Back to top

Magyarok tartottak lovasbemutatót a brit királyi család előtt

Hortobágyi csikósok részvételével zajlott le idén a hét évtizedes hagyományokra visszatekintő brit lovasrendezvény, a Royal Windsor Horse Show, amelynek a királyi család windsori birtoka adott otthont.

A program szervezői a tavalyi esztendőben, Magyarországon tett látogatásukkor kerültek kapcsolatba a Hortobágyi Nonprofit Kft.-vel, s látva a csikósok bemutatóját úgy döntöttek, meghívják a magyar lovasokat is a Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett eseményre. Noha a csikósok több alkalommal léptek már fel az országhatáron kívül, a tény, hogy a királyi család előtt mutathatták be a magyar lovas hagyományokat, óriási megtiszteltetést jelentett számukra.

Az ötnapos Royal Windsor Horse Show-n öt csikós (Bordás János, Garai János, Garai Lajos, Kosina Péter és Pinczés László), egy Puszta-ötös hajtó (Nagy Gábor), valamint Kassai Lajos ötszörös lovasíjász-világbajnok vett részt tanítványaival Magyarországról.

Helyszíni felkészülésük első napján a műsor rendezőjének instrukciói alapján, a megadott időkorláthoz igazítva kellett kialakítani műsorukat – szakadó esőben, bokáig érő sárban gázolva. Ezt követték a másnapi próbák, valamint a főpróba, amely során a 16 résztvevő csoport egyben, a forgatókönyvnek megfelelően mutatta be műsorát.

A 400 ló és 500 közreműködő kontrollált mozgatása elképesztő szervezettséget kívánt a szervezők részéről, nem beszélve arról, hogy a rendezvény egésze alatt összesen mintegy 4,5 ezer ló volt jelen a helyszínen.

Az esemény alkalmával összesen hat alkalommal tekinthették meg a látogatok a magyarok bemutatóját: három alkalommal a Viktória királynő tiszteletére rendezett 90 perces előadás részeként, háromszor pedig különálló, 15 perces bemutatók alkalmával – mindvégig teltház előtt. A magyarok beszámolója szerint II. Erzsébet királynő fia, Eduárd wessexi gróf személyesen gratulált nekik, miután kétszer is megnézte műsorukat. „Tetszett, hogy milyen nagy a harmónia a lovak és a csikósok között” – mondta.

Az esemény végeztével, Garai Lajos csikós jóvoltából a magyar „küldöttség” ajándékkal készült: egy karikás ostorral, amit Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni nagykövet adott át II. Erzsébet királynőnek. S végül egy kis érdekesség: Windsorban az angol királynő mindössze egy családnak engedélyezte a lovaskocsik üzemeltetését, ennek a kivételes családnak is évszázados hagyománya e mesterség.

A családi vállalkozás legfiatalabb tagja nagyon megörült a magyarokkal való találkozásnak, hiszen kiderült, kizárólag magyar tenyésztésű nóniuszokat használnak fogataikban.

Mint mondta, e fajtát erőteljesebb testfelépítés, nagyobb munkabírás és kitartás jellemzi, mint az Angliában tenyésztett lovakat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

Magyar siker a kettesfogathajtó-vb-n

Hölle Martin egyéniben, illetve az ifj. Dobrovitz Józseffel és Osztertág Kristóffal kiegészülő magyar csapat egyaránt megvédte címét a németországi Drebkauban rendezett kettesfogathajtó-világbajnokságon.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Szoborral emlékeznek a szentesiek a bolgár kertészekre

A bolgár kertészeknek emléket állító szobrot avattak Szentesen. Máté István és Lantos Györgyi szobrászművészek alkotása azokra az időkre és történelmi viharokra emlékeztet, amikor a kertészettel foglalkozó bolgárok megélhetést, netán új hazát keresve 1870 és 1940 között letelepedtek Szegvár és Szentes környékén.

Éttermekké és lakásokká alakítják az egykori gazdasági üzemet

A Kelet-angliai Worlaby nevű faluban áll az az 1800-as években épült gazdaság, amely igencsak megragadta egy brit tervezőcsapat fantáziáját: az eredeti funkcióját jó ideje elvesztett, jobbára csak raktározásra használt épületegyüttest egy nagy, üzletekből és lakásokból álló létesítménnyé tervezik átalakítani, igazodva a környék kerékpárosainak igényeihez.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.