0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az élelmiszerbiztonság az állatnál kezdődik

Alapigazság, hogy csak egészséges állománnyal lehet biztonságos élelmiszert termelni. A nagyüzemekben, ahol az állatállomány koncentráltan található (tejtermelő szarvasmarha, sertés, baromfi), fejlett, számítógépes rendszerekre alapozott technológiákat alkalmaznak, amelyek idejében és megbízhatóan jelzik, ha az állomány valamelyik egyedének egészségi állapotával baj van.

Ezzel szemben a kisebb csoportokban, elsősorban a legeltetésre alapozott állattartás esetében, jórészt a gazda figyelmére, gondosságára van bízva az egészségi állapot változását jelző viselkedésformák, a betegségek tüneteinek a felismerése. A gyors felismerés és az állatorvos mielőbbi értesítése rendkívül fontos, hiszen nemcsak a termelés csökkenésével kell számolni, hanem zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) is megjelenhetnek. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy

a kistermelők általában prémium minőségűnek szánt kézműves termékeket igyekeznek előállítani, akkor joggal mondhatjuk, hogy akár egyetlen eset is a piac összeomlásához vezethet.

Emeljünk ki egy jellegzetesen ilyen feltételek között tevékenykedő, kevésbé szervezett gazdálkodói csoportot, a kecsketenyésztőket, akik elsősorban kecskesajtot készítenek. Nyugat-Európában, még Franciaországban is évről évre egyre többen hagynak fel a nagy múltú kézműves kecskesajtok készítésével – panaszolta Jean-Claude De Jouen, a legelismertebb francia kecskesajtkészítő. Tehát kialakul egy réspiac, ahová betörhetnének a magyar kecsketartók. A másik lehetőség a hazai minőségi gasztronómia erősödése, a mind több Michelin-csillagos étterem megjelenése, amelyekből nem hiányozhat a kecskesajt sem. Az Őrségben tevékenykedő Buzás A. Sándor, neves kecsketenyésztő hétről hétre szállít sajtokat Michelin-csillagos éttermekbe, a séfek és a vendégek nagy megelégedésére. Szerinte a kecskeállományok állatorvosi ellenőrzése a legfontosabb.– Nem értem a kecskével foglalkozó embereket – mondja.

– Ma Magyarországon a kecskeállomány örvendetes növekedése mellett is teljesen fekete zóna a kecskeállomány állategészségügyi helyzete.

Sokszor leírtam és elmondtam már a kecskeállomány vérvizsgálatának szükségességét. Sokan legyintenek erre: „Az én kecskémnek semmi baja, hiszen eszik, iszik, tejet ad (ha ad annyit, amennyit egyébként tudna).” Gondolom, olcsóbb egy vérvétellel és annak vizsgálatával meggyőződni állományunk egészségéről, mint az állomány mellett embereket is kitenni az ilyen betegség kockázatának. Persze, becsukhatjuk a szemünket, mondván, itt nincs semmi probléma, aztán napok múlva internetre feltett fényképek alapján próbálunk valamilyen gyógykezelést kitalálni. Ez morál kérdése is.

Sajnos, úgy vesszük-visszük az állatot egyik helyről a másikra, mint egy zacskó lisztet, vagy bármi mást.

Hiába vannak előírások, hiába van törvény a kecskék jelölésére, szállítási okmányok a szállítások dokumentálására, ha nem tartjuk be őket, zsákbamacska a kecskeállomány. Sajnos a dokumentáció sem olyan alapos, mint elvárható lenne.

Buzás A. Sándor elmondta, hogy sokszor találkozik olyannal, hogy „Egészséges” igazolással fertőzött egyedeket szállítanak. Olyannal is, hogy a kecsketartók nem ismerik az állatszavatosság fogalmát. Vajon nem fog ez egyszer nagyon sokba kerülni a magyar kecsketartóknak és a magyar állategészségügynek? – teszi fel a kérdést. De igen. A kecsketej termékek révén most nagy lehetőség van a kecsketartók kezében, akár a nyugat-európai, akár a magyar piacon – de sajnos el is lehet játszani a lehetőséget – és egy elrontott piacra visszakerülni nagyon nehéz.

– A kecskét és más szabadban legelő jószágot sem tartunk búra alatt, így nem tudhatjuk, milyen fertőzés éri állatainkat a felettük átrepülő madarak révén. De a fertőzésnek sajnos számtalan módja létezik, amiről nem tudunk, csak mikor már megvan a baj. Ezért ajánlják az állatorvosok az évenkénti vizsgálatot. Aztán, ha kiderül, hogy „megállapodott” állományunk van (nincs fertőző egyed az állományban), akkor át lehet térni a két-, majd a háromévenkénti vizsgálatra. Tovább ne ritkítsuk.

Egészséges állomány csak egyetlen módon képzelhető el, ha állandó állatorvosi kontroll alatt tartjuk.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság