Ez az új védjegy egy olyan, hazai, biztonságos, jó minőségű termékeket jelölő szimbólum lenne, amely a vásárlók felé is hiteles és valódi garanciát biztosít. Emlékeztett arra is, hogy tavaly a Nébih weboldalán elérhetővé vált egy védjegy tudástár, ahol minden bejegyzett védjegy egy helyen megtalálható, ellenőrizhető.
Az Élelmiszerbiztonsági Világnap fő üzenete, hogy az élelmiszerlánc egyben felelősségi láncolat is. Egy biztonságos termék is okozhat ugyanis megbetegedést, ha nem megfelelően bánunk vele.
„E gondolat mentén az első Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából azt szeretnénk bemutatni, hogy maguk a fogyasztók, hogyan védhetik meg leginkább az egészségüket” – emelte ki Zsigó Róbert. Ennek szemléltetéséhez a campylobacteriosist választották, amely az egyik leggyakoribb élelmiszer-eredetű fertőzés nemcsak hazánkban, de egész Európában is. Egy, a világnapra készített kisvideóval szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a baktériumok szabad szemmel nem láthatóak, de jelen vannak, ezért nem mindegy, hogy otthon hogyan készítjük az ételeinket. A Nébih egy videót is készített ebből az alkalomból: csirkeételek és saláta elkészítésén keresztül térnek ki a helyes kézmosásra, a vágódeszkák megfelelő használatára, az alapanyagok helyes előkészítésére, a keresztszennyeződés fogalmára, illetve a megfelelő hőkezelésre.
A világnap alkalmából a Nébih „Vásárolj okosan!” címmel egy kiadvánnyal is készült. Ezzel elsősorban arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy
már az élelmiszerekkel való első találkozásunkkor, a vásárláskor, mi magunk, vásárlóként, fogyasztóként sokat tehetünk az élelmiszer-biztonságért.
Ezenkívül a hivatal megújítja és jelentősen bővíti videós tartalmait: „Nébih mondja” főcímmel folyamatosan jelentkezik új, korszerű, hiteles ismeretterjesztő, szemléletformáló kisfilmekkel.
Az élelmiszerbiztonság kiemelt helyet foglal el a kormány prioritásai között, de az emberek számára is fontos: reprezentatív felmérések szerint a magyar emberek számára az egészség után az élelmiszerbiztonság a legfontosabb kérdés. Az utóbbi évek legfontosabb eredményei között a Nébih 2012-es megalapítását, majd a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát említette. Szinte a Nébih-hel egyidő a hivatal Zöldszám-szolgáltatása.
Ennek segítségével az állampolgárok gyorsan és ingyenesen jelezhetik, közvetlenül a hatóság felé, ha valamilyen élelmiszerláncbiztonsági problémát tapasztalnak.
A szolgáltatás ismertsége folyamatosan nő. 2018-ban több, mint 10.000 megkeresés érkezett a Zöldszámon keresztül, amelyből 2.069 minősült közérdekű bejelentésnek – ismertette az államtitkár. Emlékeztetett arra is, hogy a Nébih-en belül 2012 őszén megalakult a csalások, hamisítások felderítésére specializálódott, gyors reagálású, operatív egység, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI). Ez megalakulása óta több mint 3000 ellenőrzést végzett, amelynek keretében összesen 15.285 tonna termék tételt vont ki a forgalomból, 1.283 esetben szabott ki bírságot, több mint 1,6 milliárd forintértékben.
Zsigó Róbert kitért az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésére is; ezt 2012 óta kell fizetniük az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak. A díj többek között lehetővé teszi a pénzügyi terhek arányosabb megoszlását az élelmiszerlánc szereplői között. A Nébih a felügyeleti díj 10 százalékát kötelezően fejlesztésekre fordítja. A fennmaradó összeg 60%-a a megyei kormányhivatalok bevétele a területi igazgatás működtetése érdekében, 40 százaléka pedig a Nébih működését, ellenőrzési, tudásmenedzsment feladatait támogatja.
Úgy vélte, az élelmiszerlánc-biztonság érdekében a felkészült vállalkozások és a szigorú, következetes hatóság mellett a tudatos vásárlóknak is fontos szerepe van.
Ennek érdekében a Nébih több mint féltucat szemléletformáló kampányt indított. Az élelmiszerlánc egyik kiemelt területe a közétkeztetés, ahol mintegy 1,5-2 millió embert látnak el naponta. A közétkeztetés helyzetének javítása érdekében a Nébih 2015-ben indította el a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. A vásárlói tudatosság és az élelmiszerminőség növelése érdekében tavaly az élelmiszerláncban rejlő legfontosabb veszélyekről online adatbázis indult. A „Veszélyzóna” nevű, elektronikus formában elérhető adatbázis (portal.nebih.gov.hu/veszelyzona) rövid, közérthető formában tartalmazza az egyes veszélyek leírását.
A június 7-i Élelmiszerbiztonsági Világnapról a Magyar Mezőgazdaság június 5-én megjelenő számában részletes összeállítást olvashatnak.
