Back to top

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

A ruszin népcsoportba tartozó huculok az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatain, a Tisza forrásvidékén és a máramarosi Havasmezőn élnek – napjainkban mintegy 30 ezren. Elődeik a 16-19. századok közti időszakban, Galíciából és Bukovinából vándoroltak be e területekre, ahol a legtöbb néptől eltérően nem völgyekben, hanem a hegyek magaslatain telepedtek meg, s jellemzően állattenyésztésből tartották fenn magukat.

A huculokat a történelmi emlékezet lovasnépként tartja számon: a korabeli elbeszélések szerint még a lakodalmakba és a templomaikba is lóval jártak, amelyre nemcsak közlekedési eszközként, hanem málhás állatként is tekintettek.

Éppen ezért volt kiváló társuk a mindennapokban a Kárpátok pónijaként is ismert, huculnak elnevezett, rendkívül szívós és ellenálló lovuk, amely a feltételezések szerint egyenesági leszármazottja az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak. A fajta története ugyanakkor a népcsoporténál jóval korábbi időkben kezdődött, hisz már a Római Birodalomban is tettek említést róluk. Tudatos tenyésztésükről ugyanakkor csak az 1800-as évek végétől beszélhetünk; a fajtát ekkoriban hadászati célokra állították elő az Osztrák-Magyar Monarchiában. E tevékenység a II. világháborút követően végleg megszűnt, az egyedek szétszóródtak, a magyarországi példányokat azonban sikerült összegyűjteni, méghozzá a Fővárosi Állat és Növénykert közreműködésével.

Ez, a mindössze 10 kanca alkotta állomány 1986-ban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz (ANPI) került, ahol külföldről vásárolt tisztavérű egyedek bevonásával indult el a fajta tenyésztése. E tevékenység fontos céljai közt szerepel a génmegőrzés, a turisztikai igények kiszolgálása, a természetvédelmi ismeretterjesztés, a fajtához kapcsolódó lovashagyományok ápolása, illetve a sport irányú tenyésztés is.

Az ANPI szívében, Jósvafő határában található hazánk legnagyobb huculménese. Az igazgatóság szakemberi több mint 200 példánnyal, négy telephelyen foglalkoznak.

Fotó: MTI - Komka Péter
A Kúria Hucul Lovasudvarban a fiatal és a betanítás előtt álló, illetve turisztikai szolgáltatásokban használt lovak találhatók; a lovardában 20-25 ló boxos tartását tudják biztosítani. A Gergés-bércen a lovak egész évben szabadon barangolhatnak a közel 300 hektáros legelőterületen, ahol éjszakára, illetve rideg időben a karámba húzódhatnak. Szinpetri határában a vemhes kancák, illetve csikók töltik mindennapjaikat, illetve itt kaptak helyet a fedeztető karámok is. A méncsikókat, a herélteket, illetve téli időszakban a fedezőméneket Perkupán tartják az igazgatóság munkatársai.

A ridegtartást a huculok nemcsak, hogy jól viselik, igénylik is, mindemellett rendkívül intelligencia és kivételes igavonó-képesség is jellemzi őket. Utóbbinak köszönhetően a fajta kiválóan teljesít fogatlóként, ugyanakkor ugróképességeik is egyre inkább előtérbe kerülnek, így a military szakágban is szívesen alkalmazzák őket.

Jó idegrendszerüket és méreteiket tekintve gyerekek is nyugodtan használhatják őket hátaslónak, éppen ezért az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság is számos, élménydús „huculos” programot szervez nekik egész évben.

 Ugyanakkor nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is egyre népszerűbb a fajta, köszönhetően spórtpónihoz képest mérsékelt árának, kiváló tulajdonságainak, végül, de nem utolsó sorban pedig hosszú (25-32 év) élettartamuknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

KSH: júniusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Júniusban a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A növénytermesztési és kertészeti termékek éves áremelkedése a májusi 3,5 százalékról 10,6 százalékra ugrott, az élőállatok és állati termékeké 10,8 százalékról alig észrevehetően 10,1 százalékra változott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján kedden megjelent adatokból.

Új támogatásra pályázhatnak a szarvasmarha tenyésztők

Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.

Aki eldobható terméket gyárt, az vegyen részt a takarításban is

Az eldobható, egyszer használatos termékek gyártóit is be kell vonni a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába Németországban - hangsúlyozta a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában.

Csökkentsük nitrogénveszteség általi költségeinket!

Az Agrárminisztérium honlapján megjelentette a „Jó gyakorlatok a környezetbarát sertéstartásban és tápanyag-gazdálkodásban” című kézikönyvét.

A műanyagzacskók betiltását tervezik Németországban

A kiskereskedelemben használatos műanyagzacskók forgalmazásának teljes tiltásra készülnek Németországban, az ügy a törvényhozás mindkét kamarájában napirendre kerülhet - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.

XXL tehenészet a sivatagban

25 ezer tehén, napi egymillió liter tej – ezekkel az ambiciózus tervekkel fogtak neki a fejlesztésnek az Arab-félszigeten, Ománban. A példátlan beruházás célja, hogy csökkentse az ország importfüggőségét a tejtermékekből.

Erősödő állomány, stabil jövedelmezőség

A piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét az elmúlt években – mondta Juhász Anikó Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XIX. Tarka Marhafesztivál szakmai tanácskozásán, Bonyhádon.

Lovassportok harca Hortobágyon

Nagy izgalommal vártam ezt a hétvégét már az év eleje óta, amikor Szladek Péter kollégám meghívott versenybírónak az 53. Hortobágyi Lovasnapokra. Sosem feledem, amikor 16 éves koromban részt vehettem egy országos minősítőn, majd hétfőn 25 akadályon még kipróbáltuk magunkat a Derbyn.

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.