Back to top

Hagyomány, érték, minőség

Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.

Az egyedülálló vadászkollekcióval pedig a vadászat és a népművészet évszázados hagyományait ötvözte, és ezzel sok vadász, illetve természetszerető ember álmát valósította meg.

Fotó: Perl János

Éppen Ungvárról érkezett, ahol a beregi szőttessel díszített kollekcióját mutatták be, ráadásul igen különleges módon, ruháiban vitték színre Kárpátalja történetét, kultúráját és népművészetét. Néhány nap múlva pedig Hövejre készült, hogy találkozzon a helyi csipke készítőivel, mert a következő ruhakollekciójában ezt a kissé elfeledett értékünket karolja föl. És természetesen bővíti a kalocsai, a matyó, a halasi csipke motívumokkal megálmodott összeállításait is, valamint az ókalocsai hímzéssel díszített vadászkollekcióját. Minden darabban ott az ember, a tervező és a népművész szabad elképzelése, kézi munkája, lelke, és persze viselőjének az egyénisége. A ruhák ugyanis nemcsak a készítője értékrendjét tükrözik, sokat elárulnak az azokat megrendelők életstílusáról is.

„Sosem az volt a célom, hogy ismert divattervező legyek, hanem hogy megszülethessen a kezem alatt a szinte tökéletes ruha, pont úgy, ahogyan azt a nagymamámtól és édesanyámtól láttam. Születésemkor Isten ráállított erre az útra, én pedig tisztelettel és odafigyeléssel járom.”

„Találkozáskor az első közlés a másik felé, hogy milyen ruhát hordunk. Uniformizálódott világunkban tehát éppen az öltözködés lényege vész el, hogy ruhánkkal kifejezzük, kik vagyunk”− magyarázza miért is fontos neki, hogy megrendelőivel elbeszélgessen, megismerje őket. Nem hivalkodó, tolakodó, divattervezőként is alázatos, az vezérli, hogy a ruhától a viselője tündököljön, teljesedjen ki még jobban, és az ne elsősorban a tervezőről árulkodjon. Arra törekszik, hogy megtalálja a megrendelőhöz leginkább illő szabásvonalat, díszítést.

Ahogyan a népművészet is emberekről, közösségekről szól, ezért a népi motívumok felhasználása előtt rendszeresen találkozik a hímző, varró asszonyokkal, a minták őrzőivel. „A divat, a ruhatervezés és -készítés életformámmá vált, és ebbe beletartozik a népművészekkel, bölcs nénikkel való közös alkotás. Sok jó ember dolgozik együtt, amíg a ruha a tervezőasztalról a fogasra kerül” – és Hrivnák Tündét ez boldoggá teszi.

Fotó: Perl János
Hrivnák Tünde munkáit letisztult, egyértelmű anyaghasználat és színösszetétel jellemzi. A minőségben nem köt kompromisszumot, hiszen azt vallja, hogy szép ruhát, csak kiváló alapanyagból lehet varrni.

A ruha összhangját pedig a darabok egymáshoz illése teremti meg. Ezt hozta a tótkomlósi szülői házból, ahol varrónő nagymamája és édesanyja révén színek és anyagok között nőtt fel.

Egykori tanácsaik a mai napig meghatározzák elképzeléseit a ruhatervezésről. Nagymamája megtanította, mi illik és mi nem, hogyan viseljük a ruháinkat, milyen a tökéletesen kiszabott, simára vasalt öltözet. Édesanyja mellett pedig megtanult síkban és térben oda-vissza gondolkodni, szerkeszteni, és hogy a szabásminta alapján készült ruha hogyan ölt majd formát. Szegeden végzett ruhaipari technikusként, majd tervezést tanult, és minden területét gyakorolta a szakmának. Ez adta neki a bátorságot, hogy igen korán, 23 évesen önállósodott. Segítette, hogy az egész család hitt benne, és mögötte állnak ma is.

