Back to top

Vezetőszáras versenyek - Új színfolt

A Magyar Díjlovagló Szakbizottság a 2019-es évtől hazánkban is bevezette a nyugati lovaskultúrákban hosszú ideje nagy népszerűségnek örvendő programot. A tervek szerint nyolc forduló és egy döntő lesz az idén.

A versenyszám a 4-8 éves korosztály számára biztosít lehetőséget arra, hogy az ifjú lovasok minél hamarabb aktív részesei lehessenek a díjlovaglóversenyeknek. Ez a gyermekek számára óriási lehetőség és izgalom, hogy éles versenyhelyzetben bemutathassák „lovastudásukat” bíró, szakértő közönség és családtagjaik előtt. A bíró értékeli a gyerekeket és kijelöli az első helyezett, győztes lovast, míg a többiek mind második helyezettként gazdagodhatnak elismerésben és szalaggal.

A bírónak fontos, összetett feladata van: nemcsak elbírálja a látott produkciókat, hanem mikrofonon keresztül végig instruálja a gyerekeket és felvezetőiket, diktálja az aktuálisan végrehajtandó feladatot, továbbá a közönség felé is kommunikál.

Hogy néz ki maga a verseny?

A gyermekek 2-5 fős csoportokra osztva (elsősorban a lovasok életkorát figyelembe véve) a versenypálya egy részén, egy kb. 20 méteres köríven a bíró utasítására felvezetőikkel először felsorakozva megállnak a bíró (és a közönség) felé, ahol a párosok bemutatásra kerülnek. Majd egy nagykörön egymástól biztonságos távolságra a bíró utasítására elindítják a lovaikat ügetésbe, és végrehajtják a bíró által kért feladatokat: a diktálásnak megfelelően tanügetést vagy könnyűügetést mutatnak be. A felsoroltakon kívül kérhetőek lépésben egyszerű fordulatok, például kiskör is. A bemutatást követően a párosok ismét felsorakoznak, a bíró elmondja az értékelést, és a lovasok díjazásban részesülnek.

Fotó: Somogyvári Anett

Kik vehetnek részt a versenyen?

A versenyen a 4-8 éves lovasok vehetnek részt, az adott évben betöltendő kor számít. Lovaik lehetnek pónik, kislovak és nagylovak egyaránt. A lovaknál alapvető kritérium a nyugodtság és a jó karakter. A harmadik fontos szereplő a felvezető, aki bemutatja a párost a versenyen.

Fontos, hogy a lovat/pónit úgy vezesse fel, hogy a vezetőszár laza maradjon, tehát a lovas irányítsa a lovat, és ne a felvezető húzza maga után.

Milyen felszerelés és ruházat szükséges?

A lovasnak hagyományos díjlovagló versenyöltözethez hasonlatos ruházatban kell részt vennie a megmérettetésen, kobak használata kötelező, a gerincvédő opcionális. A felvezetőnek sportosan elegáns, vagy hagyományos versenyöltözetben kell lennie, kezében egy 120 cm-es pálcával. A lovak/pónik felszerelése kiskantár és angol nyereg. Fásli, egyéb lábvédők és különféle kikötőszárak szabályszerű használata engedélyezett.

De milyen kritériumok alapján dől el, hogy ki lesz a győztes kis lovas?
Fotó: Somogyvári Anett

A bíró négy fő irányvonal mentén fog mérlegelni:

• a ló/póni alkalmassága gyereklónak (megbízhatóság, engedelmesség),

• a gyermek lovastudása (a korának megfelelő lovaglás, ülés, a ló mozgásának követése, és a lovas otthonos, jó érzete a lovon),

• ápoltsági állapot (a ló/póni ápoltsága, a felszerelés tisztasága, a lovas célszerű ruházata),

• összkép (a felvezetés módja, a hármas harmonikus egysége).

Hol lesznek ilyen versenyek?

A szakág nyolc fordulót és egy döntőt tervezett az évre. A fordulók a hivatalos CDNA-versenyek keretein belül, az ország különböző részein, Pátyon, Szilvásváradon, Balatonvilágoson, Mezőhegyesen, illetve két hazai rendezésű nemzetközi versenyen – Pilisjászfalun és Máriakálnokon – kerülnek megrendezésre. A vezetőszáras verseny döntője a rangos magyar díjlovagló bajnokságon kerül megrendezésre, ahol meghívásos alapon az évben a regionális fordulókon kiemelkedően teljesítő lovasokat várjuk. Az év legrangosabb versenyén a győztes páros a szalagon és díjon kívül még egy szép dísztakarót is kap.

