Back to top

Az élelmiszerbiztonság az állatnál kezdődik

Alapigazság, hogy csak egészséges állománnyal lehet biztonságos élelmiszert termelni. A nagyüzemekben, ahol az állatállomány koncentráltan található (tejtermelő szarvasmarha, sertés, baromfi), fejlett, számítógépes rendszerekre alapozott technológiákat alkalmaznak, amelyek idejében és megbízhatóan jelzik, ha az állomány valamelyik egyedének egészségi állapotával baj van.

Ezzel szemben a kisebb csoportokban, elsősorban a legeltetésre alapozott állattartás esetében, jórészt a gazda figyelmére, gondosságára van bízva az egészségi állapot változását jelző viselkedésformák, a betegségek tüneteinek a felismerése. A gyors felismerés és az állatorvos mielőbbi értesítése rendkívül fontos, hiszen nemcsak a termelés csökkenésével kell számolni, hanem zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) is megjelenhetnek. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy

a kistermelők általában prémium minőségűnek szánt kézműves termékeket igyekeznek előállítani, akkor joggal mondhatjuk, hogy akár egyetlen eset is a piac összeomlásához vezethet.

Emeljünk ki egy jellegzetesen ilyen feltételek között tevékenykedő, kevésbé szervezett gazdálkodói csoportot, a kecsketenyésztőket, akik elsősorban kecskesajtot készítenek. Nyugat-Európában, még Franciaországban is évről évre egyre többen hagynak fel a nagy múltú kézműves kecskesajtok készítésével – panaszolta Jean-Claude De Jouen, a legelismertebb francia kecskesajtkészítő. Tehát kialakul egy réspiac, ahová betörhetnének a magyar kecsketartók. A másik lehetőség a hazai minőségi gasztronómia erősödése, a mind több Michelin-csillagos étterem megjelenése, amelyekből nem hiányozhat a kecskesajt sem. Az Őrségben tevékenykedő Buzás A. Sándor, neves kecsketenyésztő hétről hétre szállít sajtokat Michelin-csillagos éttermekbe, a séfek és a vendégek nagy megelégedésére. Szerinte a kecskeállományok állatorvosi ellenőrzése a legfontosabb.– Nem értem a kecskével foglalkozó embereket – mondja.

– Ma Magyarországon a kecskeállomány örvendetes növekedése mellett is teljesen fekete zóna a kecskeállomány állategészségügyi helyzete.

Sokszor leírtam és elmondtam már a kecskeállomány vérvizsgálatának szükségességét. Sokan legyintenek erre: „Az én kecskémnek semmi baja, hiszen eszik, iszik, tejet ad (ha ad annyit, amennyit egyébként tudna).” Gondolom, olcsóbb egy vérvétellel és annak vizsgálatával meggyőződni állományunk egészségéről, mint az állomány mellett embereket is kitenni az ilyen betegség kockázatának. Persze, becsukhatjuk a szemünket, mondván, itt nincs semmi probléma, aztán napok múlva internetre feltett fényképek alapján próbálunk valamilyen gyógykezelést kitalálni. Ez morál kérdése is.

Sajnos, úgy vesszük-visszük az állatot egyik helyről a másikra, mint egy zacskó lisztet, vagy bármi mást.

Hiába vannak előírások, hiába van törvény a kecskék jelölésére, szállítási okmányok a szállítások dokumentálására, ha nem tartjuk be őket, zsákbamacska a kecskeállomány. Sajnos a dokumentáció sem olyan alapos, mint elvárható lenne.

Buzás A. Sándor elmondta, hogy sokszor találkozik olyannal, hogy „Egészséges” igazolással fertőzött egyedeket szállítanak. Olyannal is, hogy a kecsketartók nem ismerik az állatszavatosság fogalmát. Vajon nem fog ez egyszer nagyon sokba kerülni a magyar kecsketartóknak és a magyar állategészségügynek? – teszi fel a kérdést. De igen. A kecsketej termékek révén most nagy lehetőség van a kecsketartók kezében, akár a nyugat-európai, akár a magyar piacon – de sajnos el is lehet játszani a lehetőséget – és egy elrontott piacra visszakerülni nagyon nehéz.

– A kecskét és más szabadban legelő jószágot sem tartunk búra alatt, így nem tudhatjuk, milyen fertőzés éri állatainkat a felettük átrepülő madarak révén. De a fertőzésnek sajnos számtalan módja létezik, amiről nem tudunk, csak mikor már megvan a baj. Ezért ajánlják az állatorvosok az évenkénti vizsgálatot. Aztán, ha kiderül, hogy „megállapodott” állományunk van (nincs fertőző egyed az állományban), akkor át lehet térni a két-, majd a háromévenkénti vizsgálatra. Tovább ne ritkítsuk.

Egészséges állomány csak egyetlen módon képzelhető el, ha állandó állatorvosi kontroll alatt tartjuk.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.

Magyarországon egyelőre nincs nyoma a Norvégiában pusztító kutya-betegségnek

A norvég élelmiszerlánc-biztonsági hatóság arról tájékoztatta az EU tagállamait, hogy az elmúlt hetekben Norvégiában súlyos bélrendszeri tünetekkel kezeltek jelentős számú kutyát. Magyarországon eddig nem észlelték a betegség megjelenését.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

A kuvasz kulturális örökségünk része

A kuvasz egy igazi kincs, egy örökség, amelyet őseinktől kaptunk – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencián, szombaton Tápiószentmártonban.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.