Back to top

Az élelmiszer egyéni felelősség is

A világon először idén tartják meg az Élelmiszerbiztonsági Világnapot, amelynek bevezetése még 2015-ben merült fel. 2017-ben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Végül tavaly decemberben szavazták meg, hogy 2019-től június 7. az Élelmiszerbiztonsági Világnap.

Bognár Lajos: Magyarország élen jár az élelmiszerbiztonságban
Bognár Lajos: Magyarország élen jár az élelmiszerbiztonságban
Fotó: MMG Archív
Ezt a magyar Agrárminisztérium is üdvözölte, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerbiztonság – bár hajlamosak vagyunk természetesnek venni – milyen fontos a mindennapokban. Hiánya komoly veszélyt jelent az emberi egészségre, egyúttal jelentős gazdasági károkat is okozhat. Az élelmiszerbiztonság Magyarországon is kiemelt terület.

Az élelmiszerlánc védelmének egyik jelentős lépése volt, hogy 2012-ben megalakult az ágazatot teljes komplexitásában felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), majd 2013-ban elfogadták az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát. Ahhoz, hogy a fogyasztók asztalára minél nagyobb eséllyel kerüljön egészséges, kifogástalan minőségű élelmiszer, a teljes élelmiszerláncot ellenőrizni kell. Ez nem mindig volt így: az 1900-as évek végéig csak az élelmiszerlánc legfontosabb, hagyományosan kritikus elemeire, például a vágóhidakra, az állatgyógyszer-maradványokra figyeltek oda. Az egyre gyakoribb élelmiszerbotrányok miatt azonban a 2000-es évek elejétől világszerte az élelmiszerbiztonság megújítását tűzték ki célul, amely a teljes élelmiszerlánc minden elemét ellenőrzi, olvasható az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában.

Cikkünkben a világnap alkalmából megvizsgáljuk, hol tart ennek a stratégiának a végrehajtása, melyek az élelmiszerlánc-biztonság kiemelt területei, illetve áttekintjük az ellenőrzési tapasztalatokat. Megkérdeztük továbbá Bognár Lajost, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felü­gye­letért felelős helyettes államtitkárát, országos főállatorvost, hogy milyen fej­lesz­tésekre készül ezen a területen a Nébih. A hivatal az idei első világnap alkalmából arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszerlánc egyben felelősségi láncolat is: egy biztonságosan előállított termék is okozhat megbetegedést, ha nem megfelelően bánunk vele.

Bognár Lajos a Magyar Mezőgazdaságnak adott interjúban kiemelte, hogy Magyarországon az élelmiszerbiztonság már az európai uniós csatlakozás előtt is kiemelt téma volt.

„Míg a legtöbb ország számára szigorítást jelentett a korábbi nemzeti joghoz képest az EU jogszabályainak átvétele, addig nálunk inkább lazítást eredményezett”

– hívta fel a figyelmet.

Az élelmiszeripar nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a teljes nemzetgazdaságban fontos helyet foglal el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszeripar a bruttó hazai termék (GDP) előállításából 1,8, a bruttó hozzáadott értékből 2,2 százalékkal részesedett 2017-ben, ebben az elmúlt években nem volt számottevő változás. A 2018-as előzetes adatok szerint a beruházások 2,6 százalékát, 224 milliárd forintot fordítottak az élelmiszeripar fejlesztésére.

A lakosság rendelkezésére álló élelmiszerekről a KSH rendszeresen közöl mérleget. A témában elérhető legfrissebb adatok 2016-osak. Az adatokból látható, hogy évente nem kevés élelmiszer fogy, és jelentős hányaduk frissáru. Már csak ezért is kiemelt jelentősége van az élelmiszerbiztonságnak. Az egy főre jutó élelmiszerkínálat 2016-ban 680 kilogramm volt, ami 2 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbit. Az összes élelmiszer több mint harmadát, 38 százalékát állati eredetű termékek – hús, hal, tej, tojás – tették ki. Ezen belül a hús és a hal a kínálat 11, a tej 25, a tojás 2 százalékát adta. Az összes élelmiszer legnagyobb részét, mintegy harmadát tették ki zöldségfélék és gyümölcsök, a liszt és a rizs 13, a burgonya pedig 9 százalékot.

