Back to top

Zöld trendek és marketing - borászat

Már csak azért is érdekes a szőlőműveléshez és a borkészítéshez kapcsolódó zöld szemléletmódok és a marketing kapcsolatának vizsgálata, mert sok borásznak, aki nem ezek egyikének megfelelően dolgozik, néha csak marketingfogásnak tűnik az egész.

Cikkünk első felében három hazai borászat – egy balatoni, egy tokaji és egy villányi – képviselője nyilatkozik. Mind egyetértenek abban, hogy a bio és biodinamikus munkamódszer megvalósítható itthon. Közös tapasztalat azonban, hogy csak akkor érdemes belevágni, ha valaki valóban eltökélt, mert a megelőzésre épülő módszerek többletmunkával és így magasabb költségekkel járnak. A három rövid interjút követően a nemzetközi piacokon tapasztalható zöld trendeket vizsgáljuk meg.

Dobosi Győző (Dobosi Pincészet, Szentantalfa)

✦ Bioborokat készítő pincészetetek az elsők között kezdett itthon ennek a szemléletnek megfelelően dolgozni. A piac, a fogyasztók oldaláról nézve hogyan tekintesz az azóta eltelt időre?

– Mi 2000-ben kezdtük el a bioművelést, a hároméves átállási időszakot követően így 2004-től készítünk biotermékeket. Arra számítottunk, hogy ez marketingszempontból nagy durranás lesz, de akkor nem igazán érdekelte az embereket, emlékszem a kudarc érzésére. Ha valakinek volt is viszonyulása a bioborokhoz, általában negatív jelzőket párosított hozzá; rossz borok, kukacos gyümölcs jutott a kategória kapcsán a fogyasztók eszébe.

A Dobosi család, a kép bal szélén Győző
A Dobosi család, a kép bal szélén Győző

Sok türelmet igényeltek az ezt követő évek, de mi kitartottunk. Aztán 2015-ben jött az áttörés. Érdekes volt, hogy elsősorban az éttermek, borbárok felől tapasztaltuk a hirtelen megnövekedett érdeklődést, tudatosan bioborokat kerestek a kínálatukba. Ennek oka részben az átlagosnál garantáltan alacsonyabb kénszint iránti igény volt. Ehhez a fordulathoz valószínűleg hozzájárult az is, hogy időközben megtisztult a piac, és akik csak a hibás boraikat akarták ily módon értékesíteni, kiestek.

Ma már egyértelműen érezzük a közel két évtizede megtett lépés hasznát. Pincészetünk egyedisége, sztorija erre épül, erről jegyeznek meg bennünket a fogyasztók.

Ha húsz pincészet között ott vagyunk egy fesztiválon vagy egy sétálókóstolón, a vendégeknek erről fogunk később az eszükbe jutni.

A Dobosi Pincészet borai
A Dobosi Pincészet borai

✦ Milyen módon kommunikáljátok a bio státuszotokat?

– A címkéken – bár nem hivalkodóan – ott van a bio. A frontra nem tettük rá, de a csavarzáron és a palack oldalán található címkerészen már olvasható. Emellett egy éve elkezdtük a „Drink Organic!” szlogen bevezetését, amelyet nemcsak a honlapunkon és a prospektusunkon jelenítünk meg, hanem a kóstolólapjainkon is.

✦ Mekkora különbséget tapasztalsz a hazai és a külföldi piac között a bio iránt mutatott tudatosság szempontjából?

– Egyértelműen nagyobb határainkon túl az ez iránti fogékonyság. Bár csak az elmúlt néhány évben kezdtünk borokat exportálni, és ez még most is az általunk előállított mennyiség csupán tíz százalékának felel meg, az egyértelmű, hogy a külföldi partnereink száz százaléka azért vásárol tőlünk, mert bioborokat készítünk. Itthon ez az arány mindössze húsz százalék.

Gere Andrea (Gere Attila Pincészete, Villány)

✦ Honnan jött az inspiráció a bioművelésre való áttérésre?

