Back to top

Vezetőszáras versenyek - Új színfolt

A Magyar Díjlovagló Szakbizottság a 2019-es évtől hazánkban is bevezette a nyugati lovaskultúrákban hosszú ideje nagy népszerűségnek örvendő programot. A tervek szerint nyolc forduló és egy döntő lesz az idén.

A versenyszám a 4-8 éves korosztály számára biztosít lehetőséget arra, hogy az ifjú lovasok minél hamarabb aktív részesei lehessenek a díjlovaglóversenyeknek. Ez a gyermekek számára óriási lehetőség és izgalom, hogy éles versenyhelyzetben bemutathassák „lovastudásukat” bíró, szakértő közönség és családtagjaik előtt. A bíró értékeli a gyerekeket és kijelöli az első helyezett, győztes lovast, míg a többiek mind második helyezettként gazdagodhatnak elismerésben és szalaggal.

A bírónak fontos, összetett feladata van: nemcsak elbírálja a látott produkciókat, hanem mikrofonon keresztül végig instruálja a gyerekeket és felvezetőiket, diktálja az aktuálisan végrehajtandó feladatot, továbbá a közönség felé is kommunikál.

Hogy néz ki maga a verseny?

A gyermekek 2-5 fős csoportokra osztva (elsősorban a lovasok életkorát figyelembe véve) a versenypálya egy részén, egy kb. 20 méteres köríven a bíró utasítására felvezetőikkel először felsorakozva megállnak a bíró (és a közönség) felé, ahol a párosok bemutatásra kerülnek. Majd egy nagykörön egymástól biztonságos távolságra a bíró utasítására elindítják a lovaikat ügetésbe, és végrehajtják a bíró által kért feladatokat: a diktálásnak megfelelően tanügetést vagy könnyűügetést mutatnak be. A felsoroltakon kívül kérhetőek lépésben egyszerű fordulatok, például kiskör is. A bemutatást követően a párosok ismét felsorakoznak, a bíró elmondja az értékelést, és a lovasok díjazásban részesülnek.

Fotó: Somogyvári Anett

Kik vehetnek részt a versenyen?

A versenyen a 4-8 éves lovasok vehetnek részt, az adott évben betöltendő kor számít. Lovaik lehetnek pónik, kislovak és nagylovak egyaránt. A lovaknál alapvető kritérium a nyugodtság és a jó karakter. A harmadik fontos szereplő a felvezető, aki bemutatja a párost a versenyen.

Fontos, hogy a lovat/pónit úgy vezesse fel, hogy a vezetőszár laza maradjon, tehát a lovas irányítsa a lovat, és ne a felvezető húzza maga után.

Milyen felszerelés és ruházat szükséges?

A lovasnak hagyományos díjlovagló versenyöltözethez hasonlatos ruházatban kell részt vennie a megmérettetésen, kobak használata kötelező, a gerincvédő opcionális. A felvezetőnek sportosan elegáns, vagy hagyományos versenyöltözetben kell lennie, kezében egy 120 cm-es pálcával. A lovak/pónik felszerelése kiskantár és angol nyereg. Fásli, egyéb lábvédők és különféle kikötőszárak szabályszerű használata engedélyezett.

De milyen kritériumok alapján dől el, hogy ki lesz a győztes kis lovas?
Fotó: Somogyvári Anett

A bíró négy fő irányvonal mentén fog mérlegelni:

• a ló/póni alkalmassága gyereklónak (megbízhatóság, engedelmesség),

• a gyermek lovastudása (a korának megfelelő lovaglás, ülés, a ló mozgásának követése, és a lovas otthonos, jó érzete a lovon),

• ápoltsági állapot (a ló/póni ápoltsága, a felszerelés tisztasága, a lovas célszerű ruházata),

• összkép (a felvezetés módja, a hármas harmonikus egysége).

Hol lesznek ilyen versenyek?

