsősorban a lovasok életkorát figyelembe véve) a versenypálya egy részén, egy kb. 20 méteres köríven a bíró utasítására felvezetőikkel először felsorakozva megállnak a bíró (és a közönség) felé, ahol a párosok bemutatásra kerülnek. Majd egy nagykörön egymástól biztonságos távolságra a bíró utasítására elindítják a lovaikat ügetésbe, és végrehajtják a bíró által kért feladatokat: a diktálásnak megfelelően tanügetést vagy könnyűügetést mutatnak be. A felsoroltakon kívül kérhetőek lépésben egyszerű fordulatok, például kiskör is. A bemutatást követően a párosok ismét felsorakoznak, a bíró elmondja az értékelést, és a lovasok díjazásban részesülnek.

Fotó: Somogyvári Anett

Kik vehetnek részt a versenyen?

A versenyen a 4-8 éves lovasok vehetnek részt, az adott évben betöltendő kor számít. Lovaik lehetnek pónik, kislovak és nagylovak egyaránt. A lovaknál alapvető kritérium a nyugodtság és a jó karakter. A harmadik fontos szereplő a felvezető, aki bemutatja a párost a versenyen.

Fontos, hogy a lovat/pónit úgy vezesse fel, hogy a vezetőszár laza maradjon, tehát a lovas irányítsa a lovat, és ne a felvezető húzza maga után.

Milyen felszerelés és ruházat szükséges?

A lovasnak hagyományos díjlovagló versenyöltözethez hasonlatos ruházatban kell részt vennie a megmérettetésen, kobak használata kötelező, a gerincvédő opcionális. A felvezetőnek sportosan elegáns, vagy hagyományos versenyöltözetben kell lennie, kezében egy 120 cm-es pálcával. A lovak/pónik felszerelése kiskantár és angol nyereg. Fásli, egyéb lábvédők és különféle kikötőszárak szabályszerű használata engedélyezett.

De milyen kritériumok alapján dől el, hogy ki lesz a győztes kis lovas?
Fotó: Somogyvári Anett

A bíró négy fő irányvonal mentén fog mérlegelni:

• a ló/póni alkalmassága gyereklónak (megbízhatóság, engedelmesség),

• a gyermek lovastudása (a korának megfelelő lovaglás, ülés, a ló mozgásának követése, és a lovas otthonos, jó érzete a lovon),

• ápoltsági állapot (a ló/póni ápoltsága, a felszerelés tisztasága, a lovas célszerű ruházata),

• összkép (a felvezetés módja, a hármas harmonikus egysége).

Hol lesznek ilyen versenyek?

A szakág nyolc fordulót és egy döntőt tervezett az évre. A fordulók a hivatalos CDNA-versenyek keretein belül, az ország különböző részein, Pátyon, Szilvásváradon, Balatonvilágoson, Mezőhegyesen, illetve két hazai rendezésű nemzetközi versenyen – Pilisjászfalun és Máriakálnokon – kerülnek megrendezésre. A vezetőszáras verseny döntője a rangos magyar díjlovagló bajnokságon kerül megrendezésre, ahol meghívásos alapon az évben a regionális fordulókon kiemelkedően teljesítő lovasokat várjuk. Az év legrangosabb versenyén a győztes páros a szalagon és díjon kívül még egy szép dísztakarót is kap.

Fotó: Somogyvári Anett
A Magyar Díjlovagló Szakbizottság eltökélt szándéka volt, hogy a versenysorozatot úgy vezesse be Magyarországra, hogy a felmerülő költségek ne terheljék a versenyrendezőket. Ennek érdekében gondoskodott egy nagyvonalú szponzorról, aki a fent említett versenyekre finanszírozta a bíró napidíját, útiköltségét, és a díjszalagokat. Így mindez nem terheli sem az amúgy is szűkös szakági költségvetést, sem pedig a gyakran nehézségekkel küzdő rendezők pénztárcáját. Sőt! A nevezésekből, és startdíjból származó bevétel legnagyobb örömünkre a versenyhelyszíneket illeti.

Több versenyen vagyunk túl. A gyermekek, szülők, és a közönség pozitív visszajelzései alapján mindenképpen elmondható, hogy nagyon jó ötlet volt a szakvezetés részéről eme versenyszám bevezetése. Reméljük, hogy egyre több kis lovast köszönthetünk ezeken a versenyeken, és minél több gyermeknek szerezhetünk örömet vele!

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

A természetvédelem zászlaja alatt versenyeznek lovaikkal

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos magyar állatfajták génmegőrzésére. Kiemelt feladatuk a mezőhegyesi félvér lovak tenyésztése – a fajtát sporteseményeken szerzett tapasztalataikkal igyekszenek tökéletesíteni.

A rideg és félrideg tartás

A lovak tartásának módjait rendkívül sokféle szempontból lehet vizsgálni, hiszen ahány ház, annyi szokás, annyi felhasználási módja, fajtája van a lovaknak, és az emberek lehetőségei is behatárolják, hogyan tudják megoldani lovaik elhelyezését. A lótartás színvonala, minősége Magyarországon is rendkívül változatos képet mutat.

Magyarok tartottak lovasbemutatót a brit királyi család előtt

Hortobágyi csikósok részvételével zajlott le idén a hét évtizedes hagyományokra visszatekintő brit lovasrendezvény, a Royal Windsor Horse Show, amelynek a királyi család windsori birtoka adott otthont.

Üres kézzel, stoppal ment ki Németországba, most Európa-bajnokságra készül

A Hamburger Abendblatt sportrovatában a Németországban élő magyar militarylovasról, Tóth Imréről jelent meg egy portré abból az alkalomból, hogy megszerezte a minősülést és indulhat majd a németországi Luhmühlenben rendezendő Európa-bajnokságon a nyár végén. Érdemes magyarul is elolvasni Imre történetét, aki elég mélyről küzdötte föl magát az Eb-ig, hiszen húsz évvel ezelőtt gyakorlatilag egy szál semmivel, stoppal indult el Hamburgba.

Vadlovak születése a Hortobágyon

Az ázsiai vadlovak, más néven Przsevalszkij-lovak a felelőtlen emberi tevékenység következményben csaknem teljesen kihaltak, ám egy nemzetközi összefogásnak köszönhetően végül sikerült megmenteni a fajt, amelynek kutatásával és fenntartásával Magyarországon is foglalkoznak.

Gyakori kérdések a ló „forgalmi engedélyéről”

Azt gondolhatnánk, hogy a lóútlevél bevezetése után több mint tíz évvel erről az okmányról már nem szükséges beszélnünk. Gondolhatnánk, hogy mindenki, aki ma lovat tart, tökéletesen tisztában van azzal, mi is ez, mikor és miért kell kiváltani, mi a teendő vele, ha a lovat eladjuk, vagy ha a ló elhullik.

Tréfás kedvű piliscsabaiak verték a mezőnyt Mezőfalván

Izgalmas versengést és szoros végeredményt hozott a "Legyél Te is mezőgépész!" Országos Bajnokság (LETIMOB) tavaszi döntője, amelynek a III. NAK Szántőföldi Napok és AgrárgépShow adott otthont Mezőfalván. A 4 csapatból álló mezőnyben piliscsabai siker született.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.