A munkáit pedig az élet írja. Nem csinál mást, csak dolgozik, figyeli, meghallgatja, szereti az embereket, és megvalósítja vágyaikat, legalábbis az öltözködésben. Számára ez a divattervezés. Így született meg az ókalocsai hímzéssel díszített Wondeer vadászkollekció is.

Fotó: Perl János
„Sok magyar vadásznő álmát valósítjuk meg ezzel. Ötletet adunk ahhoz, mit viseljenek szakmai rendezvényeken, konferenciákon vagy ünnepi alkalmakkor, vadászbálon. Nem kötelező uniformis született, hanem a lehetőség, hogy olyan ruhákat válasszanak, amelyek tükrözik az életszemléletüket. Az első darabját kedves barátnőm, Gulyás Andrea viselte először, majd a tavalyi FeHoVa kiállításon hivatalosan is debütált a kollekció” – mesélte. Sokunk örömére nem kizárólag modelleken, hanem különböző testalkatú vadászhölgyeken is láthattuk a ruhákat. Mert nem kell ahhoz vadásznak lenni, hogy beleszeressünk a darabokba, azok minden természetet szerető, annak színeit szívesen viselő nőhöz közel állnak.

A márka legfontosabb értéke, hogy a vadászhölgyekkel együtt, velük egyeztetve született meg, valós emberek ízlését, elképzelését tükrözi hagyományos díszítő elemekkel fűszerezve.

Az is kellett hozzá, hogy a tervező személyesen is átélje a vadászat élményét. Megértette, milyen szerteágazó ismeretek birtokában végzik munkájukat, mennyi mindenre figyelnek a vadászok, mitől válik ez sokak életformájává, miből alakul ki a véget nem érő szerelem a természet és a mérhetetlen tisztelet az elejtett állatok iránt. Így érzett rá, hogy mi az összekötő kapocs a népművészeti motívum és a vadászat közt: mindkettő tiszteletet, alázatot sugall és feltételez.

A vadászkollekció 24 darabból áll, a nappali öltözéktől az estélyi ruhákig, bármilyen alkalomra fölöltözhetnek belőle a nők, és ami szintén nagy előnye, hogy jól társíthatók, egymásra épülnek az egyes ruhadarabok. Szoknyás, nadrágos kosztüm, ing és blúz fazon, téli kabát, mellény, estélyi és hétköznapi ruha is van közte.

Állandó színei a fekete és a törtfehér, valamint a vadászok kekizöldje. A hordhatóság alapvető szempont, nem haute couture kollekcióról van szó.

Tünde mindenekelőtt a természetből töltődik, az alkotáshoz onnan szívja magába a kreatív energiát. A természetben még a Teremtőhöz is közelebb érzi magát, mérhetetlenül csodálja elemeit. Azt pedig megtiszteltetésnek érzi, amilyen nyitottan fogadták a vadászok az alkotásait is. „E nélkül a szeretet és a személyes kapcsolatok nélkül nem tudnék alkotni. Az emberi értékek adják a kiindulási pontot a tervezéshez” – árulta el.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

A természet van a középpontban

A Kárpát-medence vadászainak és horgászainak, valamint a fegyverek és a természet szerelmeseinek, kedvelőinek legnagyobb rendezvénye, a FeHoVa február 13-tól 27. alkalommal nyitotta meg kapuit a Hungexpo területén. A közel 300 kiállító mellett programok, konferenciák és kutyakiállítás megtekintésére február 16-ig van lehetőségük a kilátogatóknak.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat I.

Aki ódzkodik egy állat életének kiontásától, vagy valamilyen oknál fogva nem „fertőzte” meg a vadászat miliője, azonban vonzalmat érez a fegyverek iránt, és ezt a kötődést nem tudja, és nem is akarja elvágni, annak mentsvárai lehetnek a lőtér nyújtotta lehetőségek. Különböző távolságú célpontokra adható le lövés, eltérő fegyverekkel és pályákon. És itt válik szerelemmé az a bizonyos kötődés!

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.