Back to top

A klímaváltozás és a francia bor

A franciaországi INRA kutatói a Laccave projekt keretein belül 2012 óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait, illetve a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeit.

Ez a program a klímaváltozásnak a mezőgazdasági tevékenységre, valamint a természeti környezetre gyakorolt globális hatásait vizsgáló és az alkalmazkodás lehetőségeit kereső együttműködés (ACCAF) része. A Laccave projektet Nathalie Ollat, a bordeaux-i kutatóintézet munkatársa és kollégája, Jean-Marc Touzard közgazdász vezeti. A munkáról Nathalie Ollat számolt be.

Szárazságtűrőbb fajtákat kell keresni
Szárazságtűrőbb fajtákat kell keresni

A szőlő-bor ágazat is igyekszik fölkészülni az eddiginél melegebb, szárazabb klimatikus viszonyokra, amely a szőlőtermesztés egész folyamatára hatással van, a terméshozamtól a borkészítésig. A Laccave projekt elindítását az INRA kutatói kezdeményezték, hogy segítsenek az ágazat szereplőinek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. 2012 és 2021 között az INRA vezetésével 12 partnerszervezet érintett a projektben. 22 kutatócsoportot vontak be a munkába, kutatók, mérnökök, illetve műszaki szakemberek vesznek részt benne. A 10 évig tartó program költségvetése mintegy 560 ezer euró.

A helyi adottságok

Nathalie Ollat elmondta, hogy a program első szakaszában, 2012–2016 között azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol hosszú távon a klímaváltozás a szőlőültetvényekre. Föltárták az alkalmazkodás lehetséges módjait és kidolgoztak négy módszert, amelyek a bortermelő vidékek helyi stratégiáinak kialakításában segíthetnek.

Grenache
Jelenleg, a 2021-ig tartó második szakaszban olyan működőképes megoldások kidolgozása folyik, amelyek a változó klimatikus viszonyok között is lehetővé teszik a szőlő-bor ágazat fejlődését.

Ennek során az egyes bortermelő régiók, illetve szőlőültetvények szintjén keresik a megoldásokat. Olyan komplex stratégiák kidolgozásán dolgoznak, amelyek több lehetséges megoldás együttes alkalmazásával segítik az ágazat szereplőit az alkalmazkodásban. Ilyen komplex megközelítésre van szükség például a vízgazdálkodásban is – nem elég tudni azt, hogy öntözni kell.

Az egyes régiókra, illetve szőlőültetvényekre az ültetvények 2050-ben várható állapotát jelző „ökoklimatikus” indikátorok kidolgozásán és azok közzétételén dolgoznak. A kutatók a klíma- és szőlőtermesztési adatok összekapcsolásával végzett szimulációk segítségével számszerűsíteni tudják a 2050-es évre a várható stresszhatást, a hőhullámok, illetve a tavaszi fagyok előfordulásának valószínűségét. A programban a kutatók kilenc tudományterületről (genetika, ökofiziológia, éghajlattan, mezőgazdaságtan, borászat, növénykórtan, matematika, közgazdaságtan, szociológia) származó adatok összegzésével próbálnak megoldást találni a kihívásokra.

Új fajtákat vizsgálnak

Egy 2013-ban megjelent amerikai tanulmány szerint 2050-re a francia szőlőültetvények fele eltűnik a klímaváltozás és a vízkészletek szűkössége következtében. Az időjárási tényezők közül jelenleg a csapadék mennyisége és eloszlása változik a legkedvezőtlenebb módon. 2050-ig olyan műszaki megoldások megjelenésére lehet számítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szőlőültetvények a szárazsággal és a magasabb hőmérséklettel szemben ellenállóbbak legyenek.

Várhatóan a szőlőtelepítés aránya is növekedni fog. A francia szőlőtermesztők 2018-tól engedélyt kaptak külföldi fajták honosítására.

Bordeaux környékén már bevontak a termesztésbe néhány eddig nem engedélyezett szőlőfajtát, most vizsgálják a melegedő klímával szembeni alkalmazkodó képességüket, illetve, hogy megfelelnek-e a bordeaux-i borok jellemzőinek.

Az INRA kutatói 52 különböző, Dél- és Nyugat-Európából származó szőlőfajtával kísérleteznek, vizsgálják a bordeaux-i bortermelésre való alkalmasságukat is. A szőlő-bor ágazatnak azonban a klímaváltozáson túl más kihívásokkal is meg kell küzdenie. Fontos versenytárs lett Kína, ahol az eltérő klimatikus adottságú régiókban nagy mennyiségű szőlő terem, és ezáltal jelentős piaci szereplővé vált. Európában várható az északi szőlőtermő területek fejlődése, elsősorban Dél-Angliában, illetve Svédországban, bár méretük elmarad a kínaiakétól.

Nathalie Ollat úgy véli, hogy a francia szőlőtermesztés nemzetközi szinten elég jó helyzetben van ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét a termőterület méretét, illetve a borok mennyiségét és minőségét illetően is.

A most ismertetett programról bővebb információk a www6.inra.fr/laccave honlapon találhatók.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/www.inra.fr
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.

Ne siessünk a palántaneveléssel!

Enyhe tél végén járunk, tavaszias a hangulat, sokaknak viszket a tenyere, hogy végre kerti munkákba kezdjenek. Ki kell várni azonban mindennek az alkalmas idejét, főként a palántanevelésnél figyeljünk arra, hogy mikor lehet majd kiültetni azokat a kertbe. A palántanevelés fogásairól és megfelelő időzítéséről beszélt a Budapesti Kertbarát Szövetség tavaszváró Nyitnikék rendezvényén Zatykó Lajos nemesítő.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Borjour Magnum: az év legnagyobb beltéri borkóstolója!

Igazi Kánaán: 220 magyar borászat, több mint 1000 kóstolható bor a Millenárison. Az idei, 11. Borjour Magnum elkényeztette a borbarátokat. Nem csak a széles választék, de a kísérő programok is ínyencségnek számítottak.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.