Back to top

A klímaváltozás és a francia bor

A franciaországi INRA kutatói a Laccave projekt keretein belül 2012 óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait, illetve a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeit.

Ez a program a klímaváltozásnak a mezőgazdasági tevékenységre, valamint a természeti környezetre gyakorolt globális hatásait vizsgáló és az alkalmazkodás lehetőségeit kereső együttműködés (ACCAF) része. A Laccave projektet Nathalie Ollat, a bordeaux-i kutatóintézet munkatársa és kollégája, Jean-Marc Touzard közgazdász vezeti. A munkáról Nathalie Ollat számolt be.

Szárazságtűrőbb fajtákat kell keresni
Szárazságtűrőbb fajtákat kell keresni

A szőlő-bor ágazat is igyekszik fölkészülni az eddiginél melegebb, szárazabb klimatikus viszonyokra, amely a szőlőtermesztés egész folyamatára hatással van, a terméshozamtól a borkészítésig. A Laccave projekt elindítását az INRA kutatói kezdeményezték, hogy segítsenek az ágazat szereplőinek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. 2012 és 2021 között az INRA vezetésével 12 partnerszervezet érintett a projektben. 22 kutatócsoportot vontak be a munkába, kutatók, mérnökök, illetve műszaki szakemberek vesznek részt benne. A 10 évig tartó program költségvetése mintegy 560 ezer euró.

A helyi adottságok

Nathalie Ollat elmondta, hogy a program első szakaszában, 2012–2016 között azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol hosszú távon a klímaváltozás a szőlőültetvényekre. Föltárták az alkalmazkodás lehetséges módjait és kidolgoztak négy módszert, amelyek a bortermelő vidékek helyi stratégiáinak kialakításában segíthetnek.

Grenache
Jelenleg, a 2021-ig tartó második szakaszban olyan működőképes megoldások kidolgozása folyik, amelyek a változó klimatikus viszonyok között is lehetővé teszik a szőlő-bor ágazat fejlődését.

Ennek során az egyes bortermelő régiók, illetve szőlőültetvények szintjén keresik a megoldásokat. Olyan komplex stratégiák kidolgozásán dolgoznak, amelyek több lehetséges megoldás együttes alkalmazásával segítik az ágazat szereplőit az alkalmazkodásban. Ilyen komplex megközelítésre van szükség például a vízgazdálkodásban is – nem elég tudni azt, hogy öntözni kell.

Az egyes régiókra, illetve szőlőültetvényekre az ültetvények 2050-ben várható állapotát jelző „ökoklimatikus” indikátorok kidolgozásán és azok közzétételén dolgoznak. A kutatók a klíma- és szőlőtermesztési adatok összekapcsolásával végzett szimulációk segítségével számszerűsíteni tudják a 2050-es évre a várható stresszhatást, a hőhullámok, illetve a tavaszi fagyok előfordulásának valószínűségét. A programban a kutatók kilenc tudományterületről (genetika, ökofiziológia, éghajlattan, mezőgazdaságtan, borászat, növénykórtan, matematika, közgazdaságtan, szociológia) származó adatok összegzésével próbálnak megoldást találni a kihívásokra.

Új fajtákat vizsgálnak

Egy 2013-ban megjelent amerikai tanulmány szerint 2050-re a francia szőlőültetvények fele eltűnik a klímaváltozás és a vízkészletek szűkössége következtében. Az időjárási tényezők közül jelenleg a csapadék mennyisége és eloszlása változik a legkedvezőtlenebb módon. 2050-ig olyan műszaki megoldások megjelenésére lehet számítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szőlőültetvények a szárazsággal és a magasabb hőmérséklettel szemben ellenállóbbak legyenek.

Várhatóan a szőlőtelepítés aránya is növekedni fog. A francia szőlőtermesztők 2018-tól engedélyt kaptak külföldi fajták honosítására.

Bordeaux környékén már bevontak a termesztésbe néhány eddig nem engedélyezett szőlőfajtát, most vizsgálják a melegedő klímával szembeni alkalmazkodó képességüket, illetve, hogy megfelelnek-e a bordeaux-i borok jellemzőinek.

Az INRA kutatói 52 különböző, Dél- és Nyugat-Európából származó szőlőfajtával kísérleteznek, vizsgálják a bordeaux-i bortermelésre való alkalmasságukat is. A szőlő-bor ágazatnak azonban a klímaváltozáson túl más kihívásokkal is meg kell küzdenie. Fontos versenytárs lett Kína, ahol az eltérő klimatikus adottságú régiókban nagy mennyiségű szőlő terem, és ezáltal jelentős piaci szereplővé vált. Európában várható az északi szőlőtermő területek fejlődése, elsősorban Dél-Angliában, illetve Svédországban, bár méretük elmarad a kínaiakétól.

Nathalie Ollat úgy véli, hogy a francia szőlőtermesztés nemzetközi szinten elég jó helyzetben van ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét a termőterület méretét, illetve a borok mennyiségét és minőségét illetően is.

A most ismertetett programról bővebb információk a www6.inra.fr/laccave honlapon találhatók.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/www.inra.fr
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Balla Géza birodalma

Arad-hegyaljai birtokán, a történelmi Ménesi Borvidéken látogattuk meg Balla Gézát, aki határon túliként első ízben nyerte el az Év Bortermelője Magyarországon címet. Kíváncsiak voltunk, mi a titka.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Hungarikum extra dry, avagy szőlőfajták és pezsgő

Mint tudjuk, a bor és a szőlő minőségének egyik legfőbb kulcsa a fajta. Nincs ez másként a pezsgő esetében sem. Vannak egészen szélsőséges vélemények, melyek szerint Chardonnay nélkül nem készülhet minőségi pezsgő. Cikkünkben a pezsgőkészítésre használt fajták körét boncolgatjuk. Rendhagyó módon azonban nemcsak szőlész, de borász szemmel is értékeljük a fajtákat, pezsgőkészítési lehetőségeket, trendeket.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Új rekordot ért el a német cseresznyetermelés

A németországi cseresznyetermelés az idén túlszárnyalta a tízéves átlagot, a kereslet növekedése miatt mégis nagyobb importra volt szükség.

Többet adnak idén a felvásárlók az almáért

Augusztus 21-én beindulnak az almasűrítmény-előállító üzemek és kilogrammonként nettó 30 forint körüli átvételi árat kínálva kezdhetik meg a feldolgozást - írta pénteki számában a Világgazdaság című napilap.