2016-ban a burgonya és a hal kivételével minden élelmiszercsoportban bővült a kínálat. Az élelmiszerkínálaton belül a termékcsoportok aránya 2006 és 2016 között alig változott.

A magyarok többsége, 78 százaléka nagyobb boltokban, hiper- vagy szupermarketben, 44 százaléka piacon, 37 százaléka zöldségboltban, 32 százaléka kisebb élelmiszerboltban szerzi be a friss terményeket, alapanyagokat, zöldség-gyümölcsöt – derül ki egy másik statisztikából.

Az élelmiszerek megkülönböztetése szem­pontjából fontosak a védjegyek. A hivatalos definíció szerint azokat a jelöléseket nevezzük védjegynek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, és amelyeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) lajstromba vett, valamint az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, a mások áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgálnak. Magyarországon jelenleg nincs egy egységes, abszolút minőségi garanciát jelentő nemzeti védjegy. Negyvenhét tanúsító védjegy és 11 ezer más olyan jelölés létezik, amelyeket élelmiszereken használnak. Ilyen például a „Minőségi magyar sertéshús”, az „Ételed az életed” vagy a „Magyar Termék Nagydíj” védjegyek.

Ez csak töredéke a forgalomban lévő élelmiszereken használt védjegyeknek, így nem csoda, ha nemcsak a fogyasztóknak, de a gyártóknak is nehéz eligazodniuk.

Nagy István agrárminiszter tavaly novemberben beszélt arról, hogy a tárca egy új, állami felügyeletű nemzeti védjegyet szeretne létrehozni. Bognár Lajos ezzel kapcsolatban azt mondta: a védjegyrendszer kidolgozása folyamatban, sőt, gyakorlatilag a célegyenesben van. A bejelentési eljárás megkezdődött, és a közeljövőben többet is megtudhatunk róla.

Az élelmiszerek az export fontos részét képezik. Az élelmiszer, ital és dohány termékcsoport – a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt – 2018-ban 8 százalékkal részesedett Magyarország exportjából és 5,4 százalékkal a behozatalából. A termékcsoport egyenlege 821 milliárd forint aktívumot mutatott. A behozatal értéke összesen 1843, a kivitelé 2665 milliárd forint volt. Kivitelünk döntő részét 2018-ban is a gabona és a gabonakészítmények (17%), a hús és a húskészítmények (15%), a zöldségfélék és a gyümölcsök (11%), valamint az állati takarmányok (11%) adták. Külföldről a legnagyobb arányban zöldség- és gyümölcsfélék (13%), hús és húskészítmények (13%), ital és dohány (10%), gabona és gabonakészítmények (8,9%), valamint kávé, tea, kakaó, fűszer érkezett (8,7%), derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

Több, mint tízezer védjegy között kellene eligazodniuk a fogyasztóknak
Több, mint tízezer védjegy között kellene eligazodniuk a fogyasztóknak

Uniós összevetésben egyébként jól szerepelnek a magyar élelmiszerek, ezt mutatják az RASFF-adatok. A 40 éve működő RASFF az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere, amely az uniós tagállamok hatóságai közötti gyors információáramlást teszi lehetővé. Ennek köszönhető, hogy sok élelmiszerbiztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék gondot okozhatott volna a vásárlóknak. 2017-ben mintegy 3800 eredeti bejelentés jelent meg az RASFF-on, amelyek 90 százaléka élelmiszerekhez kötődött. Az új bejelentések száma 24 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A 147 magyar vonatkozású ügy főként baromfihúshoz és egyéb baromfitermékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, valamint tojáshoz és tojástermékekhez kapcsolódott, illetve takarmány-alapanyagoknál adódott még gond.

