Back to top

A gazdákon múlik a fogoly sorsa

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből lesz sejtése, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.

Jelenleg hazánk nagyvadállománya gyarapszik, ellenben apróvadjaink száma folyamatosan csökken. Mindez több okból kifolyólag alakult ki. Egyrészt az ország erdősült területeinek gyarapodása, másfelől a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák monokultúrája az, ami az apróvadfajok populációjának hanyatlásához vezetett.

Azonban sem a mezei nyúl, sem a fácán állománya nem sínylette meg annyira a mezőgazdasági kultúra változásait, mint a fogolyé.

Ha kicsit visszatekintünk a múltba és kiragadunk néhány részletet, olvashatjuk, hogy a szakirodalom leírása szerint 1907-ben az éves magyar fogolyteríték meghaladta az 1 millió 200 ezer darabszámot. A II. világháború miatt a populáció ugyan megcsappant, de a fogoly képes volt egy stabil állomány megtartására. 1978-ban vadászati tilalmat állapítottak meg a fajra, a fogoly egyedszáma azonban tovább romlott. ’96-ban 103 400 példányt számoltak az egész országban, ez az adat 2008-ban közel 40.000-re fogyott, 2018-ben pedig 11.580 pld szerepel a számlálási statisztikákban.

Az ok többtényezős: a mezőgazdasági táblák méretbeli növekedésének, és minden zsebkendőnyi helynek a megművelése következtében eltűntek a mezsgyék, remízek, sövények, amelyek biztonságot jelentő környezetet és fészkelési lehetőséget biztosítottak a fogoly számára. Másik probléma a precíziós mezőgazdálkodás következményeképpen intenzíven alkalmazott gyomirtószer-használat. A fogolycsibe ugyanis 2-3 hetes koráig szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkozik.

Ennek eredménye, hogy a természetes szaporulat jelentős százaléka nem talált élelmet. Vagyis nem volt megfelelő élőhely a fogoly számára, ahogy kielégítő táplálék sem.

A búvóhelyek megszűnése vagy minimalizálása miatt a ragadozók számára a madár szabad prédává vált. A predáció további jelentős mértékben befolyásolta az állományt, és mondanunk sem kell, hogy a vadászatra jogosultak vonatkozásában (tisztelet a kivételnek) a ragadozógyérítés mennyire számít prioritásnak… Mindennek tetejében pedig a fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos „fogolycsalád” kakasait keresi fel a párválasztáshoz. Ezért mindennél fontosabb a létszám nagysága.

Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet (ami már kritikus sűrűségnek számít), akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás.

A csapatok február végén, március elején válnak szét, ezután kezdődhet a fészeképítés. Igen ám, csakhogy az agrártechnológiai műveletek károkozása (kaszálógépek által szétdúlt fészkek) a túlélési arányt tovább csökkentik. Sajnos fészekmentést vagy vadriasztást a munkagépekkel folytatott tevékenységek során ma már alig végeznek. Magyarán, a vélhetően táplálék szűkében felnövő, vagy már az ízeltlábúak hiányában éhen haló csibéknek sok esetben esélyük sincs a kikelésre. Végezetül az apróvad egészéves, de főleg téli takarmányozása is nagy segítség lenne a madaraknak a hideg átvészeléséhez. Ezt sok vadászatra jogosult nem akarja, vagy financiális okokból nem tudja megoldani. Holott a fogoly kifejezetten érzékeny a kemény télre. Voltak olyan telek, mikor fogolyállományunk 90-95 százaléka elpusztult.

Hogyan tovább? Mindeddig a magyar mezőgazdasági faunának szerves részét képező szürke fogoly a XXI. század tömegtermelő, automatizált, technológiai értelemben innovatív agrárvilágához nem tudott alkalmazkodni.

A jelenlegi mezőgazdasági struktúra ellehetetlenítette élőhelyeit és táplálékát.

A vadászatra jogosultak tisztában vannak vele, hogy a fennmaradt természetes szaporulatot és törzsállományt tenyésztés és mesterséges kibocsátás nélkül nem lehet vadászni. De még így is, a fogoly vadászati idényében csak azokon a területeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány kibocsátása történt, aminek a hasznosítási mértéke legfeljebb 40 százalék lehet. 2017-ben a kibocsátott fogolymennyiségből a terítékre hozott, azaz visszavadászott példányszám 2740 db volt. A feltüntetett adatok alapján kiolvasható, hogy nem a vadászat az oka a fogolyállomány jelenlegi állapotának.

Mivel a fogoly képtelen akkomodálni a jelenlegi mezőgazdasági környezethez, ezért a vad- és mezőgazdálkodóknak kell tenniük a hazai állománycsökkenés megállításáért.

Míg a vadászatra jogosultaknak fontos (legalábbis annak kellene lennie) a faj fennmaradása és vadászhatósága, addig a mezőgazdásznak nem érdeke a tartós állományszegély kialakítása, a kaszálás elhagyásával történő fészekóvás, vagy éppen a kisparcellás, mindössze néhány hektáros gazdálkodás bevezetése stb., így a szürke fogoly sorsa sem. A vészharang kong, egyre hangosabban és vészjóslóan. Most kell tenni e őshonos madarunkért, mert lehet később már visszafordíthatatlan a folyamat. Ha lesz később egyáltalán.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Ha kijön a matek, bele kell vágni”

Alapvető érdek az uniós támogatási rendszer minél kedvezőbb feltételek és összegek melletti fennmaradása, de az ezt övező bizonytalanság dacára sem javasolja a jól megtervezett beruházások halogatását Takáts Zsolt.

A kutya, az íj és a füstölgő puskacső

Hazánk nemcsak Európában, hanem szerte a világban egyedüli a tekintetben, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát lehet gyakorolni. Az íjjal történő vadászattal, solymászattal, agarászattal és az elöltöltős fegyverek használatával olyan kultúrát őrzünk, amit talán semelyik másik ország.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

Városjáró disznók

Már-már megszokott jelenség a lakott területen flangáló, vagy éppen virágágyást széttúró vaddisznók látványa. A Balaton környéki településeken a lakosság aggodalma és félelme a mindennapok velejárója, de másutt is gyakorta előfordul a vad rémületet keltő betévedése. A probléma kezelésére mihamarabbi megoldás szükséges, mielőtt végleg elpattan az amúgy is feszített „cérna”.

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Nehéz harc elé néz az agrárium

Agrártechnológiai eljárásokat kell elsajátítania a gazdáknak, hogy megőrizhető legyen a földben lévő víz és biztonságosabbá váljon a termelés – közölte az InfoRádiónak nyilatkozva az agrárminiszter.

Megújult a vadászati kiállítás a Vajdahunyad várában

Vadászat aranykora Magyarországon címen nyitották meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult vadászati kiállítását. A megnyitóra a Vajdahunyad várának gótikus termeiben június 14-én került sor, ahol a tematikájában, bemutatott tárgyaiban új, gyarapodó kiállítást ismertették. A kiállítás célja a magyar vadászkultúra, vadfauna bemutatása, és hazánk vadászat nagyhatalmi mivoltának megismertetése.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.