A híradások szerint ellátási problémákkal kell szembesülniük az új-zélandi fogyasztóknak, miután a tojótyúkok száma az elmúlt év végére 4,2 millióról 3,6 millió egyedre csökkent. A visszaesés okaként a ketreces tojótyúktartás fokozatos felszámolását jelölték meg a szakértők, A szigetországban már lassan a végéhez közeledik a technológiaváltási kötelezettség folyamata, amit többen nem vállaltak, és inkább felhagytak a tojástermeléssel.
A 2012-ben meghozott szabályozás előírja, hogy a szárnyasok számára nagyobb férőhelyet kell biztosítani, így a ketreces tojástermelést 2022-ig más, szabadtartásos vagy mélyalmos technológiára kell cserélniük a gazdáknak.
A baromfitermelők közül sokan felszámolták már az állományukat és abbahagyták a gazdálkodást. Nem bírták, vagy nem akarták vállalni a beruházással járó költségeket. Ez pedig jelentősen csökkentette a kínálatot az üzletekben. Ugyanakkor az utóbbi években egyre nő a kereslet a tojás iránt, mivel a táplálkozástudományi szakértők ismét előszeretettel ajánlják a tojásfogyasztást a szénhidrátokban és cukrokban gazdag ételek helyett. A statisztikák azt mutatják, hogy 2009-ben az új-zélandiak fejenként 200 tojást fogyasztottak el, most pedig 226-ot. Az ottani tojásszektor egymilliárd tojást állít elő évente.
S bár a legújabb információk szerint a termelés ismét növekedésnek indult, és idővel a kereslet-kínálatban egyensúlyi helyzet alakul majd ki, de a szakértők arra számítanak, hogy a hiányhelyzetek időről-időre megismétlődhetnek a termelők átállási nehézségei miatt.
A technológiaváltás miatt az új-zélandi fogyasztóknak a tojás további drágulására kell számítaniuk. A csere többletköltségeit ugyanis a termelők nem tudják kigazdálkodni, pluszkiadásaikat kénytelenek a vásárlókra hárítani.
