Back to top

NAIK–AKI-integráció: még hatékonyabb agrárkutatás

Május elsejével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz került az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az integrációval még hatékonyabbá válhat az agrárkutatás, és bár az AKI alapfeladatai nem változnak, jobban kihasználhatók az intézmények együttműködéséből származó előnyök – mondta lapunknak Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Mi indokolta az AKI integrálását, mik voltak a döntés előzményei?

– Az agrártárcán belüli integrációról van szó. Az előzmények tekintetében 2014-ig, a NAIK létrehozásáig kell visszamenni: Magyarországon a szakpolitikát támogató háttérintézmény-rendszer 2014-ig az agrártárcánál volt. Önálló, egymástól elkülönülten működő intézmények voltak, államtitkársági vagy osztályszintű szakmai felügyelettel.

A nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy ott működik jól a gyakorlati agrárkutatás – akár kormányzati, akár akadémiai-egyetemi irányítással –, ahol integrált rendszerben egyesítették ezeket a háttérintézményeket.

Ennek a példájára indult el Magyarországon is az integráció. Először 12 kutatóintézet került be ebbe a körbe. Unikális, hogy az integrált rendszerhez négy gazdasági társaság – a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., a kecskeméti ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. és az érdi Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. – is csatlakozott, amelyek korábban szintén a tárcához tartozó, állami fenntartású intézmények voltak. Ezek a kutatás mellett gazdasági tevékenységet is végeznek, termékeket, technológiákat értékesítenek, külpiacokra is.

Gyuricza Csaba
Fotó: Csatlós Norbert

Milyen előnyökkel járt, jár az átalakítás?

– Az integráció lehetővé tette azoknak a szinergiáknak a kihasználását, amelyek az agrárium területén jellemzőek. Bebizonyosodott, hogy ma már nem elkülönülten működő szakterületeken, hanem több ágazat összefogása révén lehet szakmai eredményeket elérni. Ennek pozitív hatásai az integrációt követően hamar megmutatkoztak, de azt is lehetett látni, hogy az integráció nem teljes körű, mert sok olyan egység kimaradt ebből, amelyek szintén a tárca fennhatósága alatt működnek, és az ágazat szempontjából nagyon fontosak.

Az egyik ilyen, az „első körből” kimaradt egység volt az AKI. Hogyan zajlott ez a legfrissebb integráció, változnak-e az intézet alapfeladatai?

– Igen, most május elsejével, az AKI beolvadásával folytatódott ez az integrációs folyamat, ami még mindig nem teljes körű. Az AKI tulajdonképpen adatokat szintetizál és transzformál a szakpolitika számára közvetlenül hasznosítható információkká, egyebek között olyan adatokat, amelyek az ágazati kutatóintézeteknél keletkeznek. Ezen alapfeladatai nem változnak, továbbra is megmaradnak azok a nagyon fontos, európai uniós és hazai szakpolitikát támogató feladatai, mint a háttéranyagok, valamint szakpolitikai előrejelzések készítése.

Száztizenöt kutató került be a NAIK állományába, de ez nem jelent változást a munkavégzés helyében, marad a Zsil utcában az intézmény.

Szervezetileg is illeszkednie kell az intézetnek a NAIK rendszerébe, hiszen egy nagy intézménybe került be az AKI. De ez előnyökkel is jár. Célunk egyfajta racionalizálás, ami a szakmai feladatok észszerűbb hasznosítását jelentheti. Megpróbáljuk kihasználni azokat az előnyöket, amelyek a többi szakmai intézettel való szorosabb együttműködésből alakíthatók ki.

Melyek azok a kutatási területek, amelyeken különösen fontos a szorosabb együttműködés?

– Nagyon fontos, a GMO-mentesség megőrzéséhez kapcsolódó témakör most a fehérjeprogram, amelynek keretében olyan háttéranyagokat készítünk, amikben a konkrét vizsgálati eredmények meghatározóak állattenyésztési, növénytermesztési, élelmiszerkutatási oldalról. Most ezeket közvetlenül és egységes irányítással lehet összehangolni az intézményrendszeren belül. Korábban nem így volt. Ugyanez igaz például a sertéságazati kérdésekre, ami szintén kiemelt terület. Szeretnénk a Közös Agrárpolitika hazai szempontrendszereinek kidolgozásához és értékeléséhez is még teljeskörűbben továbbadni az ágazat területeiről érkező információkat.

Közvetve a mezőgazdasági termelés is hatékonyabbá tud válni?

– Az agrárkutatás, az agrárinnováció célja, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyek a gyakorlatban hasznosíthatók,

és hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növeléséhez. Egy integráció akkor eredményes és sikeres, ha hatékonyabbá teszi a működést. A 2014-es NAIK-integráció már megmutatta, hogy ennek konkrét, kézzelfogható eredményei vannak a mindennapi gyakorlat szempontjából. Ezt szeretnénk továbbvinni.

Mennyire lesz irányított az AKI munkája a jövőben?

