Back to top

Új állattartó telepet adtak át Nagybajomban

A magyar kormány a 2014 és 2020 közötti évekre 38 milliárd forintot különített el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból tíz nemzeti parkunk természetvédelmi fejlesztéseihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak ebből a forrásból közel 2,5 milliárd forint jutott.
A Duna-Dráva Nemzeti Parki Igazgatóság (DDNPI) a forrást az infrastruktúra fejlesztésére, többek között állattartó telepek megújítására fordítja

- jelentette ki a környezetügyért felelős államtitkár a nagybajomi állattartó telep keddi avató ünnepségén.

Rácz András az eseményen felhívta a figyelmet Magyarország gazdag természeti örökségére, ami olyan kincs, amire büszkék lehetünk, és amit fontos, hogy meg őrizzünk a következő nemzedékek számára is – mondta az államtitkár. Sajnos, ez az épített örökséggel szemben sokkal rejtettebb, ezért hajlamosabbak vagyunk a pazarlására - figyelmeztetett.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) lehetőséget teremtett arra, hogy hazánkban eddig több mint 91 ezer hektárnyi védett természeti területen, illetve Natura 2000 területeken javuljon az élőhelyek állapota.

A Nagybajom-Homokpuszta körüli homoki gyepek például legelő állatállomány nélkül rövid időn belül beerdősülnének.

A juhok az özönnövények visszaszorításában is nagy szerepet játszanak. Nekik és a tisztító kaszálásoknak köszönhetően ezek a száraz, jellegtelen gyepek várhatóan pannon homoki gyeppé, majd homoki sztyeprétté alakulnak, olyan élőhellyé, amilyen itt korábban jellemezte a tájat.

Nagybajomban, mint ahogy a nemzeti park más területein is, az állatállomány fejlesztése, az állatok kiszolgálása infrastrukturális fejlesztések nélkül már megoldhatatlanná vált. A KEHOP forrás segítségével azonban az igazgatóság fel tudta újítani a Nagybajom-Homokpusztán lévő racka juhok tartására alkalmas állattartó telepet, Drávaszentesen új karámrendszer és szociális létesítményeket alakítottak ki, és a nagydorogi cikta juhok tartását szolgáló létesítményben is jobb feltételek közé került az őshonos állattartás – emelte ki az államtitkár. A Duna-Dráva Nemzeti Parki Igazgatóság az őshonos racka és cikta állomány génmegőrzésében és bemutatásában kiemelt szerepet tölt be a térségben.

A most átadott nagybajomi állattartó telep fejlesztésére 135 millió forintot fordítottak.

Felújították többek között a deszkaborítású hodályt és a kosszállást. Átalakították az egykori szénatárolót, ami már alkalmas lesz a teljes évi abrakszükséglet tárolására. Felépült egy fedett szín a gazdálkodáshoz szükséges eszközök elhelyezésére. A területen lévő melléképületek átalakításával csoportok fogadására alkalmas fedett pihenő teret alakítottak ki. A biztonságos állatgondozást pedig bárányóvoda, körmölőkaloda, etetők, itatók és karámelemek segítik, de mindezek mellett egy tanösvényt is létesült. A beruházásnak köszönhetően lehetőség nyílik a biológiai sokféleség, a veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajok megóvására is – sorolta Rácz András.

A nemzeti park területén a következő állattartó telep Kölkeden készül majd el, ami szürkemarha tartásával 100 hektár terület természetvédelmi kezelését teszi majd lehetővé. A DDNPI ökoturisztikai létesítményei között jelenleg három látogatóközpont, huszonhat tanösvény, hat idegenforgalmi hasznosítású barlang, egy arborétum és öt bemutatóhely várja a természetet megismerni és kikapcsolódni vágyókat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

A kuvasz kulturális örökségünk része

A kuvasz egy igazi kincs, egy örökség, amelyet őseinktől kaptunk – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencián, szombaton Tápiószentmártonban.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.