Back to top

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Minden korábbinál nagyobb méreteket ölt a természet pusztulása napjainkban – hangzott el a vészjósló tény „Lehetséges Küldetés? – Mission Possible?” elnevezésű, mezőgazdasági biodiverzitás jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. A rendezvény célja volt, hogy a természetvédelmi és agrárágazat kulcsszereplői megvitathassák, milyen út vezethet e katasztrófális folyamatok megállításához.

Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete, a BirdLife Hungary szervezésében létrejött konferencia nyitó előadásában Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára foglalta össze a témával kapcsolatos aktualitásokat. „A legfrissebb beszámolók szerint a természet pusztulása az emberiség története alatt sosem volt olyan mértékű, mint napjainkban” – vázolta fel az aggasztó helyzetet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy idén végre olyan, a témával foglalkozó jelentések kerültek napvilágra, amelyek minden eddiginél pontosabban mutatják be a problémát, támpontot adva ezzel annak megoldásához a különböző ágazatok számára.

Az egyik ilyen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (IPBES - Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) május 4-én elfogadott jelentése, amely 150 vezető kutató 3 éven át tartó munkájának eredménye. Az 1700 oldalas dokumentum részletes képet ad az elmúlt 50 esztendőben, a természeti rendszerekben az emberi tevékenység hatására végbement változásokról.

„Mintegy 1 millió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye; a vizes élőhelyek 85%-át elvesztettük, a talajok minőségének romlása akkora mértékű, hogy az a területek 23%-án a termőképességben is megmutatkozik” – csak néhány példa a jelentésben olvasható nyugtalanító adatok közül.

Balczó Bertalan szavai szerint általános jelenség, hogy az ehhez hasonló információk csak ideig-óráig érdeklik a közvéleményt, éppen ezért a természetvédelmi szakterület komoly felelőssége, hogy azokat érthetően és „hallhatóan” kommunikálja. Annál is inkább, mivel a gyökeres változásokhoz társadalmi igény és támogatottság szükségeltetik. Különösen fontos szereplők e téren a gazdálkodók, hiszen – ahogy a jelentés is egyértelműsíti – a problémák nagy része a megváltozott földhasználattal hozható összefüggésbe.

A helyettes államtitkár éppen ezért nevezte hiánypótlónak a gödöllői konferenciát, az ugyanis a természetvédelmi szakma és a gazdálkodók érdekképviseleteinek párbeszédét kezdeményezte, mindehhez pedig nemzetközi tapasztalatokat és tudást is szolgált, köszönhetően a nemzetközi BirdLife szervezetek meghívott szakembereinek. Balczó Bertalan hozzátette: a következő időszaknak a jogszabályok és a támogatási rendszerek megváltoztatásáról, a társadalom tájékoztatásáról, valamint újfajta gazdálkodási gyakorlatok bevezetéséről kell szólnia.

A rendezvényen előadást tartott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója is. „45 éve 200 lelkes madárvédő alapította egyesületünket, célként tűzve ki a pusztulás szélére sodródott madárfajok megóvását” – kezdett bele. Mint mondta, a 90-es évektől kezdődően tevékenységüket szélesebb körű természetvédelemmel egészítették ki, ennek eredményeképp pedig elindították Mindennapi Madaraink Monitoringja programjukat, amellyel a mezőgazdasági területeken élő fajok állományát kísérik azóta is figyelemmel. A megfigyelések kapcsán elmondta:

Nyugat-Európában az elmúlt 20 évben a gazdálkodói trendek katasztrófális helyzethez, a mezőgazdasághoz köthető madárfajok állományának jelentős csökkenéséhez vezettek, és sajnos a helyzet hazánkban sem sokkal jobb.

Mindezt figyelembe véve az MME szakemberei rendszeresen szólalnak fel a mezőgazdasági politika, illetve támogatási rendszerek ügyében, részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programok kialakításában és népszerűsítésében, illetve szerepet vállalnak a témával kapcsolatos nemzetközi vitákban is. „Főleg specifikus témákban, konkrét ügyekben voltak sikereink eddig, igazi áttörést azonban nem tudtunk elérni” – magyarázta Halmos Gergő. Szavai szerint ugyanakkor a különböző érdekcsoportok együttműködésével, érdemi lépések megtételével a mezőgazdasági biodiverzitás csökkentése nem lehetetlen küldetés.

Kertész Zsuzsanna, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) képviseletében a többi között beszélt az idén elkészült, a biológiai sokféleség csökkenésével foglalkozó jelentésükről is, amelyet az Európai Unió tagállamai által szolgáltatott adatokból állítottak össze szakembereik.

A dokumentumból kiderül, a beporzók aránya globálisan drasztikusan csökken, ami azért is nagy probléma, mivel az élelmiszer-előállításra használt növények zömének termése azoktól függ.

„A jelentésből az is olvasható, hogy a világon mintegy 200 növényfaj van termesztés alatt, azok 60%-át pedig mindössze 9 növényfajból állítják elő. Az állattenyésztés pedig jelenleg 38 fajon alapul, ez is mutatja, milyen szűk ez a genetikai anyag” – hangsúlyozta. Ezt követően Kertész Zsuzsanna a biodiverzitás-változás mögött álló, valószínűsíthető okokat részletezte. Beszélt például arról, hogy a Föld növekvő népessége következtében egyre több terület kerül mezőgazdasági művelés alá, így átalakulnak a természetes élőhelyek, a környezetterhelés pedig nő. „A FAO éppen ezért olyan termelési technológiákat igyekszik népszerűsíteni, amelyek fenntarthatóságra törekednek. Az agroökológia alkalmazása, a genetikai erőforrások megőrzése és kezelése, a génbankok kialakítása hozzájárulhat ehhez” – tette hozzá, hangsúlyozva a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás fontosságát is.

A teljes cikket a Magyar Mező hetilapban olvashatják

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

Támogatás és versenyképesség - További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.