Back to top

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Minden korábbinál nagyobb méreteket ölt a természet pusztulása napjainkban – hangzott el a vészjósló tény „Lehetséges Küldetés? – Mission Possible?” elnevezésű, mezőgazdasági biodiverzitás jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. A rendezvény célja volt, hogy a természetvédelmi és agrárágazat kulcsszereplői megvitathassák, milyen út vezethet e katasztrófális folyamatok megállításához.

Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete, a BirdLife Hungary szervezésében létrejött konferencia nyitó előadásában Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára foglalta össze a témával kapcsolatos aktualitásokat. „A legfrissebb beszámolók szerint a természet pusztulása az emberiség története alatt sosem volt olyan mértékű, mint napjainkban” – vázolta fel az aggasztó helyzetet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy idén végre olyan, a témával foglalkozó jelentések kerültek napvilágra, amelyek minden eddiginél pontosabban mutatják be a problémát, támpontot adva ezzel annak megoldásához a különböző ágazatok számára.

Az egyik ilyen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (IPBES - Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) május 4-én elfogadott jelentése, amely 150 vezető kutató 3 éven át tartó munkájának eredménye. Az 1700 oldalas dokumentum részletes képet ad az elmúlt 50 esztendőben, a természeti rendszerekben az emberi tevékenység hatására végbement változásokról.

„Mintegy 1 millió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye; a vizes élőhelyek 85%-át elvesztettük, a talajok minőségének romlása akkora mértékű, hogy az a területek 23%-án a termőképességben is megmutatkozik” – csak néhány példa a jelentésben olvasható nyugtalanító adatok közül.

Balczó Bertalan szavai szerint általános jelenség, hogy az ehhez hasonló információk csak ideig-óráig érdeklik a közvéleményt, éppen ezért a természetvédelmi szakterület komoly felelőssége, hogy azokat érthetően és „hallhatóan” kommunikálja. Annál is inkább, mivel a gyökeres változásokhoz társadalmi igény és támogatottság szükségeltetik. Különösen fontos szereplők e téren a gazdálkodók, hiszen – ahogy a jelentés is egyértelműsíti – a problémák nagy része a megváltozott földhasználattal hozható összefüggésbe.

A helyettes államtitkár éppen ezért nevezte hiánypótlónak a gödöllői konferenciát, az ugyanis a természetvédelmi szakma és a gazdálkodók érdekképviseleteinek párbeszédét kezdeményezte, mindehhez pedig nemzetközi tapasztalatokat és tudást is szolgált, köszönhetően a nemzetközi BirdLife szervezetek meghívott szakembereinek. Balczó Bertalan hozzátette: a következő időszaknak a jogszabályok és a támogatási rendszerek megváltoztatásáról, a társadalom tájékoztatásáról, valamint újfajta gazdálkodási gyakorlatok bevezetéséről kell szólnia.

A rendezvényen előadást tartott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója is. „45 éve 200 lelkes madárvédő alapította egyesületünket, célként tűzve ki a pusztulás szélére sodródott madárfajok megóvását” – kezdett bele. Mint mondta, a 90-es évektől kezdődően tevékenységüket szélesebb körű természetvédelemmel egészítették ki, ennek eredményeképp pedig elindították Mindennapi Madaraink Monitoringja programjukat, amellyel a mezőgazdasági területeken élő fajok állományát kísérik azóta is figyelemmel. A megfigyelések kapcsán elmondta:

Nyugat-Európában az elmúlt 20 évben a gazdálkodói trendek katasztrófális helyzethez, a mezőgazdasághoz köthető madárfajok állományának jelentős csökkenéséhez vezettek, és sajnos a helyzet hazánkban sem sokkal jobb.

Mindezt figyelembe véve az MME szakemberei rendszeresen szólalnak fel a mezőgazdasági politika, illetve támogatási rendszerek ügyében, részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programok kialakításában és népszerűsítésében, illetve szerepet vállalnak a témával kapcsolatos nemzetközi vitákban is. „Főleg specifikus témákban, konkrét ügyekben voltak sikereink eddig, igazi áttörést azonban nem tudtunk elérni” – magyarázta Halmos Gergő. Szavai szerint ugyanakkor a különböző érdekcsoportok együttműködésével, érdemi lépések megtételével a mezőgazdasági biodiverzitás csökkentése nem lehetetlen küldetés.

Kertész Zsuzsanna, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) képviseletében a többi között beszélt az idén elkészült, a biológiai sokféleség csökkenésével foglalkozó jelentésükről is, amelyet az Európai Unió tagállamai által szolgáltatott adatokból állítottak össze szakembereik.

A dokumentumból kiderül, a beporzók aránya globálisan drasztikusan csökken, ami azért is nagy probléma, mivel az élelmiszer-előállításra használt növények zömének termése azoktól függ.

„A jelentésből az is olvasható, hogy a világon mintegy 200 növényfaj van termesztés alatt, azok 60%-át pedig mindössze 9 növényfajból állítják elő. Az állattenyésztés pedig jelenleg 38 fajon alapul, ez is mutatja, milyen szűk ez a genetikai anyag” – hangsúlyozta. Ezt követően Kertész Zsuzsanna a biodiverzitás-változás mögött álló, valószínűsíthető okokat részletezte. Beszélt például arról, hogy a Föld növekvő népessége következtében egyre több terület kerül mezőgazdasági művelés alá, így átalakulnak a természetes élőhelyek, a környezetterhelés pedig nő. „A FAO éppen ezért olyan termelési technológiákat igyekszik népszerűsíteni, amelyek fenntarthatóságra törekednek. Az agroökológia alkalmazása, a genetikai erőforrások megőrzése és kezelése, a génbankok kialakítása hozzájárulhat ehhez” – tette hozzá, hangsúlyozva a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás fontosságát is.

A teljes cikket a Magyar Mező hetilapban olvashatják

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricakása történelem...

Erdélyben szinte népeledel volt a puliszka: reggelinél, vacsoránál főételként, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták útravalónak, mezei illetve erdei munkákhoz. A puliszka, málé, görhe és társaik változatok, ugyanazon alapanyagból...

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Ezek II. Erzsébet kedvenc alkoholos italai - az egykori királyi főszakács szerint

Az Egyesült Királyság uralkodónője II. Erzsébet mód felett elfoglalt 94 éves korához képest. Amióta férje Fülöp herceg visszavonult fejedelmi teendőitől 2017-ben, a királynő azóta is eleget tesz udvari kötelezettségeinek, még a koronavírus idején is.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.