Back to top

Nászrepülés faággal vagy kígyóval: kígyászölyv

A kígyászölyv közepes sas nagyságú ragadozó, jóval nagyobb a közismert egerészölyvnél. Tömege 1600–2100 gramm, míg amazé csak 900–1000 gramm. Bár magyar neve az ölyvek közé sorolja, a rendszer­tanban a keselyűk és a rétihéják között kapott helyett.

A német és az angol is sasnak nevezi (Schan­gen­adler, illetve Short-toed Eagle). Színezete felül szürkésbarna, alsóteste fehér, fekete harántmintázattal. Torka és begye barna, ez a sötét folt különösen a repülő madáron látszik jól. Hosszú és széles szárnyának alsó felén, fehér alapon sorokba rendeződött fekete foltok vannak. Farka rövid, fekete végszalaggal és keresztsávokkal. Írisze élénksárga. Hím és tojó hasonló színezetű. A magasban keringő madáron a szárnyak alsó lapjának jellegzetes mintázata, a rövid nyak miatt behúzott fej és a sötét mellpajzs tűnik fel.

Márciusban érkezik Afrikából

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Kisszámú, de rendszeres fészkelő, becsült mennyisége 40-55 pár. Afrikai téli szállásáról márciusban érkezik, az öregebb példányok valószínűleg ugyanabba az erdőbe, ahol a megelőző évben költöttek.

A párok kialakulása után lehet megfigyelni látványos nászrepülésüket, amikor gyakran faágat vagy kígyót tartanak a csőrükben.

Elsősorban a reggeli órákban nász­repülnek, és ezt hosszan, akár májusig folytatják. Fészküket a legkülönbözőbb fákra, nálunk elsősorban tölgyekre építik, de a tűlevelűekben gazdag országokban gyakran fenyőfát választanak. Viszonylag kis fészküket mindig a koronában, előszeretettel fagyöngybokrokban építik, ahonnan jó kilátásuk nyílik a környékre. A fészek maga a környéken gyűjtött száraz ágakból épül, a csészét zöld lombokkal bélelik, az építés tulajdonképpen folyamatos, mert egészen a fióka kirepüléséig hoznak új anyagot hozzá. A kígyászölyv fészekalja egy fehér tojás. A tojó egyedül kotlik, április végén vagy május elején kezdi ülni a tojást. A táplálékot a hím hordja, kígyókat, gyíkokat, apró emlősöket hoz a fészekhez. A tojó ezeket egy közeli ágon vagy a fészek szélén ülve fogyasztja el, ilyenkor előfordul, hogy párja néhány percre ráül a tojásra.

Kígyó félig lenyelve

A fióka 45 napi kotlás után kel ki, anyja az első hetekben rajta marad, melengeti, árnyékolja a tűző napsugarak elől. Esős, hűvös napokon még később is maga alá veszi a fiókát. Európában a kígyászölyv többnyire legfeljebb méteres kígyókat hoz a fészekhez, de például Indiában jóval hosszabb, 160-180 centiméteres példányokat is foghat.

A zsákmányból a tojó eleinte apró darabkákat tép, és azokkal eteti a fiókát, de az idő múlásával ezek a darabok egyre nagyobbak, és végül a fióka már egészben nyeli le a hozott zsákmányt.

Egy hosszú erdei sikló elnyelése nem könnyű, a fiatal madár gyakran hosszú ideig birkózik vele, és előfordul az is, hogy csak félig sikerül lenyelnie. Ilyenkor addig tartja a csőrében a kilógó részt, míg a már lenyeltet megemésztette. A már nagyobb fiókát a szülők egyre gyakrabban magára hagyják, és a kirepülés előtti napokban már nem is marad a fészekben, hanem egy közeli ágon ülve tollászkodik, vagy szárnyaival verdesve izmait erősíti. Közben ismerkedik környezetével, a magasból mindenre figyel, ami a közelben történik. Kirepülése után a szülők egy ideig még gondoskodnak róla, etetik, majd önállóvá válva elhagyja a fészek környékét, és kóborolni kezd, a nagy legelőket és a vizek környékét keresi fel.

Ha kígyó nincs, béka is jó

A kígyászölyv nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

A nyár végén és ősszel elsősorban az alföldi és tiszántúli nagy legelők felett láthatunk kígyászölyveket.

Üldögélnek a kútgémen, és gyakran köröznek a csatornák felett, ahol vízisiklókat keresnek. Magányosan vonulnak, lassan húzódnak dél felé, a telet Afrikában, a Szaharától délre fekvő tájakon töltik. Az utolsó példányok októberben tűnnek el. A kígyászölyv hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

Hazai tájaink felfedezése földön, vízen, kerékpáron

A táborokról az embernek mindig nosztalgikus érzése támad. Nyár, természet, kirándulás, kalandok, régi emlékek. Ennek az összetéveszthetetlen érzésnek, valamint a diákok számára a természetjárás szépségeinek megismertetése céljából 2017-ben útjára indították a Vándortábort, amely minden évben valamivel megújul, és jövőre is további fejlesztéseket terveznek a tábor bővítése érdekében

A kutya, az íj és a füstölgő puskacső

Hazánk nemcsak Európában, hanem szerte a világban egyedüli a tekintetben, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát lehet gyakorolni. Az íjjal történő vadászattal, solymászattal, agarászattal és az elöltöltős fegyverek használatával olyan kultúrát őrzünk, amit talán semelyik másik ország.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.

Belakták a kihelyezett odúkat

Madárvédelmi programja keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. több erdészetének a területén is létesített odútelepet. Az elmúlt években a Gödöllői és a Budakeszi Arborétumban, a Pilismarót környéki erdőkben, valamint a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyeztek ki mesterséges odúkat.