Az uniós átlaghoz képest kisebb számban kellett például gabonatermékekkel és pékáruval kapcsolatban eljárni. Magyarországon előállított termékkel kapcsolatosan 26 esetben merült fel élelmiszerbiztonsági probléma, ez a szám közel megegyezik a tavalyival. Bognár Lajos szerint az, hogy a Magyarországon előállított élelmiszerekkel ma is csak kivételes esetben adódnak problémák, a vállalkozások jó gyakorlata mellett annak köszönhető, hogy az elmúlt évek következetes munkájának eredményeként ma már a teljes láncot integráltan felügyeljük. Így nem veszik el az információ a különböző hivatalok között, és gyorsabban kiszűrhetők a kockázatos tételek.

Kis befektetés, nagy haszon

A magyar Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát az agrártárca (2013-ban Vidékfejlesztési Minisztérium) és a Nébih készítette. A dokumentum elején felhívják a figyelmet arra, hogy az élelmiszerlánc biztonsága sokkal komplexebb kérdés, mint elsőre tűnhet. Bár a teljes kontroll, tehát a lánc minden „szemének” ellenőrzésében sokat léptek előre a fejlett országok, köztük Magyarország is, mára azonban egyértelművé vált, hogy még ezzel a megközelítéssel sem kezelhető minden probléma. Ennek alapvető oka, hogy az élelmiszerbiztonság elsősorban az élelmiszerekre és az egészség védelmére koncentrál. Az élelmiszerlánc mentén azonban sok más terméket, például növényvédő szereket, állateledeleket is előállítanak az élelmiszerek mellett. Arról nem is szólva, hogy az emberi egészség védelme kiemelkedően fontos ugyan, de nem az egyedüli szempont az élelmiszerlánc biztonsága tekintetében.

A közismert problémák – például a feketegazdaság térnyerése, az állatjárványok terjedése, a klímaváltozás – rámutatnak más területek, a nemzetgazdaság, a környezet védelmének a jelentőségére, áll a stratégiában.

A stratégia alapvető célja, hogy „az élelmiszerlánc-termékek (különösen az élelmiszerek) mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson”. A stratégia ennek elérése érdekében két fő célterületet azonosított: az egyik az élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment, a másik pedig az élelmiszerlánc-kockázatok kezelése. A tudásmenedzsmentnek fontos pillére többek között az átlátható kockázatelemzés bevezetése, a laboratóriumi rendszer újraszervezése, a modern oktatás, valamint az együttműködés a kutatásban és az innovációban. A kockázatkezelésben a stratégia elkülöníti az ismert kockázatok felügyeletét és az ismeretlen veszélyek kezelését.

A Nébih laboratóriumi hálózata évi több mint 1 millió mintán mintegy 2 millió vizsgálatot végez
A Nébih laboratóriumi hálózata évi több mint 1 millió mintán mintegy 2 millió vizsgálatot végez
Fotó: MTI - Balogh Zoltán

A tervezett lépések pénzügyi vonzatára rátérve a stratégiában kiemelik, hogy az európai uniós források bevonását is beleértve az élelmiszerlánc-biztonság garantálásának forrásszükséglete a töredéke az általa lefedett területek bevételének és a megelőzött károknak.

„Így a nemzetközileg versenyképes hazai élelmiszerlánc-biztonsági rendszer kiépítésével arányaiban alapvetően kis befektetés révén nagy gazdasági és egészségügyi haszon realizálható”.

