Back to top

Elnyűhetetlen terepjáró: a magyar agár

A magyar agár ősi vadászkutyafajtánk, amely feltehetőleg Ázsiából származik, és végigkísérte a magyarság történetét. Kialakulásáról számos elmélet ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a nomád népek kutyái között voltak olyanok, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.

Így valószínű, hogy a magyarok is már a honfoglalás előtt alkalmaztak vadászatokon agárszerű kutyákat. A magyar agár ősei vélhetően a népvándorlással kerültek hazánkba, mai példányai előbb a helyi, már a honfoglalás előtt is itt élő, majd később keleti, elsősorban török agárfajtákkal, utóbb az angol agárral keresztezve jöttek létre.

Mátyás király is agarászott

Magyarországon a honfoglalás korától az 1940-es évek közepéig szinte eredeti formájában művelték az agarászatot, s Európában talán hazánk büszkélkedhet a legnagyobb múltra visszatekintő agaras vadászatokkal.

Az agarászatot Mátyás király is nagyon kedvelte, és mivel kitűnő lovas volt, elsősorban a lovas agarászatot űzte. Halála után az agarászat hanyatlásnak indult, az ország három részre szakadásával a királyi vadászatok ideje lejárt. A török megszállás ideje alatt az agarászat nemes sportból feltűnés nélküli élelemszerző tevékenységgé vált.

Az agarat nemzeti kutyává gróf Széchenyi István, a reformkor nagy alakja tette. Javaslatára egymás után alakultak az agarászegyletek, és e kutyafajta ismét a nemesség egyik legkedveltebb kutyájává vált.

A reformkor idejében az agárversenyek társadalmi eseménynek számítottak, és az ország jelentős személyiségei ezeken rendszeresen vettek részt. 1839-ben azonban az angol telivér lovakkal egy időben megérkeztek hazánkba az angol agarak is. A magyar agár előnye a kitartása, a jobb terepmunkája volt, futógyorsaságának javítása érdekében azonban elkezdték keresztezni az angol agárral. Emiatt a fajta ősi fajtajellemzőinek jellegzetes vonásai valamennyire elmosódtak.

A fajtaleírás megszületik

A magyar agár standardját 1904-ben alkották meg, amelyet a Franklin társulat által nyomtatott, a „Magyar Telivér Kutyafajtákat Tenyésztők Szövetségének” kiadványában olvashatunk.

A II. világháború utáni jogi szabályozás megtiltotta az agarakkal történő vadászatot, s ezért az 1960-as évek elejére a törzskönyvezett magyaragár-állomány létszáma jelentősen lecsökkent. Bármennyire is furcsán hangzik, a törvényt kijátszó orvvadászoknak köszönhető a fajta megmenekülése a kipusztulástól. A titokban végrehajtott agaras vadászatokon az orvvadász a vadászati képességeket részesítette előnyben, a jól vadászó agárnak becsülete volt. Az egyik ilyen agarászós területnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsedet és környékét tartották. Szigethy Kálmán, a Mafilm gödöllői filmtelepének vezetője egy Mátyás királyról forgatott mozifilm miatt 1962–63-ban erről a területről szerzett be néhány, a fajta standardjának nagyjából megfelelő példányt, melyekből a hatvanas évek derekán kezdte rekonstruálni a régi típusú magyar agarat.

Az állományt ugyan odaadó munkával sikerült rögzíteni, számos ősi típusjegye azonban a múlt homályába veszett.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédé­ra­tion Cynologique Internatio­nale – FCI) 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Jelentős áttörés az ezt követő évtizedekben sem történt a magyar agár elterjesztése, népszerűsítése terén.

1991-ben alakult újjá az 1835-ben alapított Országos Agarász Egyesület, amelynek tagjai a mai napig az 1904. évi standard alapján tenyésztik a magyar agarat, míg a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének mai fajtaleírása sokban különbözik a korábbi standardtól.

Kutyaközpontú kutyatartás

A kilencvenes évek közepétől elindult a fajta létszámbeli növekedése, majd megjelent a Földművelési Minisztérium rendelete, amely szigorúan meghatározott jogi keretek között engedélyezi az agarászatot, de csak a magyar agárral. Tény azonban az is, hogy a magyar agárral történő vadászat engedélyezése óta csak kevés agaras vadászatot rendeztek, kevés résztvevővel.

A magyar agár standardja manapság is a viták kereszttüzében áll,

mi azonban Susztek Tiborral, az Országos Agarász Egyesület elnökségi tagjával értünk maradéktalanul egyet, aki így nyilatkozott: „A magyar agarat ugyanis nem azért tartjuk, hogy nyulat fogjon, s nem keresztezzük sem angol agárral, sem más fajtával, hogy biztosabban megfogja a nyulat. Azért tartjuk, mert magyar agár, mert a mi nemzeti örökségünk, hagyományaink része, mert szeretjük; és nem a nyúlpecsenyéért visszük vadászni, hanem azért, mert ez életének az értelme.” Ez pedig a kutyaközpontú kutyatartás szép példája.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Ne feledkezzünk meg kedvenceinkről az ünnepi tűzijáték alatt!

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepet várhatóan az ország számos településén tűzijátékkal teszik emlékezetessé az ünneplők. A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak.

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

Kuruc kardhoz hasonlító szárnyevezők: a magyar óriás begyes galamb

A magyar óriás begyes galamb az egyik legszebb galambfajtánk, melynek ősei a török megszállás idején kerültek hazánkba, erre utal korábbi elnevezése: török bögyös. Elegáns megjelenésén túlmenően szívesen tartották és tenyésztették nagy testtömege és ízletes húsa miatt is. Pecsenyegalambok előállítására mai formájában is alkalmas, de természetesen az intenzív haszonfajtákkal nem veszi fel a versenyt.

Nem csapjuk be magunkat csapdázással

"A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta, automatikusan működő, önálló, külön kis mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében: abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot." (Korompay Bertalan 1983)

Lecsaptak az illegális szarvasgomba vadászokra

Az olasz csendőrség 15 illegális szarvasgomba gyűjtőre szabott ki súlyos pénzbüntetést, akik engedély nélkül, szezon előtt az éj leple alatt próbálták begyűjteni az értékes alapanyagot.

Miért tenyésszünk tengeri nyulat?

1875-ben egy különös könyvecske jelent meg Budapesten, Grubicy Geyzától: A tengeri nyulak tenyésztése. A tengeri nyúl szó mára kikopott a magyar nyelvhasználatból, ezért elárulom, hogy az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) hajdani elnevezéséről van szó. (Emellett hívták még bosnyák-nyúlnak, pakánynyúlnak, a vadászok pedig kiniglinek.)

Újabb hétezer veszélyeztetett növény- és állatfaj a Vörös listán

A napokban tették közzé Párizsban az újabb, veszélyeztetett állat- és növényfajok listáját, ezúttal hétezer egyeddel gyarapodott a Vörös lista, az ott szereplő állaltok 30%-a a kihalás szélén áll.