– A munkát a jövőben is az Agrárminisztérium határozza meg. A jelenlegi 74 kutatási témából 51 a tárca megrendelésére készült. Háttérintézményről lévén szó, irányított munka zajlik. A szakmai háttérmunkát szeretnénk még jobban összehangolni, aminek köszönhetően az eddiginél is jobb minőségű háttéranyagokkal tudjuk ellátni a fenntartó tárcát.

Említette, hogy még nem zárult le az integráció folyamata. Mi a következő lépés, melyik lehet a következő kutatási intézmény?

– A burgonyakutatást érinti egy másik folyamatban lévő integráció: a Pannon Egyetem részeként működő Burgonyakutatási Központ integrálása. Nem ismeretlen a NAIK rendszerében ez a fajta integráció és kapcsolódás, hiszen egy másik intézetünk, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet is a Pannon Egyetemen belül működött korábban. Ennek az integrációnak a sikere, illetve a burgonyakutatás nehéz helyzete bátorított minket arra, hogy megpróbáljunk tenni annak érdekében, hogy a burgonyakutatási intézmény és az egész burgonyaágazat számára hátteret biztosító intézményrendszer is a NAIK rendszerén belül tudjon működni. Ha a jelenlegi struktúrából hiányzó erőforrásokat hozzákapcsoljuk a NAIK-oshoz, akkor, álláspontunk szerint, ez javítani tudja a burgonyakutatáshoz kapcsolódó eredményességet, ami az utóbbi években jelentősen leromlott, és sajnos a gyakorlatban is érzékelhető hatása van: a burgonya termőterületének csökkenésében, a feldolgozói háttér teljes megszűnésében.

NAIK

Alapítás: 2014. január 1.

Központ: Gödöllő

Létszám: 1250 fő, közülük 800 kutató

NAIK kutatóintézetek: Agrárkörnyezettudományi Kutatóintézet; Agrár­gazdasági Kutatóintézet; Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet; Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet; Erdészeti Tudományos Kutatóintézet; Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet; Halászati Kutatóintézet; Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet; Mezőgazdasági Gépesítési Intézet; Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály; Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet;

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet; Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály

A szaporítóanyag-előállítás oldaláról nagyon sok feladat van, ami elsősorban a szaktárca feladata. Ezért szerencsés lenne, ha az ágazati problémákat úgy kezelnénk, hogy a szaporítóanyag-előállításra, a nemesítésre is ráhatásunk van.

Ezt az agrártárcán belül működő intézményrendszerben látjuk leginkább működőképesnek. Ez a munka most is zajlik, az integrációt a következő hónapokban kívánjuk megvalósítani. A szaporítóanyag-előállítás részben – kutatási oldalról – a NAIK kutatóhálózatában, a szaporítóanyag-értékesítés pedig a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságokban valósulhat meg.

Azon túl, hogy kutatásaik az agrárium minden területét lefedik, mik lesznek a prioritások a következő időszakban?

– Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan előrejelzések készüljenek, amelyek nem utánkövetik az ágazat helyzetét, hanem felkészítik a tárcát arra, hogy egy-egy ágazatban mi várható, a hazai és nemzetközi trendeket is figyelembe véve. Ez a proaktivitás segíthet elkerülni bizonyos anomáliákat. Nézzük mondjuk a burgonyahelyzetet! Januárban kiderült, hogy elfogyott a hazai burgonya, importálni kell. Így rendkívül magas áron került a fogyasztók asztalára. Ebben például nagyobb proaktivitást szeretnénk az AKI részéről: előre készítse fel a tárcát. Ezért lépünk az integráció más területén is: hogy ezen a helyzeten próbáljunk változtatni; hogy burgonyából is erősíteni lehessen az önellátást, és hogy a jelenleg hozzávetőleg 50 százalékos szintről megpróbáljunk visszatérni a 10-12 évvel ezelőtti nettó exportőri pozícióba; minden adottságunk megvan hozzá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Szürkemarhákat is nevelnek a diákok

Tizenkét darab magyar szürke szarvasmarhával gyarapodott a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium tangazdasága a napokban.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

Továbbra is a tej a legjobb választás

A tej és a tejtermékek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei, számos olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak megfelelő összetételben, amiket más forrásból nehéz pótolni. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a tej olyan komplex ásványi anyag és vitamin forrás a szervezet számára, aminek a helyettesítése mindennapos odafigyelést igényel, ha valaki csökkenteni szeretné a fogyasztását.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Magyarország a vidékfejlesztés terén is segíti a Nyugat-Balkán európai integrációját

A Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (RRD SWG) minden évben magas szintű ülést tart a régió országainak tárcavezetőivel. Az idei ülésre november 12-én került sor a koszovói Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében, Pristinában, ahol az Agrárminisztériumot Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

Ki kell állnunk a világ elé

Nem kell a nemek közti egyenlőtlenségeket feltétlenül felszámolni, inkább fel kell azokat használni a mezőgazdaságban is. Erre a következtetésre jutottak a "Milyen kihívások állnak a mezőgazdaságban dolgozó nők előtt?" című kerekasztal beszélgetés résztvevői.