Back to top

Eddigi tapasztalatok a Cégkapuról

Könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hazai vállalkozások számára a hatóságokkal való kapcsolattartásban a Cégkapu. A cégek életébe komoly változásokat hozó megoldásnak ugyanakkor vannak még hiányosságai.

Az idei évtől kötelező a hazai vállalkozásoknak a Cégkapu-használata. A Cégkapu kialakítása azonos a korábban megszokott Ügyfélkapu felépítésével, előnye, hogy a hozzáférési jogosultságok módosíthatók, valamint különböző, a tárhely használatával kapcsolatos beállítási opciók is rendelkezésre állnak. A regisztráció folyamata alapesetben egyértelmű, könnyen és gyorsan elvégezhető, a tárhely kezelése átlátható, azonban a működési folyamatnak még vannak hiányosságai.

“A gyakorlatban felmerül az a probléma, hogy a hivatalok által küldött dokumentumot nem az adott ügykörre meghatalmazott személy tölti le.

Amennyiben a hatóság a kézbesítést szabályosan végezte el, és a címzett a dokumentumot a tárhelyén megnyitotta és letöltötte, akkor az adott irat kézbesítettnek minősül, függetlenül attól, hogy az irat eljutott-e a felelős személyhez. Ez komoly hátrányt jelenthet azokban az esetekben, amelyeknél jogvesztő határidő merül fel”

– jelezte Rátky Miklós, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a belföldi székhellyel nem rendelkező külföldi társaságoknak (áfa-regisztráltaknak) a Cégkapu-regisztráció ugyan nem kötelező, azonban ők is elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Lényeges, hogy amennyiben az áfaregisztrált társaságnak nincs belföldi meghatalmazottja, illetve a törvényes képviselő sem rendelkezik KÜNY tárhellyel, akkor a társaság részére továbbra is papír alapon történik az iratkézbesítés.

„Utóbbi lehetőség azonban nem mentesíti az áfaregisztrált társaságot az alól, hogy a törvényes képviselő teljesítse a KÜNY tárhely regisztrációs kötelezettségét, vagy olyan meghatalmazott bejelentéséről gondoskodjon, aki az elektronikus kapcsolattartási kötelezettségnek eleget tud tenni” – mutatott rá Rátky Miklós.

Az eredeti kormányzati szándék az volt, hogy az összes hatósággal történő kapcsolattartásnak a Cégkapu lesz a színtere. Bár itt még nem tartunk, de az a tapasztalat, hogy a sorban első állami adóhatóságon túl egyre több hatóság tér át a Cégkapura, ami nagy könnyebbség a vállalkozások számára.

A fent említett problémák kiküszöbölésével azonban, amelyen a hatóság a folyamatos fejlesztésekkel, a felhasználókkal történő rendszeres egyeztetésekkel igyekszik gyorsítani, a Cégkapu egy könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hatósággal történő kapcsolattartásra.

“A hatóságok pozitív hozzáállását jelzi az is, hogy a problémákat észlelve rugalmasan álltak ahhoz, hogy a Cégkapu mellett a korábbi Ügyfélkapu rendszert is egyelőre megtartották, azonban várható, hogy rövid időn belül ez utóbbi teljesen kivezetésre kerül”

– tette hozzá Vojtek Endre, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

Forrás: 
Deloitte

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akár egy nap alatt felpörgethetik fejlesztéseiket az agrár-startupok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal 2019. szeptember 22-ig várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik rapid tanácsadással egy nap alatt akár tucatnyi agrár-, üzletfejlesztési vagy befektetési szakember bevonásával állítanák növekedési pályára vállalkozásukat.

Évközi változások az őstermelők adókötelezettségeiben

Az őstermelőkre vonatkozó, a szociális hozzájárulási adót érintő változásokról adott tájékoztatást a NAV.

Megnyílt a világ egyik legkülönösebb hotelje - szobanövényeknek

Sokféle hotel létezik már a bababaráttól a kutyabaráton át, de olyan, ahol csak szobanövények szállhatnak meg még nem volt. Álmodtak egy nagyot az alapítók, megkönnyítik a növénytulajdonosok nyaralását, és még jó reklámot is csinálnak maguknak.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Reklámadó: hogyan tovább?

A 2019-es nyári adócsomag példátlan fordulatot hozott a reklámadó szabályaiban. A jogalkotó határozott időre felfüggesztette a reklámadó rendelkezéseinek alkalmazását – méghozzá év közben –, ugyanakkor magát a szabályrendszert érintetlenül hagyta. Mi áll ennek a hátterében, és hogyan hat mindez a reklámok megrendelőire?

Nagy horderejű változás a láthatáron, célkeresztben az áfacsalók

A következő években uniós szinten több fontos változás is érintheti a cégek áfafizetési gyakorlatát – közölte a PwC adótanácsadó adó- és jogi tanácsadás igazgatója. Farkas Gábor szerint a gazdálkodó szervezeteknek meg kell kezdeni a felkészülést, mert adminisztrációs terheik nőni fognak.

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

Húsadót vetnének ki német állatvédők

A húsipari termékek árának emelését sürgetik Németországban állatvédők, a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra a német sajtó szerdai beszámolói szerint.

Sikkasztás a virágtőzsdén

Ismeretlen tettes 4,3 millió euróval rövidítette meg a Royal FloraHolland árverés tagjait. A törvényszéki vizsgálat kiderítette, hogy alig kilenc hónap leforgása alatt tűnt el az összeg.

Holnap lejár az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetési határideje

Július 31-e a 2019. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletének befizetési határideje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az összeget a hivatal külön elkülönített fizetési számlájára kell utalni.