Gere Andrea
Gere Andrea
– Édesapámtól származott az ötlet, amiben valószínűleg komoly része volt Franz Weningernek, akivel szoros baráti kapcsolatban is állunk. Megerősített minket a tudat, hogy amit ők meg tudnak csinálni a hűvösebb, csapadékosabb klímájú Sopronban, az a mi délebbi fekvésű borvidékünkön még nagyobb biztonsággal kivitelezhető.

Mivel számunkra kiemelt fontosságú, hogy évjáratról évjáratra magas minőségű borokkal álljunk a fogyasztók elé, nem vállalhattunk kockázatot. Ezért 2008-ban még csak egyhektárnyi szőlőt jelöltünk ki erre a művelési módra a Csillagvölgyben húzódó, tízhektáros Cabernet sauvignon-ültetvényünkön.

Elégedettek voltunk az eredménnyel, így a következő évben már az egész tízhektáros ültetvényt az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint műveltük.

Ezután a 2010-es volt az az évjárat, amikor a teljes, általunk művelt területet átállítottuk. A magyar borvilágban senkinek sem kell elmagyarázni, miért bizonyult ez utólag jó időzítésnek. Az volt a fontos tapasztalat, hogy még ebben a komoly kihívásokat hozó évjáratban sem szenvedtünk el súlyosabb veszteségeket, mint a környezetünkben konvencionális művelésmódot alkalmazók. Tulajdonképpen ez adta meg a teljes megerősítést ahhoz, hogy folytassuk az átállás hivatalos folyamatát. Innentől felgyorsultak az események, hamar referenciaültetvénnyé váltunk, vizsgálatok, előadások zajlottak sok éven át a szőlőinkben.

✦ A 2014-es volt ezek szerint az első hivatalos bioszüretetek. Sokan mégsem tudják ezt a pincészetről. Mi ennek az oka?

– Számunkra nem a marketingszempontok voltak az elsődlegesek. Édesapám erdészként dolgozott mielőtt borász lett belőle, mindig is fontos volt számára a természet. Úgy gondolta, ha a bioművelés nálunk megvalósítható, akkor a környezetünk iránti felelősségünk így dolgozni.

Gere Attila Pincészetében 75 hektárt művelnek az ökológiai gazdálkodás elvei szerint
Gere Attila Pincészetében 75 hektárt művelnek az ökológiai gazdálkodás elvei szerint

A szőlőművelés területén történő áttérést követően vizsgáltuk meg azt is, mire van szükség ahhoz, hogy a borkészítés is megfeleljen a hivatalos elvárásoknak. Kiderült, hogy bár vannak adminisztrációs terhek, nem kell komolyabb változásokat bevezetni ahhoz képest, ahogy korábban dolgoztunk.

Az első borunk, ami hivatalosan is bio minősítésű, a 2016-os Syrah volt.

Majd ezt követte a nagyobb tételű Portugieser mellett kis mennyiségben megjelenő 2017-es Ördögárok Portugieser. Még mindig ott a kérdés bennünk annak kapcsán, hogy megjelenítsük-e mindezt a címkéinken. Úgy tapasztaljuk, hogy sokakban élnek negatív érzések a bioborok kapcsán. Édesapám ugyanakkor mindig is szerette volna, ha ráírjuk; bevallom, én voltam ennek kapcsán szkeptikus. Végül a külföldről – főként a skandináv piacról – érkező igényeknek tettünk eleget az első tételekkel. A Syrah hátcímkéjére így került rá az EU-s levélmotívum, de diszkréten, szürke színnel.

Ma sem ezt tartjuk a fő üzenetünknek, nekünk az a fontos, hogy a borok legyenek jók. Ha viszont valakinek ez lényeges, szeretnénk, ha tudna róla. Ez igaz arra az esetre is, ha valaki meglátogat minket Villányban. El szoktuk mondani, hogy így dolgozunk, de részletesen csak akkor megyünk bele a témába, ha valakin kifejezetten látszik, hogy érdeklődik iránta. A környezettudatosság fontos számunkra. A szállodában is geotermikus hűtési-fűtési rendszert használunk, a venyigéket sem hagyjuk veszni, és napelemek is segítenek kielégíteni az energiaigényünket. Fontos számunkra, hogy ha valamit meg tudunk tenni a környezetünk megóvása érdekében, akkor azt lépjük is meg, ha pedig a boraink ettől csak még jobbak, autentikusabbak lesznek, még magasabb fokon tudják kifejezni a villányi terroirt, annak külön örülünk.

