Back to top

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

A ruszin népcsoportba tartozó huculok az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatain, a Tisza forrásvidékén és a máramarosi Havasmezőn élnek – napjainkban mintegy 30 ezren. Elődeik a 16-19. századok közti időszakban, Galíciából és Bukovinából vándoroltak be e területekre, ahol a legtöbb néptől eltérően nem völgyekben, hanem a hegyek magaslatain telepedtek meg, s jellemzően állattenyésztésből tartották fenn magukat.

A huculokat a történelmi emlékezet lovasnépként tartja számon: a korabeli elbeszélések szerint még a lakodalmakba és a templomaikba is lóval jártak, amelyre nemcsak közlekedési eszközként, hanem málhás állatként is tekintettek.

Éppen ezért volt kiváló társuk a mindennapokban a Kárpátok pónijaként is ismert, huculnak elnevezett, rendkívül szívós és ellenálló lovuk, amely a feltételezések szerint egyenesági leszármazottja az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak. A fajta története ugyanakkor a népcsoporténál jóval korábbi időkben kezdődött, hisz már a Római Birodalomban is tettek említést róluk. Tudatos tenyésztésükről ugyanakkor csak az 1800-as évek végétől beszélhetünk; a fajtát ekkoriban hadászati célokra állították elő az Osztrák-Magyar Monarchiában. E tevékenység a II. világháborút követően végleg megszűnt, az egyedek szétszóródtak, a magyarországi példányokat azonban sikerült összegyűjteni, méghozzá a Fővárosi Állat és Növénykert közreműködésével.

Ez, a mindössze 10 kanca alkotta állomány 1986-ban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz (ANPI) került, ahol külföldről vásárolt tisztavérű egyedek bevonásával indult el a fajta tenyésztése. E tevékenység fontos céljai közt szerepel a génmegőrzés, a turisztikai igények kiszolgálása, a természetvédelmi ismeretterjesztés, a fajtához kapcsolódó lovashagyományok ápolása, illetve a sport irányú tenyésztés is.

Az ANPI szívében, Jósvafő határában található hazánk legnagyobb huculménese. Az igazgatóság szakemberi több mint 200 példánnyal, négy telephelyen foglalkoznak.

Fotó: MTI - Komka Péter
A Kúria Hucul Lovasudvarban a fiatal és a betanítás előtt álló, illetve turisztikai szolgáltatásokban használt lovak találhatók; a lovardában 20-25 ló boxos tartását tudják biztosítani. A Gergés-bércen a lovak egész évben szabadon barangolhatnak a közel 300 hektáros legelőterületen, ahol éjszakára, illetve rideg időben a karámba húzódhatnak. Szinpetri határában a vemhes kancák, illetve csikók töltik mindennapjaikat, illetve itt kaptak helyet a fedeztető karámok is. A méncsikókat, a herélteket, illetve téli időszakban a fedezőméneket Perkupán tartják az igazgatóság munkatársai.

A ridegtartást a huculok nemcsak, hogy jól viselik, igénylik is, mindemellett rendkívül intelligencia és kivételes igavonó-képesség is jellemzi őket. Utóbbinak köszönhetően a fajta kiválóan teljesít fogatlóként, ugyanakkor ugróképességeik is egyre inkább előtérbe kerülnek, így a military szakágban is szívesen alkalmazzák őket.

Jó idegrendszerüket és méreteiket tekintve gyerekek is nyugodtan használhatják őket hátaslónak, éppen ezért az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság is számos, élménydús „huculos” programot szervez nekik egész évben.

 Ugyanakkor nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is egyre népszerűbb a fajta, köszönhetően spórtpónihoz képest mérsékelt árának, kiváló tulajdonságainak, végül, de nem utolsó sorban pedig hosszú (25-32 év) élettartamuknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kupán

Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, így a pénteken induló és kedden záruló vízi rendezvény keretében a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól.

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Lesz mit enni 2050-ben?

Egyes becslések azt mutatják, hogy 2050-re a globális populáció elérheti a tíz milliárd főt. A folyamatos népességnövekedés miatt a mezőgazdaság példátlan kihívással néz szembe, de még nem késő változtatni.

Afrikai sertéspestis Lengyelországban: 8000 sertést kellett leölni

Május végén Lengyelországban, alig 10 kilométerre Fehéroroszországtól, újabb afrikai sertéspestis (ASP) kitörést észleltek. A betegség ezúttal egy 750 kocát tartó nagyüzemi telepen jelent meg, ahonnan a malacokat a környékbeli gazdaságoknak értékesítették hizlalásra. A fertőzés miatt több mint nyolcezer sertést kellett leölni, illetve megsemmisíteni a környéken.

Libatartó javára döntött a bíróság

Egy libatartónál kimúlt az integrátor által felnevelésre kihelyezett szárnyasok egyhatoda. A libatartó kártérítést követelt, de az általa számolt összeghez képest csak elenyésző kártérítéshez jutott.

Félmilliárd forint egy madárröpdében

A flamingók meglehetősen egyedi fizimiskájukkal sok fejtörést okoznak a zoológusoknak, akik rendszerezni szeretnék a madárvilágot, zárt téri szaporításuk pedig a megnövekedett igények miatt egyre nagyobb kihívást jelent a díszmadártenyésztő farmok szakemberei számára. A flamingók Ázsiában és Afrikában éppúgy elterjedtek, mint Közép- és Dél-Amerikában.

Továbbra se szedjük össze a gidákat, borjakat!

Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat!

Jó háziállat lehet egy sünből?

Sokan imádják ezeket a kis tüskés állatokat, és szívesen tartanák őket háziállatként. A legelső kérdés, amit tisztázni kell, törvényes-e sünit tartani? A másik pedig, hogy egyáltalán jó háziállat válik-e belőle?

Grandiózus méhkolónia a hálószobában

Egy házaspár Spanyolországban Pinos Puente városában, óriási, nyolcvanezer méhet számláló méhkast talált a hálószobájuk falában. A falból hallatszó folyamatos furcsa zúgás vezette el őket a meghökkentő felfedezéshez.