A szakág nyolc fordulót és egy döntőt tervezett az évre. A fordulók a hivatalos CDNA-versenyek keretein belül, az ország különböző részein, Pátyon, Szilvásváradon, Balatonvilágoson, Mezőhegyesen, illetve két hazai rendezésű nemzetközi versenyen – Pilisjászfalun és Máriakálnokon – kerülnek megrendezésre. A vezetőszáras verseny döntője a rangos magyar díjlovagló bajnokságon kerül megrendezésre, ahol meghívásos alapon az évben a regionális fordulókon kiemelkedően teljesítő lovasokat várjuk. Az év legrangosabb versenyén a győztes páros a szalagon és díjon kívül még egy szép dísztakarót is kap.

Fotó: Somogyvári Anett
A Magyar Díjlovagló Szakbizottság eltökélt szándéka volt, hogy a versenysorozatot úgy vezesse be Magyarországra, hogy a felmerülő költségek ne terheljék a versenyrendezőket. Ennek érdekében gondoskodott egy nagyvonalú szponzorról, aki a fent említett versenyekre finanszírozta a bíró napidíját, útiköltségét, és a díjszalagokat. Így mindez nem terheli sem az amúgy is szűkös szakági költségvetést, sem pedig a gyakran nehézségekkel küzdő rendezők pénztárcáját. Sőt! A nevezésekből, és startdíjból származó bevétel legnagyobb örömünkre a versenyhelyszíneket illeti.

Több versenyen vagyunk túl. A gyermekek, szülők, és a közönség pozitív visszajelzései alapján mindenképpen elmondható, hogy nagyon jó ötlet volt a szakvezetés részéről eme versenyszám bevezetése. Reméljük, hogy egyre több kis lovast köszönthetünk ezeken a versenyeken, és minél több gyermeknek szerezhetünk örömet vele!

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Örkénytáborban ünnepeltek a polgárőr lovasok

Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és Táborfalva Nagyközség Önkormányzata az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a Készenléti Rendőrség támogatásával, példaértékű civil összefogásra alapozva rendezte meg a hajdani lovas katonai hagyományok tiszteletére a lovas őrszolgálatok éves ünnepét Örkénytáborban.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Lovassportok harca Hortobágyon

Nagy izgalommal vártam ezt a hétvégét már az év eleje óta, amikor Szladek Péter kollégám meghívott versenybírónak az 53. Hortobágyi Lovasnapokra. Sosem feledem, amikor 16 éves koromban részt vehettem egy országos minősítőn, majd hétfőn 25 akadályon még kipróbáltuk magunkat a Derbyn.

Robotos fejés a csömöri tanyán

Huszonegy évvel ezelőtt 2 hektáron és két sportlóval kezdődött Csömörön Koronczai Gábor farmjának története. Folyamatos fejlesztéssel ma már 70 magyartarka szarvasmarha, a 10 bokszos istállóban lakó lovak, sertések és ház körüli baromfifélék takarmányát állítja elő a farm körül fekvő 7,5 hektár saját és 80 hektár bérelt földön, a település egyetlen állattenyésztő családi gazdaságaként.

Különleges tenyészszemle: Roven-ivadékok egy helyen

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fábiánházát vélhetően nem túl sokan ismerik az olvasók közül, a lótenyésztők, azon belül a kisbéri félvér iránt elkötelezettek körében azonban már jól csengő név a fábiánházi Ecsed Ménes.

Paddock Paradise – a lovak paradicsoma

A Paddock Paradise egy viszonylag új keletű, hazánkban egyelőre kevéssé ismert módja a lovak elhelyezésének. Külföldön viszont mindinkább terjedőben van, sok lovarda tért át erre a természetközeli, lóbarát lótartási formára, melynek legnagyobb úttörője és szakértője Jaime Jackson.

Quintana duplázott

Makay Tamás lova, Quintana Andrej Hollyval duplázott, idén is ő nyerte a gróf Széchenyi István Emlékverseny nagydíját. Ebből az alkalomból beszélgettünk a tulajdonossal, aki hosszú tenyésztői múlttal rendelkezik.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

Készenléti Rendőrség: nóniuszok nyergében járják az országot

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik mezőhegyesi tenyésztésű lovakban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

„Ajándék a mezőhegyesieknek”

Extrém meleg, színvonalas verseny, helyi vonatkozású sikerek – ezek jellemezték a XXV. Jubileumi Kanca- és Ménversenyt Mezőhegyesen.