Szerintem a szakmában dolgozóknak lényeges tudni, hogy ökogazdálkodásban nem csak néhány hektáron lehet dolgozni – mi hetvenöt hektárt művelünk így.

Wille-Baumkauff Márta (Tokaj Pendits, Abaújszántó)

✦ Hogy látod, mennyiben különbözik a hazai és a külföldi piacokon a bio-, biodinamikus borok megítélése?

Wille-Baumkauff Márta
Wille-Baumkauff Márta
– Nagyban el­­tér. Hazánkban vé­­leményem szerint a fo­­gyasztók elenyésző százaléka keres bio- vagy biodinamikus bort. A biodinamikus Demeter-tanúsítás nálunk nem ismert, a többség nincs tisztában azzal, hogy ez nem családnév, hanem egy 1928-ban alapított, Démétér istennőről elnevezett védjegy, amely a biodinamikus gazdálkodásból származó termékek megjelölésére szolgál.

Birtokunk, a Pendits volt 2011-ben az első borászat Magyarországon, amely megkapta a Demeter-tanúsítványt, azóta is csak néhány birtok használhatja itthon ezt a védjegyet.

A bioborokról pedig elterjedt, hogy rosszak és túl drágák – ezek téves előítéletek, és nem felelnek meg a valóságnak. Míg külföldön a fogyasztók jelentős része tudatosan keresi a fenntartható módon előállított bio- és biodinamikus borokat (pl. Svédországban az eladott borok 21 százaléka bio), a magyar fogyasztót ez kevéssé érdekli.

✦ A saját pincészeted kapcsán milyen módon, felületeken kommunikálod a biodinamikus művelési módot?

– A legfontosabb kommunikációnk a boroscímke, amelyen megjelenik az EU biologója (2012 óta van csak bioboros rendelet az EU-ban, előtte ökológiai szőlőből készített bort kellett ráírni a címkére), illetve a biodinamikus Demeter-logó, erre a védjegyhasználatra szerződésünk van a Demeter Internationallal. Természetesen a honlapunkon is beszámolunk a birtok filozófiájáról, a gazdálkodási módról.

A Pendits volt az első magyar borászat, amely megkapta a Demeter-tanúsítványt
A Pendits volt az első magyar borászat, amely megkapta a Demeter-tanúsítványt
✦ A Vindependent elnökeként milyen kommunikációs és marketinghez kötődő tevékenységek kapcsán léptetek előre, és mit terveztek a jövőre nézve?

– A Vindependenten belül működik egy önálló Ökológiai Szekció, amelynek vezetését Makai Gergely, a Hétszőlő birtokigazgatója vállalta el, aki az 50 hektáros birtok átállításánál értékes tapasztalatokat szerzett, ezért hitelesnek tartom. 2018-ban tartottunk négy sajtóebédet, melyek során tájékoztattuk az újságírókat, illetve a bloggereket az Ökológiai Szekció megalakulásáról és terveiről.

2018-ban elértük, hogy a HNT által szervezett Országos Borver­senyen belül legyen egy bioborverseny is, a jó helyezést elérő bioborászatok részt vehetnek a HNT borbemutatóin (pl. 2019. februárjában Varsóban). A Kézdy Dániel által tíz éve indított Furmint Február Nagykóstolón most először volt külön asztaluk a biofurmintoknak, ami felhívta a figyelmet a fenntartható módon gazdálkodókra. Tervezünk ezen kívül három konferenciát (vagy inkább ökológiai kerek­asztalokat), amelyek keretében a bio iránt érdeklődő borászoknak tájékoztatást, tanácsokat nyújtunk, ezek jó alkalmak lesznek a szakmai eszmecserékre is.

