Back to top

Nászrepülés faággal vagy kígyóval: kígyászölyv

A kígyászölyv közepes sas nagyságú ragadozó, jóval nagyobb a közismert egerészölyvnél. Tömege 1600–2100 gramm, míg amazé csak 900–1000 gramm. Bár magyar neve az ölyvek közé sorolja, a rendszer­tanban a keselyűk és a rétihéják között kapott helyett.

A német és az angol is sasnak nevezi (Schan­gen­adler, illetve Short-toed Eagle). Színezete felül szürkésbarna, alsóteste fehér, fekete harántmintázattal. Torka és begye barna, ez a sötét folt különösen a repülő madáron látszik jól. Hosszú és széles szárnyának alsó felén, fehér alapon sorokba rendeződött fekete foltok vannak. Farka rövid, fekete végszalaggal és keresztsávokkal. Írisze élénksárga. Hím és tojó hasonló színezetű. A magasban keringő madáron a szárnyak alsó lapjának jellegzetes mintázata, a rövid nyak miatt behúzott fej és a sötét mellpajzs tűnik fel.

Márciusban érkezik Afrikából

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Kisszámú, de rendszeres fészkelő, becsült mennyisége 40-55 pár. Afrikai téli szállásáról márciusban érkezik, az öregebb példányok valószínűleg ugyanabba az erdőbe, ahol a megelőző évben költöttek.

A párok kialakulása után lehet megfigyelni látványos nászrepülésüket, amikor gyakran faágat vagy kígyót tartanak a csőrükben.

Elsősorban a reggeli órákban nász­repülnek, és ezt hosszan, akár májusig folytatják. Fészküket a legkülönbözőbb fákra, nálunk elsősorban tölgyekre építik, de a tűlevelűekben gazdag országokban gyakran fenyőfát választanak. Viszonylag kis fészküket mindig a koronában, előszeretettel fagyöngybokrokban építik, ahonnan jó kilátásuk nyílik a környékre. A fészek maga a környéken gyűjtött száraz ágakból épül, a csészét zöld lombokkal bélelik, az építés tulajdonképpen folyamatos, mert egészen a fióka kirepüléséig hoznak új anyagot hozzá. A kígyászölyv fészekalja egy fehér tojás. A tojó egyedül kotlik, április végén vagy május elején kezdi ülni a tojást. A táplálékot a hím hordja, kígyókat, gyíkokat, apró emlősöket hoz a fészekhez. A tojó ezeket egy közeli ágon vagy a fészek szélén ülve fogyasztja el, ilyenkor előfordul, hogy párja néhány percre ráül a tojásra.

Kígyó félig lenyelve

A fióka 45 napi kotlás után kel ki, anyja az első hetekben rajta marad, melengeti, árnyékolja a tűző napsugarak elől. Esős, hűvös napokon még később is maga alá veszi a fiókát. Európában a kígyászölyv többnyire legfeljebb méteres kígyókat hoz a fészekhez, de például Indiában jóval hosszabb, 160-180 centiméteres példányokat is foghat.

A zsákmányból a tojó eleinte apró darabkákat tép, és azokkal eteti a fiókát, de az idő múlásával ezek a darabok egyre nagyobbak, és végül a fióka már egészben nyeli le a hozott zsákmányt.

Egy hosszú erdei sikló elnyelése nem könnyű, a fiatal madár gyakran hosszú ideig birkózik vele, és előfordul az is, hogy csak félig sikerül lenyelnie. Ilyenkor addig tartja a csőrében a kilógó részt, míg a már lenyeltet megemésztette. A már nagyobb fiókát a szülők egyre gyakrabban magára hagyják, és a kirepülés előtti napokban már nem is marad a fészekben, hanem egy közeli ágon ülve tollászkodik, vagy szárnyaival verdesve izmait erősíti. Közben ismerkedik környezetével, a magasból mindenre figyel, ami a közelben történik. Kirepülése után a szülők egy ideig még gondoskodnak róla, etetik, majd önállóvá válva elhagyja a fészek környékét, és kóborolni kezd, a nagy legelőket és a vizek környékét keresi fel.

Ha kígyó nincs, béka is jó

A kígyászölyv nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

A nyár végén és ősszel elsősorban az alföldi és tiszántúli nagy legelők felett láthatunk kígyászölyveket.

Üldögélnek a kútgémen, és gyakran köröznek a csatornák felett, ahol vízisiklókat keresnek. Magányosan vonulnak, lassan húzódnak dél felé, a telet Afrikában, a Szaharától délre fekvő tájakon töltik. Az utolsó példányok októberben tűnnek el. A kígyászölyv hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.