Beszélgetésünk alatt végig oldottnak, jókedvűnek tűnik Tóth Imre, ami nem is csoda, hiszen jelenleg minden úgy alakul, ahogy azt a magyar születésű 37 éves militarylovas, a Floggensee Lovasegyesület versenyzője eltervezte: Zypresse nevű holsteini kancájával minősült az alsó-szászországi Luhmühlenben rendezendő military Európa-bajnokságra. Május végén egy lengyelországi minősítőversenyen mindenesetre egy másik kancával, Anissával is be akarja még biztosítani a részvételét – írja a Hamburger Abendblatt című regionális napilap sportrovatának tudósítója, Imre pedig időközben a kiadónk gondozásában megjelenő Pegazusnak megerősítette, hogy ezzel a lóval is sikeresen minősült az Eb-re.
De lássuk tovább az eredeti riportot:
– mondja nevetve.
A lovak mindenesetre már elég korán meghatározták a magyar sportoló életútját. Gyerekként kapott az apjától ajándékba egy pónit, és attól kezdve égett a vágytól, hogy ha nagy lesz, állatokkal foglalkozhasson. Fiatalon minden egyes önállóan megkeresett forintot a lovasképzésbe fektetett. Még a magyar olimpiai militarylovasok akkori edzője, Schaller Gábor is alkalmazta és támogatta egy ideig az ifjú Tóth Imrét. „Ezúton is köszönetet mondok Schaller Gábornak és feleségének, Fáró Mirellának a segítségükért” – kommentálta a cikket a Pegazusnak Imre.
Az együttműködés meghozta a gyümölcsét: 1999-ben minősült a fiatal lovasok military Európa-bajnokságára, amit Franciaországban rendeztek.
„Ott mindenesetre azonnal rájöttem, hogy még bőven van mit tanulnom, ezt pedig csak egy olyan országban tehetem meg, mint amilyen Németország” – fogalmazott.
Megkérte hát a fivérét, hogy vigye ki az autójával Győr második legnagyobb útjára, ő pedig
120 márkával a zsebében és a legszükségesebb holmikat rejtő kicsi sporttáskával a kezében kiszállt az autóból, kitette a kezét, és stoppal vágott neki a Hamburgig vezető mintegy ezer kilométeres útnak.
Előzőleg egy barátjától megkapta ugyanis Marina Köhncke militarylovas elérhetőségét, aki a Hamburg és Lübeck közötti Badendorfban tartott fenn lovardát. Alkalmazta is az ifjú Tóth Imrét, aki – bár németül alig tudott –, az első naptól kezdve meggyőzte kitartásáról, megbízhatóságáról, és a lovakhoz való különleges érzékéről.
– emlékszik vissza Imre. Ez 2000-ben történt.
A következő nagy mérföldkő nyolc évvel később jött el a fiatal magyar lovas életében: Oststeinbekben, Bernd Carstens lovardájában belovaglóként és kiképzőként kezdődött önálló szakmai pályafutása. Később Grönwohldban kibérelt egy egykori intézői birtokot. „Sokszor voltam fent és lent is azokban az időkben. Néha még az is megfordult a fejemben, hogy hagyom az egészet” – meséli, de aztán rögtön hozzá is teszi kacsintva, hogy
Jó öt évvel ezelőtt ismerte meg a Floggensee Lovasudvart vezető Susanne Wulfsberget, és azonnal „megvolt közöttük a kémia”. Így hát a Netritzben működő létesítményben találta meg sport-otthonát, és ott foglalkozik párjával, Aenny Lütjens-szel együtt díjugrató és militarylovak képzésével.
Pompásan érzi magát Észak-Németországban. „A holsteini emberek és lovak nélkül ma már nem tudom elképzelni az életemet, itt egyszerűen minden megvan, ami kell” – mondja mosolyogva.
A lovakkal való munka pedig idővel az életelixírjévé vált. Jól jön neki az is, hogy
valahogy különös érzéke van a nehéz természetű lovakhoz.
„Zypresse például rendkívül sajátos ló. Kifinomult érzék kell a vele való mindennapos munkához” – mondja.
Magyarországon telivérekkel dolgozott, volt tehát alkalma tapasztalatot szerezni e téren. „Ezek a lovak aztán nagyon sajátosak tudnak lenni” – mondja. Azt vallja, hogy a lovak kiképzésében nagyon lényeges szerepet játszanak a megérzések. „Egy-két döntést egyszerűen megérzésből, belső sugallat alapján hozok meg.
Egyszerűen meg kell tanulnunk odafigyelni a lovakra” – véli.
Minden lovas életében külön téma, nagyon fontos kérdés a lótartás. „Ehhez a Floggensee Ménes ideális feltételeket kínál” – mondja Imre. Egész évben nagy legelőn vannak a lovak csapatban, ez pedig nagyon pozitív az egészségük és a fejlődésük szempontjából. Az időfaktor szerepe is döntő. A Floggensee Ménesben
egyetlen lovat sem képeznek merev teljesítménykényszer szerint, hanem mindig szánnak elegendő időt a megfelelő pszichés és fizikai fejlődésükre,
fejti ki.
A háromféle tudományt – díjugratást, díjlovaglást és tereplovaglást – ötvöző militarysport iránti szenvedélye évek óta töretlen.
– mondja. Erre a kihívásra azonban lónak és lovasnak is csak optimálisan edzett formában szabad vállalkoznia. „A fiatal lovaknak kezdetben megfelelően könnyű pályákat kell teljesíteniük, hogy fizikailag és mentálisan is felnőhessenek a nagyobb feladatokhoz” – véli.
Marina Köhnckének pedig – és itt zárul be a kör – meghatározó a szerepe a 37 éves Tóth Imre küszöbön álló Eb-részvételében. „Gyakorlatilag mindent neki köszönhetek, ő motivált és támogatott. Marina Köhncke nélkül valószínűleg nem halmoztam volna fel annyi motivációt, hogy egy ekkora célt ki merjek tűzni” – zárta gondolatait a magyar származású lovas.