A stratégia megvalósításának jelenlegi állásáról Bognár Lajos elmondta, hogy sok területen jelentős a haladás. Példaként említette, hogy stratégiai cél volt például a Nébih részvétele a „jó állam” képének kialakításában, ami egy paradigmaváltással – az utólagos válságkezelés helyett proaktív tevékenységre és megelőző kommunikációra áttérve – sikerült is. Ezenkívül a Nébih ismertségét sikerült jelentősen növelni, a magyar lakosság körében már meghaladja a 80 százalékot. A szervezet megítélése is kedvező. Egy 2018-as nemzetközi felmérésben az első helyen végzett az EU-tagállamok közül abban a tekintetben, hogy mennyire bíznak meg a fogyasztók a nemzeti élelmiszer-ellenőrző hatóságban – emelte ki a helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy a Nébih több területen is társadalmi célú kampányt indított szemléletformálási céllal, például az „Ételt csak okosan”, a „Szabad a gazdi”, a „Maradék nélkül”, a „Helyből jobb” kampányokat.

A Szupermenta terméktesztek során eddig mintegy 60 termékkörben nagyjából 1300 terméket vizsgáltak. A tesztek során többször is bebizonyosodott, hogy a magyar termékek fel tudják venni a versenyt a külföldi élelmiszerekkel.

A Nébih ezenkívül együttműködési megállapodást kötött számos felsőoktatási intézménnyel, illetve létrehozott három kihelyezett tanszéket, valamint a kutatás-fejlesztésben is részt vesz sikeres pályázati projektekben.

Laboratóriumi hálózatuk évi több mint 1 millió mintán mintegy 2 millió vizsgálatot végez, a központi ellenőrzések hatékonysága pedig továbbra is eléri a 90 százalékot – mondta Bognár Lajos. Hozzáfűzte, hogy területi kirendeltségek létrehozásával kell tovább erősíteni a központi hatóság ellenőrzési képességeit. Így csökkenteni lehet a tisztességes vállalkozásokat terhelő adminisztratív, több szempontból sem hatékony ellenőrzések számát. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett Intel rendszer is, amelynek fejlesztése márciusban ért véget. A rendszer lehetővé teszi, hogy a helyszíni ellenőrzés előtt keresztellenőrzéseket végezzenek, és így valóban a tényleges kockázatot jelentő vállalkozások vagy termékek ellenőrzésére fordítsák kapacitásaikat. A Nébih megerősítette a tisztességtelen piaci magatartás - például a beszerzési ár alatti értékesítés, a fix bónusz, a diszkriminatív árképzés - elleni hatósági fellépést is, illetve folyamatosan küzd az élelmiszergazdaságot károsan befolyásoló gazdasági cselekmények ellen. Az eredethamisítás visszaszorítása érdekében több termék – például a méz, a pálinka – vonatkozásában is eredettérképeket hoznak létre.

Feketegazdaság, hamisítás

Az élelmiszerlánc-vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint, de a szektorban kiugróan magas a be nem vallott bevételek és jövedelmek aránya. Szakértők szerint ebből a szempontból kiemelkedik a hús- és a tojáságazat, amelyekben a be nem vallott jövedelmek részaránya 45-55 százalék is lehet, olvasható az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában.

Ezenkívül az élelmiszerhamisítás is egyre nagyobb problémát jelent a világ élelmiszerpiacán, olyannyira, hogy már sokszor azt hallani, a kábítószer-kereskedelem után ez a második legnagyobb illegális üzletág az Európai Unióban. Az összes hamisított árucikk hozzávetőleg egytizede élelmiszertermék.

Becslések alapján a forgalomba hozott élelmiszerek 1–3 százaléka hamisított, de egyes országokban elérheti akár a 10 százalékot is.

Az európai növényvédő szerek piacán megközelítőleg 5–7 százalék a hamisított és az illegálisan forgalomba hozott növényvédő szerek aránya. Magyarországon a minőségileg kifogásolható készítmények aránya 10 százalék, a hamisított szereké a becslések szerint mintegy 2 százalék. A növényvédő szerek hamisításának mértéke nemzetközi szinten 5–10 százalék, egyes kelet-európai országokban viszont meghaladhatja a 20 százalékot is – olvashatók a riasztó adatok az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában.

