Back to top

Új állattartó telepet adtak át Nagybajomban

A magyar kormány a 2014 és 2020 közötti évekre 38 milliárd forintot különített el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból tíz nemzeti parkunk természetvédelmi fejlesztéseihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak ebből a forrásból közel 2,5 milliárd forint jutott.
A Duna-Dráva Nemzeti Parki Igazgatóság (DDNPI) a forrást az infrastruktúra fejlesztésére, többek között állattartó telepek megújítására fordítja

- jelentette ki a környezetügyért felelős államtitkár a nagybajomi állattartó telep keddi avató ünnepségén.

Rácz András az eseményen felhívta a figyelmet Magyarország gazdag természeti örökségére, ami olyan kincs, amire büszkék lehetünk, és amit fontos, hogy meg őrizzünk a következő nemzedékek számára is – mondta az államtitkár. Sajnos, ez az épített örökséggel szemben sokkal rejtettebb, ezért hajlamosabbak vagyunk a pazarlására - figyelmeztetett.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) lehetőséget teremtett arra, hogy hazánkban eddig több mint 91 ezer hektárnyi védett természeti területen, illetve Natura 2000 területeken javuljon az élőhelyek állapota.

A Nagybajom-Homokpuszta körüli homoki gyepek például legelő állatállomány nélkül rövid időn belül beerdősülnének.

A juhok az özönnövények visszaszorításában is nagy szerepet játszanak. Nekik és a tisztító kaszálásoknak köszönhetően ezek a száraz, jellegtelen gyepek várhatóan pannon homoki gyeppé, majd homoki sztyeprétté alakulnak, olyan élőhellyé, amilyen itt korábban jellemezte a tájat.

Nagybajomban, mint ahogy a nemzeti park más területein is, az állatállomány fejlesztése, az állatok kiszolgálása infrastrukturális fejlesztések nélkül már megoldhatatlanná vált. A KEHOP forrás segítségével azonban az igazgatóság fel tudta újítani a Nagybajom-Homokpusztán lévő racka juhok tartására alkalmas állattartó telepet, Drávaszentesen új karámrendszer és szociális létesítményeket alakítottak ki, és a nagydorogi cikta juhok tartását szolgáló létesítményben is jobb feltételek közé került az őshonos állattartás – emelte ki az államtitkár. A Duna-Dráva Nemzeti Parki Igazgatóság az őshonos racka és cikta állomány génmegőrzésében és bemutatásában kiemelt szerepet tölt be a térségben.

A most átadott nagybajomi állattartó telep fejlesztésére 135 millió forintot fordítottak.

Felújították többek között a deszkaborítású hodályt és a kosszállást. Átalakították az egykori szénatárolót, ami már alkalmas lesz a teljes évi abrakszükséglet tárolására. Felépült egy fedett szín a gazdálkodáshoz szükséges eszközök elhelyezésére. A területen lévő melléképületek átalakításával csoportok fogadására alkalmas fedett pihenő teret alakítottak ki. A biztonságos állatgondozást pedig bárányóvoda, körmölőkaloda, etetők, itatók és karámelemek segítik, de mindezek mellett egy tanösvényt is létesült. A beruházásnak köszönhetően lehetőség nyílik a biológiai sokféleség, a veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajok megóvására is – sorolta Rácz András.

A nemzeti park területén a következő állattartó telep Kölkeden készül majd el, ami szürkemarha tartásával 100 hektár terület természetvédelmi kezelését teszi majd lehetővé. A DDNPI ökoturisztikai létesítményei között jelenleg három látogatóközpont, huszonhat tanösvény, hat idegenforgalmi hasznosítású barlang, egy arborétum és öt bemutatóhely várja a természetet megismerni és kikapcsolódni vágyókat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

Hazai tájaink felfedezése földön, vízen, kerékpáron

A táborokról az embernek mindig nosztalgikus érzése támad. Nyár, természet, kirándulás, kalandok, régi emlékek. Ennek az összetéveszthetetlen érzésnek, valamint a diákok számára a természetjárás szépségeinek megismertetése céljából 2017-ben útjára indították a Vándortábort, amely minden évben valamivel megújul, és jövőre is további fejlesztéseket terveznek a tábor bővítése érdekében

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.