Back to top

A klímaváltozás és a francia bor

A franciaországi INRA kutatói a Laccave projekt keretein belül 2012 óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait, illetve a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeit.

Ez a program a klímaváltozásnak a mezőgazdasági tevékenységre, valamint a természeti környezetre gyakorolt globális hatásait vizsgáló és az alkalmazkodás lehetőségeit kereső együttműködés (ACCAF) része. A Laccave projektet Nathalie Ollat, a bordeaux-i kutatóintézet munkatársa és kollégája, Jean-Marc Touzard közgazdász vezeti. A munkáról Nathalie Ollat számolt be.

Szárazságtűrőbb fajtákat kell keresni
Szárazságtűrőbb fajtákat kell keresni

A szőlő-bor ágazat is igyekszik fölkészülni az eddiginél melegebb, szárazabb klimatikus viszonyokra, amely a szőlőtermesztés egész folyamatára hatással van, a terméshozamtól a borkészítésig. A Laccave projekt elindítását az INRA kutatói kezdeményezték, hogy segítsenek az ágazat szereplőinek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. 2012 és 2021 között az INRA vezetésével 12 partnerszervezet érintett a projektben. 22 kutatócsoportot vontak be a munkába, kutatók, mérnökök, illetve műszaki szakemberek vesznek részt benne. A 10 évig tartó program költségvetése mintegy 560 ezer euró.

A helyi adottságok

Nathalie Ollat elmondta, hogy a program első szakaszában, 2012–2016 között azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol hosszú távon a klímaváltozás a szőlőültetvényekre. Föltárták az alkalmazkodás lehetséges módjait és kidolgoztak négy módszert, amelyek a bortermelő vidékek helyi stratégiáinak kialakításában segíthetnek.

Grenache
Jelenleg, a 2021-ig tartó második szakaszban olyan működőképes megoldások kidolgozása folyik, amelyek a változó klimatikus viszonyok között is lehetővé teszik a szőlő-bor ágazat fejlődését.

Ennek során az egyes bortermelő régiók, illetve szőlőültetvények szintjén keresik a megoldásokat. Olyan komplex stratégiák kidolgozásán dolgoznak, amelyek több lehetséges megoldás együttes alkalmazásával segítik az ágazat szereplőit az alkalmazkodásban. Ilyen komplex megközelítésre van szükség például a vízgazdálkodásban is – nem elég tudni azt, hogy öntözni kell.

Az egyes régiókra, illetve szőlőültetvényekre az ültetvények 2050-ben várható állapotát jelző „ökoklimatikus” indikátorok kidolgozásán és azok közzétételén dolgoznak. A kutatók a klíma- és szőlőtermesztési adatok összekapcsolásával végzett szimulációk segítségével számszerűsíteni tudják a 2050-es évre a várható stresszhatást, a hőhullámok, illetve a tavaszi fagyok előfordulásának valószínűségét. A programban a kutatók kilenc tudományterületről (genetika, ökofiziológia, éghajlattan, mezőgazdaságtan, borászat, növénykórtan, matematika, közgazdaságtan, szociológia) származó adatok összegzésével próbálnak megoldást találni a kihívásokra.

Új fajtákat vizsgálnak

Egy 2013-ban megjelent amerikai tanulmány szerint 2050-re a francia szőlőültetvények fele eltűnik a klímaváltozás és a vízkészletek szűkössége következtében. Az időjárási tényezők közül jelenleg a csapadék mennyisége és eloszlása változik a legkedvezőtlenebb módon. 2050-ig olyan műszaki megoldások megjelenésére lehet számítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szőlőültetvények a szárazsággal és a magasabb hőmérséklettel szemben ellenállóbbak legyenek.

Várhatóan a szőlőtelepítés aránya is növekedni fog. A francia szőlőtermesztők 2018-tól engedélyt kaptak külföldi fajták honosítására.

Bordeaux környékén már bevontak a termesztésbe néhány eddig nem engedélyezett szőlőfajtát, most vizsgálják a melegedő klímával szembeni alkalmazkodó képességüket, illetve, hogy megfelelnek-e a bordeaux-i borok jellemzőinek.

Az INRA kutatói 52 különböző, Dél- és Nyugat-Európából származó szőlőfajtával kísérleteznek, vizsgálják a bordeaux-i bortermelésre való alkalmasságukat is. A szőlő-bor ágazatnak azonban a klímaváltozáson túl más kihívásokkal is meg kell küzdenie. Fontos versenytárs lett Kína, ahol az eltérő klimatikus adottságú régiókban nagy mennyiségű szőlő terem, és ezáltal jelentős piaci szereplővé vált. Európában várható az északi szőlőtermő területek fejlődése, elsősorban Dél-Angliában, illetve Svédországban, bár méretük elmarad a kínaiakétól.

Nathalie Ollat úgy véli, hogy a francia szőlőtermesztés nemzetközi szinten elég jó helyzetben van ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét a termőterület méretét, illetve a borok mennyiségét és minőségét illetően is.

A most ismertetett programról bővebb információk a www6.inra.fr/laccave honlapon találhatók.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/www.inra.fr
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nevezzük el együtt a Lovassy lócsaládot!

Egyedi játékkal hívta fel a borkedvelők figyelmét a vadonatúj Lovassy LIFE borcsalád: a címkéken szereplő 8 különböző színű ló elnevezéséhez várják a szavazatokat, hogy a jövőben dedikáltan, játékos formában lehessen a borokról kommunikálni.

Tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt tűzveszély alakult ki. 2019. június 14-től öt megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

Vasárnapra ismét záporok érkezhetnek

Szombatig fokozódik a kánikula, majd vasárnaptól záporos, zivataros idő jön és mérséklődik a forróság. A növények számára már igazán jól jön egy kiadós locsolás, mert a talajok gyorsan száradnak a jelenlegi hőségben. Az alacsonyabb maximum-hőmérséklet az őszi vetések szemképződésére is kedvező hatással lesz. A párásabb, de meleg idő azonban a gombás megbetegedések fokozódását okozhatja majd.

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?

A gombabetegségek okozhatnak gondot a gabonánál

Ha nem jön közbe semmi rendkívüli, akkor normális menetrendben július 5. és 10. között elkezdődhet a búza aratása - mondta az InfoRádiónak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Vancsura József. Közepes termés várható.

Növényvédelmi előrejelzés – Minden egyszerre támad

Az átlagosnál hűvösebb május után nyáriasan meleg június köszöntött a mezőgazdaságra. A meleg és a bőséges vízellátottság hatására a növények intenzív hajtásnövekedésbe kezdtek. A jelenlegi időjárás nemcsak a növényeknek, hanem a betegségeknek és a kártevőknek is kedvez, ezért bőségesen akad növényvédelmi tennivaló.

EU GMO-rendelet: enyhítést kérnek

Hollandia és Észtország vezetésével 14 tagállam nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz az EU GMO-rendeletének fölülvizsgálatára az új nemesítési eljárásokkal kapcsolatban.

Nyaralhat a kukorica

A héten várható igen meleg, száraz időjárás igazán kedvező lesz a kukorica számára. A késői cseresznye és a meggy érési folyamatait pedig segíti. A kalászosok számára ez a nagy meleg azonban túl sok, már káros a szemképződésre. Száraz időben lehet végezni majd a mezőgazdasági munkákat.