Bognár Lajos is megjegyezte, hogy folyamatos kihívást jelent az élelmiszerhamisítás, ráadásul újabb és újabb technikai megoldásokkal kell felvenniük a versenyt. Nehezíti a helyzetet, hogy már nemzetközi hálózatok szakosodnak élelmiszerek hamisítására. A szervezett formában elkövetett visszaéléseket a hazai és a külföldi társhatóságokkal való együttműködés, az áruforgalom és a kereskedelmi forgalom elektronikus nyomon követési rendszerei, továbbá a gyorsriasztási rendszerek segítenek felderíteni és felszámolni. Jelentős előrelépést jelentett ezen a téren a Nébih erre a területre szakosodott speciális egységének létrehozása, amelynek felderítési eredményessége meghaladja a 90 százalékot.

Bognár Lajos is felhívta a figyelmet arra, milyen komoly veszélyt jelent az élelmiszerláncba bekerülő anyagok (például élelmiszer, takarmány, növényvédő szer) hamisítása. Ezekkel szemben a Büntető Törvénykönyv (Btk.) több tényállása alapján is fel lehet lépni. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatták, hogy az elmúlt években jelentkeztek bizonyos jogértelmezési nehézségek abban a tekintetben, hogy a Btk. rossz minőségű termék fogalma az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvényben meghatározott hamisított élelmiszerekre minden súlyos esetben megfelelően alkalmazható-e.

Ennek egyértelmű szabályozása érdekében a rossz minőségű termék forgalomba hozatala tényálláson belül pontosítják a rossz minőségű termék definícióját, valamint kiegészítik a fogyasztók megtévesztése tényállásnak az áruk lényeges tulajdonságát meghatározó rendelkezését.

Az ezzel kapcsolatos előterjesztés egyeztetése és elfogadása folyamatban van.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján található néhány tipikus példa az élelmiszerhamisításra. Ilyennek számít élelmiszer előállítása lejárt alapanyagokból, egy olcsó terméknek a drága megfelelőjének csomagolásában történő értékesítése, nem engedélyezett összetevők felhasználása, méznek nevezett termék előállítása, vagy éppen – mint az idei eperszezon kezdetén előfordult – külföldről behozott termékek hazaiként való feltüntetése. A testület idén februárban készített egy reprezentatív felmérést, amelyből kiderül, milyen szempontok alapján vásárolnak húst, zöldséget, gyümölcsöt a magyar fogyasztók. A növényvédő szerek alkalmazása mint szempont eléggé háttérbe szorult: a válaszadók mindössze 4 százaléka nevezte fontosnak, hogy nyomon követhető legyen, milyen technológiát alkalmazott a termesztő; használt-e például termésnövelőt, növényvédő szereket. A vásárlók elsősorban a frissesség (40%), az ár (19%), valamint az alapján vásárolnak, hogy a termék magyar-e (15%). Nyolc százalék mondta, hogy az áru tetszetős kinézete, színe, formája a legfontosabb szempont számára, és 7 százalék azt, hogy kistermelőtől, őstermelőtől származzon.

Kevert liszt, penészes hús

A Nébih honlapján elérhetők az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek által fel­tárt, a hatályos jogot sértő esetek. Az utóbbi hónapok jogsértései között jelöletlen élő állat és húskészítmények, 100 százalékos tönkölybúzalisztként árult, de valójában fehérliszttel kevert liszt, jelöletlen, nem nyomon követhető, lejárt minőségmegőrzési határidejű és penészes húskészítmények is előfordultak, de a Nébih illegális sertéstelepet és engedély nélkül működő kifőzdét is talált.

Azzal kapcsolatban, hogy a hatósági munka alapja a megfelelő laboratóriumi háttér, Bognár Lajos elmondta:

a Nébih jelenleg is színvonalas laboratóriumi hálózattal rendelkezik, de a hálózat széttagolt, a struktúrája nem felel meg az elvárásoknak.

