Back to top

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel

A Meran-Lamberg-uradalom nemzedékeken át híres volt az erdő- és vadgazdálkodás, illetve a vadászati kultúra magas színvonaláról. Merán János szinte egész életében csak vadászott – megközelítőleg háromezer zergét ejtett el életében –, volt tehát kitől örökölnie és átvenni a vadászat hagyományait és mesterségét fiának, az ifjú Fülöpnek, akinek életre szóló élményt és hivatást jelentett íz erdőjárás.

Egészen 1938-ig a Csákvár környéki erdőbirtok Merán Jánosé volt.

Őneki köszönhetjük a stájer vadászöltözet hazánkban történő elterjesztését, mely eredetileg szürke lódenből készült, zöld szegélyű, kerek gallérral – mindez mára igencsak megváltozott.

Két fia született, Fülöp mellett Ferenc, akik édesapjuktól ’38-ban átvették az erdőgazdálkodás igazgatását.

A II. világháború végével szovjet csapatok elől kényszerült menekülni a család, majd 1948-ban végleg távozniuk kellett Csákberényből. Grazban telepedtek le, ahol létrehozták az eggenbergi vadászkastélyt, amelynek vadászati múzeumát közel negyven éven át vezette Merán Fülöp, és európai hírűvé tette. A Merán család egészen a rendszerváltásig nem térhetett haza.

Merán Fülöpnek mindeközben folyamatosan jelentek meg vadászati témájú könyvei. Írásai 1974-től kerültek kiadói gondozás alá német nyelvterületen, de magyarul csak ’89-től jelenhettek meg hazánkban.

Művei számos európai díjban részesültek. Megkapta a CIC legmagasabb kitüntetését, a Pro Merito díj arany fokozatát. Könyvei szép, választékos stílusban íródtak, a mai napig termékeny író.

Többszörös bajnokként magasan jegyzett koronglövőnek számított, de olthatatlan vadászszenvedélye mindmáig tart. Kilencvenkét éves kora ellenére idén isbejelentkezett Csákberénybe egy őzbak vadászatra.

Vértes Erdő Zrt. Merán Fülöp Vérteshez kötődő szellemi és kulturális értékek ápolását szem előtt tartva, valamint személyének tiszteletére 2014-ben átadták Csákberényben a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot, mely a 2021-es Egy a Természettel: Vadászati és Természeti Világkiállítás része lesz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akár milyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Kocsis István 2019 erdésze

Az Országos Erdészeti Egyesület jubileumi, 150. Vándorgyűléséhez kapcsolódva rendezték meg a Tolna megyei Lengyel-Annafürdőn az Év Erdésze 2019 szakmai verseny országos döntőjét. A kétnapos megmérettetésen a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének kerületvezető erdésze, Kocsis István szerezte meg a győzelmet.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

A kutya, az íj és a füstölgő puskacső

Hazánk nemcsak Európában, hanem szerte a világban egyedüli a tekintetben, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát lehet gyakorolni. Az íjjal történő vadászattal, solymászattal, agarászattal és az elöltöltős fegyverek használatával olyan kultúrát őrzünk, amit talán semelyik másik ország.

Belakták a kihelyezett odúkat

Madárvédelmi programja keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. több erdészetének a területén is létesített odútelepet. Az elmúlt években a Gödöllői és a Budakeszi Arborétumban, a Pilismarót környéki erdőkben, valamint a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyeztek ki mesterséges odúkat.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az alföldi térségben

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. június 21-től (péntek) az alföldi megyékben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.