Nemzetközi trendek

A legfontosabb nemzetközi borpiacok – Nagy-Britannia, Egye­sült Államok, Skandinávia – fogyasztói trendjeit azoknak mindenképpen érdemes figyelemmel követniük, akik ezekbe az országokba kívánnak exportálni. A hitelesség megőrzése érdekében nem cél, hogy emiatt mással kezdjünk foglalkozni, mint ami eddig jellemző volt ránk, de érdemes képben lenni, ha az általunk készített borkategória iránt a világban éppen jelentős érdeklődés tapasztalható.

Ugyanakkor nem csak azokra igaz ez a megállapítás, akik külföldön szeretnének értékesíteni. Minél reprezentatívabb felmérést vizsgálunk ugyanis a hazai borfogyasztói szokásokról, annál egyértelműbben látszik, mennyire szűk az a szegmens, akik 1000 forint feletti palackárú bort vásárolnak rendszeresen. Márpedig az országos márkát építő pincészetek jellemzően ebben a kategóriában szeretnének értékesíteni.

Nem véletlen, hogy ezekre a fogyasztókra az átlagosnál magasabb iskolázottság és vagyoni helyzet a jellemző. Ez pedig szorosan összefügg az azon nézőpontok iránti fogékonysággal, amelyek világszerte tapasztalhatók a legfejlettebb országokban.

Ily módon itthon is várhatóan főként a fiatalabb vásárlók fordítanak majd egyre nagyobb figyelmet az általuk vásárolt termékek egészségi, etikai, valamint környezetvédelmi vonatkozásaira.

Ők azok, akik értékelik majd a hivatalos igazolásokat. Számukra lesz jelentősége annak, alkalmaz-e egy pincészet gyomirtó szereket, vagy éppen tudatosan törekszik-e szénkibocsátásának csökkentésére. Figyelnek majd arra, hogy ezen vonatkozásokról milyen módon kommunikál egy vállalkozás, vagy akár egy olyan régiós márka, mint egy borvidék.

Nem feltétlenül kell elköteleződnünk egy keretek között működő rendszer követésére, az is fontos lépés, ha az általánosabb értelmű fenntarthatóságra törekszünk. Ennek kapcsán érdemes tudatosan kezelni azokat a terheket, amelyeket egy pincészet működése a környezetének jelent, legyen szó szén-dioxid-kibocsátásról, vegyszermaradványokról vagy hulladékkezelésről. Ha ezen területek kapcsán megvizsgáljuk a működésünket, törekedve a helyzet javítására, azzal felelősségtudatosabb, átláthatóbb működésről teszünk tanúbizonyságot, és sokszor akár anyagilag is jobban járhatunk.

A témakör másik aspektusát az jelenti, hogy hosszú távon a tudatos fogyasztók igényeivel párhuzamosan a törvényalkotás is valószínűleg abba az irányba halad, hogy mind szigorúbb elvárásokat támasszon a vállalkozások működésének fenntarthatósági mutatóival szemben.

 

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

A vásárlók többsége nem érti, mi szerepel az élelmiszerek címkéjén

A vásárlók közel fele megnézi az élelmiszerek címkéjét, de teljes mértékben alig egytizedük érti meg az ott feltüntetett információkat - derült ki a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) friss kutatásából.

Nagy brit összefogás az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért

Hatalmas méreteket ölt a nyugati világ élelmiszer-pazarlása napjainkban. A brit kormány az ország legnagyobb élelmiszeripari szereplőivel - köztük a Tesco-val, az Aldival és a Sturbucks-szal - együtt készül a kritikus helyzet mérséklésére.

Nevezzük el együtt a Lovassy lócsaládot!

Egyedi játékkal hívta fel a borkedvelők figyelmét a vadonatúj Lovassy LIFE borcsalád: a címkéken szereplő 8 különböző színű ló elnevezéséhez várják a szavazatokat, hogy a jövőben dedikáltan, játékos formában lehessen a borokról kommunikálni.

Kitart a bioalma-készlet

Az új szüretig kitart a bioalma – olvasható a biogyümölcs-termesztő szervezeteket tömörítő Európai Biogyümölcs Fórum közleményében.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.