Engedély nélkül működő kifőzdét is talált a Nébih
Engedély nélkül működő kifőzdét is talált a Nébih
Fotó: Nébih
Fejlesztése érdekében a következő években új laborkomplexumot szeretnének létrehozni 8 milliárd forintból. Ez jelenleg tervezés alatt van. Az új laboratóriumi háttér hathatósan segítheti az ellenőrzések komplexitását és a feladatok gördülékeny ellátását.

„Ennek megvalósításáig is folyamatosan fejlesztjük laboratóriumaink műszerezettségét, infrastruktúráját, részben az élelmiszerlánc-felügyeleti díj törvény által előírt 10 százalékából. A felügyeleti díj bevezetése óta több mint 2,1 milliárd forintot fordítottunk erre a célra” – emlékeztetett Bognár Lajos. A Nébih laboratóriumaiban 2019 első öt hónapjában több, mint 375 ezer mintán csaknem 1,25 millió vizsgálatot végeztek a szakemberek.

Az ellenőrzés idei prioritásairól elmondta, hogy az állategészségügy területén kiemelt jelentősége van a hazai sertésállományok afrikai sertéspestissel szembeni védelmének. Emellett továbbra is kiemelten kezelik a csalások, a hamisítások és a feketegazdaság elleni küzdelmet, ezért korábbi felügyeleti feladataik és jogkörük rendészeti feladatokkal bővült.

Az idei év első hónapjainak ellenőrzési tapasztalataiból is kiemelt néhányat. Elmondta, hogy a Nébih csalások és hamisítások felderítésére specializálódott egysége április végéig 144 ellenőrzést végzett, amelyek során 22 esetben került sor tevékenység korlátozására. Csaknem 900 tételt vontak ki a forgalomból, összesen 254 tonna mennyiségben, a kiszabott bírság meghaladja a 40 millió forintot. Az Állami Halőri Szolgálat halőrei 57 halászt, több mint 2 ezer horgászt, valamint 15 halforgalmazó helyet ellenőriztek. A horgászok, halászok esetében 15 jogsértést tártak fel, amelyekből öt eset bűncselekménynek, orvhalászatnak minősül. A kiszabott halvédelmi bírság meghaladta a 1,5 millió forintot.

Az állattenyésztés területén ez évben mintegy 90 helyszíni, főleg a tenyésztőszervezeteket érintő ellenőrzést végeztek a szakemberek. Szankció kiszabására eddig nem volt szükség. Bognár Lajos emlékeztetett rá, hogy 2015. októberében kezdődött a hivatal minőségvezérelt közétkeztetés projektje, amelynek keretében 2019-ben eddig 359 főzőkonyha és 548 tálalókonyhát auditáltak az országban, ami összesen több mint 320 ezer fogyasztót érint.

Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű bejelentésekre létrehozott Nébih „ZöldSzám” (0680/263-244) mostanra a lakosság széles körében ismert

– hangsúlyozta Bognár Lajos. De nemcsak ezen, hanem a hivatal közösségi oldalán és ingyenes mobilapplikációján keresztül is érkeznek megkeresések; igaz, ezek jelentős részében inkább tájékoztatást kérnek. Idén májusig a 4 ezer megkeresésből mintegy 750 volt tényleges közérdekű bejelentés. A kifogások leginkább a higiéniai feltételek hiányára, fogyasztásra alkalmatlannak ítélt élelmiszerekre és ételmérgezési gyanúra vonatkoztak. A területi eloszlást tekintve a panaszok többsége, 55 százaléka, Pest megyéből érkezett.

