Back to top

Ehető loncféle a mézbogyó

Dísznövényként ismerjük a loncokat, ezek a hálás futónövények illatos virágokkal örvendeztetnek meg bennünket. Van a nemzetségnek egy tagja, ami díszértéke mellett még ehető bogyót is terem, ez a mézbogyó.

Az északi féltek hideg vidékein, Európában, Ázsiában és Amerikában elterjedt mézbogyó nem fagyérzékeny növény, olyannyira nem, hogy mínusz 40 C-fokon sem károsodik és korán nyíló virágai elviselik a mínusz 7 C-fokos fagyot. Számos változata ismert, őshonos például Japánban, Kanadában, Oroszországban, Lengyelországban. Eredeti élőhelye a sarkvidékhez közeli tőzeges talajú erdőkben van, de megél meszes talajú hegyekben, illetve Kanada nyugati partvidékén. A Lonicera caerulea 1,5-2 méter magas cserje átellenben álló, 3-8 centiméter hosszú, 1-3 centiméter széles, szürkészöld levelekkel, amelyek enyhén viaszosak. Virágai körülbelül 1,5 centisek, sárgásfehérek, öt egyforma sziromlevélből állnak, illatosak. Párosával nyílnak a hajtásokon kora tavasszal.

Sajátos alakú, lapított, kissé szögletes hamvaskék termései ugyancsak kettesével fejlődnek, fajtától függően május végén, június elején szedhetők.

A szüret idejét nem lehet csak ránézéssel megállapítani, mert a héja hamarabb színeződik, mint ahogy beérne a bogyó. Akkor szedhető, amikor már a hús is sötét, bíboros, kékes színű. Korábban leszedve túl fanyar, és kevesebb színanyag alakul ki benne, tehát egészségvédő hatása is gyengébb. Elhúzódva érik, lengyel tapasztalatok szerint 6-8 alkalommal kell szedni.

Az alapfaj bogyója 1-1,5 centiméter hosszú, a nemes fajtáké eléri a 4 centimétert is, és 1,5-2 grammot nyomnak. Sajátosan fanyar, édeskés íze van. Fogyasztható nyersen, de inkább lekvárnak, szörpnek feldolgozva, süteményekben használják, ugyanis nem nagyon tárolható. Talajra nem túl igényes, a nehéz agyagot és a köves, könnyen kiszáradó talajokat azonban kerüljük. Mint eredeti élőhelyeiből kiderül, a savanyú talajoktól a közömbösig mindenütt jól érzi magát, ha elég szerves anyag és sok napfény áll a rendelkezésére. Sőt a legtöbb gyümölcstől eltérően jól viseli a vizenyős talajt is, a szárazságtól viszont szenved. Túl meleg termőhelyen hamar véget érhet a mélynyugalma, ami nagyon korai virágzáshoz és rossz termékenyüléshez vezet, valamint könnyen megfertőzi a lombját a lisztharmat és levélatkák tehetnek kárt benne.

Fényigényes növény, félárnyékban kevesebbet terem és a gyümölcs is fanyarabb.

Hároméves korában fordul termőre és hosszú életű cserje lévén akár 30 évig is teremhet, egy kifejlett bokorról 3-5 kilogramm bogyót szedhetünk, ha megfelelő fajtákat társítottunk. Hosszan virágzik, a biztos termékenyüléshez két-három fajtát kell együtt ültetni. Termését az egyéves ágakon hozza, 8-10 éves korától már rendszeresen metszeni kell. Fényigénye miatt igyekezzünk laza bokrot vagy fácskát kialakítani, ritkítsuk meg az idős ágait és vágjuk vissza az erőteljesebb növekedés érdekében.

A hazai faiskolákban is beszerezhető, ültetésekor arra figyeljünk, hogy 5 centiméterrel mélyebbre ültessük, mint ahogy a konténerben volt, és alaposan iszapoljuk be. Javasolt mulcsréteget teríteni a tövek alá, ami megőrzi a nedvességet és párolgásával kedvezőbb mikroklímát hoz létre, valamint nem engedi túlságosan fölmelegedni a talajt. A mézbogyó nem szárazságtűrő, ezért rendszeresen kell öntözni.

Gyógyhatások

Éppen a kék színe, vagyis magas polifenol-tartalma miatt kimagaslóan nagy az antioxidáns kapacitása, meghaladja az olyan bajnokokét is, mint a fekete ribiszke, a fekete eper, vagy a kökény. eredeti termőhelyein a népi gyógyászatban is széleskörűen használják. A gyümölcsöt szív- és érrendszeri betegségeknél, gyomorpanaszoknál, a máj és epehólyag megbetegedésénél javasolt fogyasztani, míg a kipréselt levét gombás betegségek, fekélyek kezelésére használják, közvetlenül a bőrre kenve. Leveléből és virágából főzetet készítenek szem-, fül- és bőrbetegségek ellen. Összezúzott leveleivel sebeket gyógyítanak. A kéregből készült főzetet a hagyományos tibeti orvoslásban fejfájás, reuma, ízületi gyulladás és hasfájás kezelésére javasolják.

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Négy milliárd forintból fejlődött a sütőipari cég

A magyar élelmiszergazdaság az idén az első hét hónapban 10 százalékkal növelte termelési értékét, meghaladva ezzel a 2000 milliárd forintot, vagyis kifejezetten versenyképes - jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Zalaegerszegen.

OMÉK, egy rendhagyó megzőgazdasági kiállítás

Alig több mint egy hét múlva kezdődik Magyarország legnagyobb agrárgazdasági eseménye, a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A 2019. szeptember 26-29. között a HUNGEXPO területén zajló esemény sztárfellépőkkel , élménygazdasággal, szakmai konferenciákkal, gasztronómiai különlegességekkel és egy ezer négyzetméteres közösségi élelmiszer standdal várja a látogatókat.

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Száműzik a műanyagpalackokat a a Pécsi Tudományegyetemről

Megszünteti a műanyag, PET-palackos vizek, illetve italok beszerzését a Pécsi Tudományegyetem (PTE) - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.