Fotó: Somogyvári Anett
A Magyar Díjlovagló Szakbizottság eltökélt szándéka volt, hogy a versenysorozatot úgy vezesse be Magyarországra, hogy a felmerülő költségek ne terheljék a versenyrendezőket. Ennek érdekében gondoskodott egy nagyvonalú szponzorról, aki a fent említett versenyekre finanszírozta a bíró napidíját, útiköltségét, és a díjszalagokat. Így mindez nem terheli sem az amúgy is szűkös szakági költségvetést, sem pedig a gyakran nehézségekkel küzdő rendezők pénztárcáját. Sőt! A nevezésekből, és startdíjból származó bevétel legnagyobb örömünkre a versenyhelyszíneket illeti.

Több versenyen vagyunk túl. A gyermekek, szülők, és a közönség pozitív visszajelzései alapján mindenképpen elmondható, hogy nagyon jó ötlet volt a szakvezetés részéről eme versenyszám bevezetése. Reméljük, hogy egyre több kis lovast köszönthetünk ezeken a versenyeken, és minél több gyermeknek szerezhetünk örömet vele!

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. 2. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre.

Látogatás a „csobánci várkapitánynál”

Balaton-felvidéken elterülő Tapolcai-medencében, Gyulakeszi határában gazdálkodik Németh Gyula párjával, Mészáros Zsuzsával, akik egy több lábon álló családi gazdasággal büszkélkedhetnek. A következő generáció tagjai is szívesen dolgoznak a gazdaságban és fokozatosan veszik át a stafétabotot.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

The show must go on - Nemzetközi Díjlovaglófesztivál, CDI-W – Máriakálnok

A világ első nemzetközi versenyét a koronavírus-zárlat után a máriakálnoki Dressurzentrum rendezte meg június 26. és 28. között, a 2021-es világkupa-sorozatot így a CDI-W Máriakálnok nyitotta meg. Érezhető volt a nagy vágyakozás a versenyekre, mert reggeltől estig szinte szünet nélkül lovagolták a programokat, mindezt igazi nyári kánikulában.

Lovardaátadó – a cél az öttusakomplexum!

Gyömrő határában, a Tövesmajor lovardában lovardaátadó ünnepséget tartottak. Az új fedeles létesítménynek köszönhetően a jövő olimpikonjai a kornak megfelelő infrastrukturális körülmények között készülhetnek a versenyekre. A lovarda egyben a Trion SC öttusázó klub székhelye is, ahol nem mellesleg az ausztrál klasszist, a riói olimpiai bajnok Chloé Espositót készítették fel az ötkarikás játékokra.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Egyetemisták innovációi is lendíthetnek a magyar mezőgazdaságon

Egyetemi ötletverseny keretében keres megoldásokat a NAK TechLab az agráriumban fellelhető problémákra. A versenyre olyan hallgatói csapatok jelentkezését várják, akik innovatív ötletükkel, hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós piaci problémákra válaszolnak.

Kell-e nekünk kamillás kenyér?

A címbéli kérdésre a választ az augusztus 20-ai ünnepségek alatt, a Magyar Ízek Utcájában hozhatjuk majd meg, akkor kerülnek ugyanis a nagyközönség elé a Magyar Pékszövetség, idén már 9. alkalommal meghirdetett kenyérversenyén a legjobbaknak ítélt kenyerek.

Az utolsó postakocsi

A Magyar Posta 1962. augusztus 1-jétől vezette be a lovas kocsival való kézbesítést a tanyavilágban és kisebb településeken. Mára ez a szolgáltatás teljesen kikopott a mindennapokból, a legtöbb helyen felváltotta az utak szélére kihelyezett postaláda. Csupán egyetlen település maradt az országban, ahol a mai napig ló húzta kocsival zajlik a postai szolgálat.

Lipicaiak - útban a halhatatlanság felé?

A közelmúltban jött a hír, hogy nyolc közép-európai ország közös előterjesztésben beadta pályázatát az UNESCO-nak, hogy vegye fel a lipicai lótenyésztéshez köthető hagyományokat az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Hansághy Pétert kérdeztük, aki az egyik meghatározó szereplője az ügynek.