Back to top

Hagyomány, érték, minőség

Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.

Az egyedülálló vadászkollekcióval pedig a vadászat és a népművészet évszázados hagyományait ötvözte, és ezzel sok vadász, illetve természetszerető ember álmát valósította meg.

Fotó: Perl János

Éppen Ungvárról érkezett, ahol a beregi szőttessel díszített kollekcióját mutatták be, ráadásul igen különleges módon, ruháiban vitték színre Kárpátalja történetét, kultúráját és népművészetét. Néhány nap múlva pedig Hövejre készült, hogy találkozzon a helyi csipke készítőivel, mert a következő ruhakollekciójában ezt a kissé elfeledett értékünket karolja föl. És természetesen bővíti a kalocsai, a matyó, a halasi csipke motívumokkal megálmodott összeállításait is, valamint az ókalocsai hímzéssel díszített vadászkollekcióját. Minden darabban ott az ember, a tervező és a népművész szabad elképzelése, kézi munkája, lelke, és persze viselőjének az egyénisége. A ruhák ugyanis nemcsak a készítője értékrendjét tükrözik, sokat elárulnak az azokat megrendelők életstílusáról is.

„Sosem az volt a célom, hogy ismert divattervező legyek, hanem hogy megszülethessen a kezem alatt a szinte tökéletes ruha, pont úgy, ahogyan azt a nagymamámtól és édesanyámtól láttam. Születésemkor Isten ráállított erre az útra, én pedig tisztelettel és odafigyeléssel járom.”

„Találkozáskor az első közlés a másik felé, hogy milyen ruhát hordunk. Uniformizálódott világunkban tehát éppen az öltözködés lényege vész el, hogy ruhánkkal kifejezzük, kik vagyunk”− magyarázza miért is fontos neki, hogy megrendelőivel elbeszélgessen, megismerje őket. Nem hivalkodó, tolakodó, divattervezőként is alázatos, az vezérli, hogy a ruhától a viselője tündököljön, teljesedjen ki még jobban, és az ne elsősorban a tervezőről árulkodjon. Arra törekszik, hogy megtalálja a megrendelőhöz leginkább illő szabásvonalat, díszítést.

Ahogyan a népművészet is emberekről, közösségekről szól, ezért a népi motívumok felhasználása előtt rendszeresen találkozik a hímző, varró asszonyokkal, a minták őrzőivel. „A divat, a ruhatervezés és -készítés életformámmá vált, és ebbe beletartozik a népművészekkel, bölcs nénikkel való közös alkotás. Sok jó ember dolgozik együtt, amíg a ruha a tervezőasztalról a fogasra kerül” – és Hrivnák Tündét ez boldoggá teszi.

Fotó: Perl János
Hrivnák Tünde munkáit letisztult, egyértelmű anyaghasználat és színösszetétel jellemzi. A minőségben nem köt kompromisszumot, hiszen azt vallja, hogy szép ruhát, csak kiváló alapanyagból lehet varrni.

A ruha összhangját pedig a darabok egymáshoz illése teremti meg. Ezt hozta a tótkomlósi szülői házból, ahol varrónő nagymamája és édesanyja révén színek és anyagok között nőtt fel.

Egykori tanácsaik a mai napig meghatározzák elképzeléseit a ruhatervezésről. Nagymamája megtanította, mi illik és mi nem, hogyan viseljük a ruháinkat, milyen a tökéletesen kiszabott, simára vasalt öltözet. Édesanyja mellett pedig megtanult síkban és térben oda-vissza gondolkodni, szerkeszteni, és hogy a szabásminta alapján készült ruha hogyan ölt majd formát. Szegeden végzett ruhaipari technikusként, majd tervezést tanult, és minden területét gyakorolta a szakmának. Ez adta neki a bátorságot, hogy igen korán, 23 évesen önállósodott. Segítette, hogy az egész család hitt benne, és mögötte állnak ma is.

A munkáit pedig az élet írja. Nem csinál mást, csak dolgozik, figyeli, meghallgatja, szereti az embereket, és megvalósítja vágyaikat, legalábbis az öltözködésben. Számára ez a divattervezés. Így született meg az ókalocsai hímzéssel díszített Wondeer vadászkollekció is.

Fotó: Perl János
„Sok magyar vadásznő álmát valósítjuk meg ezzel. Ötletet adunk ahhoz, mit viseljenek szakmai rendezvényeken, konferenciákon vagy ünnepi alkalmakkor, vadászbálon. Nem kötelező uniformis született, hanem a lehetőség, hogy olyan ruhákat válasszanak, amelyek tükrözik az életszemléletüket. Az első darabját kedves barátnőm, Gulyás Andrea viselte először, majd a tavalyi FeHoVa kiállításon hivatalosan is debütált a kollekció” – mesélte. Sokunk örömére nem kizárólag modelleken, hanem különböző testalkatú vadászhölgyeken is láthattuk a ruhákat. Mert nem kell ahhoz vadásznak lenni, hogy beleszeressünk a darabokba, azok minden természetet szerető, annak színeit szívesen viselő nőhöz közel állnak.

A márka legfontosabb értéke, hogy a vadászhölgyekkel együtt, velük egyeztetve született meg, valós emberek ízlését, elképzelését tükrözi hagyományos díszítő elemekkel fűszerezve.