Nébih: az egyéni felelősség is fontos

Az idei világnap fő üzenete, hogy az élelmiszerlánc egyben felelősségi láncolat is, vagyis egy biztonságos termék is okozhat megbetegedést, ha nem megfelelően bánunk vele, hívja fel a figyelmet a Nébih. Ezen gondolat mentén a hivatal bemutatja, hogy maguk a fogyasztók hogyan védhetik meg a lehető legjobban az egészségüket. Szemléltetésképpen a campylobacteriosist választották, amely az egyik leggyakoribb élelmiszer-eredetű fertőzés nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. A világnap alkalmából Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár részvételével tartott sajtótájékoztatót a Nébih. A világnapra készítettek egy kisfilmet, amivel a kockázatmegelőzést szeretnék hangsúlyozni: azt, hogy a kórokozók szabad szemmel nem láthatók, és tisztának tűnő felületeken is jelen lehetnek. A videóban csirkeételeket és egy salátát készítenek el, miközben felhívják a figyelmet arra, hogy a helyes higiéniai gyakorlat betartásával a megbetegedés megelőzhető. A videóban bemutatják a helyes kézmosást, a vágódeszkák megfelelő használatát, az alapanyagok helyes előkészítését, a keresztszennyeződés fogalmát, illetve a megfelelő hőkezelést.

Az Élelmiszer-biztonsági Világnap alkalmából debütál a Nébih „Vásárolj okosan!” című, a tudatos vásárlásról szóló kiadványa is,

amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az élelmiszerekkel való első találkozásunkkor, a vásárláskor milyen sokat tehetünk az élelmiszerbiztonságért mi magunk vásárlóként, fogyasztóként. A kisokos ismerteti az élelmiszerek eladásának helyes feltételeit, ami magába foglalja a kihelyezés, csomagolás, tárolás, nyomon követés és kiszolgálás alapvető szabályait.

A hivatal a világnap alkalmából bejelentette azt is, hogy megújítják és jelentősen bővítik videós tartalmaikat, és ezentúl – „Nébihmondja” főcímmel – folyamatosan jelentkeznek új, korszerű, hiteles ismeretterjesztő és szemléletformáló kisfilmekkel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelölés és zárjegy nélküli a pálinkákat talált a Nébih

Egy budapesti, elsősorban zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó kiskereskedelmi egységben 24 palack jelöletlen pálinkát találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ellenőrök a tételeket azonnali hatállyal kivonták a forgalomból.

Sikeresen szerepelnek a magyar kiállítók az élelmiszervásáron New Yorkban

Hasznosnak és sikeresnek minősítette a magyar részvételt a New York-i élelmiszervásáron Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott telefoninterjújában.

Fekete fokhagyma is kell az unamihoz

Fekete fokhagymával készült salátát is kóstolhattak a Piac Éjszakája vendégei a budapesti Nagybani Piacon. A különleges élelmiszer speciális fermentációs eljárással készül, és a kutatások szerint egészségesebb, mint a friss fokhagyma.

Csakis vegyszermentes

A Coop Italia élelmiszeráruház-lánc kampányt indított a növényvédős-szermaradványok ellen, és mostantól kizárólag szermaradék-mentes zöldséget és gyümölcsöt árusít saját márkája alatt. Május végétől már csak teljesen „mentes” zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz mintegy 1100 üzletében.

A kávé lehet az elhízás elleni harc kulcsa

A Nottinghami Egyetem tudósai felfedezték, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.

Az EB szerint nincs bizonyíték a kelet-nyugati kettős élelmiszer-minőségre

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki az élelmiszeripari termékek minőségében, az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású áruk előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot - írta hétfői jelentésében az Európai Bizottság.

Főleg kávé és tea tekintetében vagyunk márkahűek

A 8%-os világátlaggal szemben kétszer olyan márkahűek a magyarok: 15 százalékuk ragaszkodik a megszokott termékekhez. Ugyanakkor több mint egynegyedük nyitottabban áll a korábban nem próbált termékek/márkák vásárlásához, mint öt évvel korábban, derül ki a Nielsen piackutató globális, 2019-ben 30.000 fő bevonásával 64 országban végzett online kutatásából.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.

Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó - mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén, Budapesten.

Késéssel indul a dinnyeszezon

A görögdinnyeszüret a hét végén, a jövő hét elején kezdődhet, így július elejére várható nagyobb mennyiségű magyar dinnye a piacokra - ismerteti a hétfői Világgazdaság.