Back to top

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel

A Meran-Lamberg-uradalom nemzedékeken át híres volt az erdő- és vadgazdálkodás, illetve a vadászati kultúra magas színvonaláról. Merán János szinte egész életében csak vadászott – megközelítőleg háromezer zergét ejtett el életében –, volt tehát kitől örökölnie és átvenni a vadászat hagyományait és mesterségét fiának, az ifjú Fülöpnek, akinek életre szóló élményt és hivatást jelentett íz erdőjárás.

Egészen 1938-ig a Csákvár környéki erdőbirtok Merán Jánosé volt.

Őneki köszönhetjük a stájer vadászöltözet hazánkban történő elterjesztését, mely eredetileg szürke lódenből készült, zöld szegélyű, kerek gallérral – mindez mára igencsak megváltozott.

Két fia született, Fülöp mellett Ferenc, akik édesapjuktól ’38-ban átvették az erdőgazdálkodás igazgatását.

A II. világháború végével szovjet csapatok elől kényszerült menekülni a család, majd 1948-ban végleg távozniuk kellett Csákberényből. Grazban telepedtek le, ahol létrehozták az eggenbergi vadászkastélyt, amelynek vadászati múzeumát közel negyven éven át vezette Merán Fülöp, és európai hírűvé tette. A Merán család egészen a rendszerváltásig nem térhetett haza.

Merán Fülöpnek mindeközben folyamatosan jelentek meg vadászati témájú könyvei. Írásai 1974-től kerültek kiadói gondozás alá német nyelvterületen, de magyarul csak ’89-től jelenhettek meg hazánkban.

Művei számos európai díjban részesültek. Megkapta a CIC legmagasabb kitüntetését, a Pro Merito díj arany fokozatát. Könyvei szép, választékos stílusban íródtak, a mai napig termékeny író.

Többszörös bajnokként magasan jegyzett koronglövőnek számított, de olthatatlan vadászszenvedélye mindmáig tart. Kilencvenkét éves kora ellenére idén isbejelentkezett Csákberénybe egy őzbak vadászatra.

Vértes Erdő Zrt. Merán Fülöp Vérteshez kötődő szellemi és kulturális értékek ápolását szem előtt tartva, valamint személyének tiszteletére 2014-ben átadták Csákberényben a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot, mely a 2021-es Egy a Természettel: Vadászati és Természeti Világkiállítás része lesz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A vadászok és a vadgasztronómia ünnepén

Új helyszín, a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark adott otthont a XIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválnak, amelyet idén együtt rendeztek az Országos Vadásznappal. A rendezvényen változatos és színvonalas programok várták az érdeklődőket, melyek egy részét már a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében szervezték.

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.