Az is kellett hozzá, hogy a tervező személyesen is átélje a vadászat élményét. Megértette, milyen szerteágazó ismeretek birtokában végzik munkájukat, mennyi mindenre figyelnek a vadászok, mitől válik ez sokak életformájává, miből alakul ki a véget nem érő szerelem a természet és a mérhetetlen tisztelet az elejtett állatok iránt. Így érzett rá, hogy mi az összekötő kapocs a népművészeti motívum és a vadászat közt: mindkettő tiszteletet, alázatot sugall és feltételez.

A vadászkollekció 24 darabból áll, a nappali öltözéktől az estélyi ruhákig, bármilyen alkalomra fölöltözhetnek belőle a nők, és ami szintén nagy előnye, hogy jól társíthatók, egymásra épülnek az egyes ruhadarabok. Szoknyás, nadrágos kosztüm, ing és blúz fazon, téli kabát, mellény, estélyi és hétköznapi ruha is van közte.

Állandó színei a fekete és a törtfehér, valamint a vadászok kekizöldje. A hordhatóság alapvető szempont, nem haute couture kollekcióról van szó.

Tünde mindenekelőtt a természetből töltődik, az alkotáshoz onnan szívja magába a kreatív energiát. A természetben még a Teremtőhöz is közelebb érzi magát, mérhetetlenül csodálja elemeit. Azt pedig megtiszteltetésnek érzi, amilyen nyitottan fogadták a vadászok az alkotásait is. „E nélkül a szeretet és a személyes kapcsolatok nélkül nem tudnék alkotni. Az emberi értékek adják a kiindulási pontot a tervezéshez” – árulta el.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiss László az OEE elnöke

Az Országos Erdészeti Egyesület a vonatkozó törvényi előírásoknak és az egyesületi szabályozásoknak megfelelően április 19-én elnök és alelnök választást tartott. Rendkívüli Küldöttgyűlésen részt vett küldöttek Kiss Lászlót választották elnöknek, az általános alelnök pedig Nagy Frigyes Vince lett. Megbízatásuk 2022. december 31-ig szól, adta hírül az OEE.

Átadták a nagyharsányi szoborparkhoz kapcsolódó új sétányt és fogadóépületet

Átadták a Szársomlyó-hegyre vezető panorámasétányt és az új fogadóépületet a Villány szomszédságában található nagyharsányi szoborparkban. A beruházás eredményeként a szoborparkot övező, a Szársomlyó részét képező sziklafal peremén új panorámasétány létesült, amely lehetővé teszi a látogatók biztonságos és természetkímélő mozgását a bemutatóhelyen.

Az illegális fakitermelés és -kereskedelem megállítása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyre hatékonyabban ellenőrzi az illegális fakitermelést és fakereskedelmet. Tavaly csaknem 5 ezer köbméter fát és faanyagot kobzott el vagy vett zár alá a hatóság. Cikkünkből kiderül, mire kell figyelniük, milyen szabályokat kell betartaniuk a piaci szereplőknek, illetve az idei ellenőrzések során mire fókuszál a hivatal.

Csaknem negyven ország jelezte már részvételi szándékát a jövő évi vadászati és természeti világkiállításon

Közel negyven ország jelezte már részvételét a jövő ősszel Magyarországon rendezendő vadászati és természeti világkiállításon - közölte az eseményt szervező iroda szakmai igazgatója kedden a Baranya megyei Martonfán.

Tudósok vizsgálják, hogy hatott az állatvilágra az emberi tevékenységek szüneteltetése

Egy brit vezetésű kutatócsoport vizsgálja, hogyan hatottak a koronavírus-világjárvány megállítására hozott korlátozások a vadon élő állatok világára - számolt be róla a BBC hírportálja.

Tűzugrás és varázslatok – itt az év legrövidebb éjszakája

Az év legrövidebb éjszakája vár ránk szombaton: itt a nyári napforduló. A Naphoz sokféle csillagászati érdekesség és hagyományos népszokás kapcsolódik. De vajon miért esik idén 20-ára, amikor tavaly 21-én volt? És miért Szent Iván éjjelét tartjuk a legrövidebbnek, ha arra csak napokkal később kerül sor?

Családi örökség

Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.

Felújított járművek és mozdonymotívum pályázat a lillafüredi kisvasúton

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasúton az elsők között indult újra a vonatforgalom. A „második szezonkezdet” megújult járműveket is hozott az utazóközönségnek. A járműfejlesztés keretében épülő 2 új hibrid mozdony egyike tematikus matricázást kap. A motívum megtervezésére az ÉSZAKERDŐ Zrt. nyílt alkotói pályázatot hirdet.

Környezetünk tisztelete

A Zalaerdő Zrt. számára kiemelten fontos, hogy erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási tevékenységei mellett az ifjúságot a természet szeretetére, környezetünk tiszteletére tanítsa.

Bár kidöntötte a szél, nem távolítják el az Ambrózy-bükköt

A Jeli Varázskertben a virágba borult rododenronok és azáleák mellett számos famatuzsálemben is gyönyörködhetünk. A kert egyik nevezetes fáját, az Ambrózy-bükköt ugyan mindössze néhány nappal a nyitás előtt ledöntötte a szél, nem fogják eltávolítani, és emléktáblát is kihelyeznek mellé.