Back to top

Elnyűhetetlen terepjáró: a magyar agár

A magyar agár ősi vadászkutyafajtánk, amely feltehetőleg Ázsiából származik, és végigkísérte a magyarság történetét. Kialakulásáról számos elmélet ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a nomád népek kutyái között voltak olyanok, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.

Így valószínű, hogy a magyarok is már a honfoglalás előtt alkalmaztak vadászatokon agárszerű kutyákat. A magyar agár ősei vélhetően a népvándorlással kerültek hazánkba, mai példányai előbb a helyi, már a honfoglalás előtt is itt élő, majd később keleti, elsősorban török agárfajtákkal, utóbb az angol agárral keresztezve jöttek létre.

Mátyás király is agarászott

Magyarországon a honfoglalás korától az 1940-es évek közepéig szinte eredeti formájában művelték az agarászatot, s Európában talán hazánk büszkélkedhet a legnagyobb múltra visszatekintő agaras vadászatokkal.

Az agarászatot Mátyás király is nagyon kedvelte, és mivel kitűnő lovas volt, elsősorban a lovas agarászatot űzte. Halála után az agarászat hanyatlásnak indult, az ország három részre szakadásával a királyi vadászatok ideje lejárt. A török megszállás ideje alatt az agarászat nemes sportból feltűnés nélküli élelemszerző tevékenységgé vált.

Az agarat nemzeti kutyává gróf Széchenyi István, a reformkor nagy alakja tette. Javaslatára egymás után alakultak az agarászegyletek, és e kutyafajta ismét a nemesség egyik legkedveltebb kutyájává vált.

A reformkor idejében az agárversenyek társadalmi eseménynek számítottak, és az ország jelentős személyiségei ezeken rendszeresen vettek részt. 1839-ben azonban az angol telivér lovakkal egy időben megérkeztek hazánkba az angol agarak is. A magyar agár előnye a kitartása, a jobb terepmunkája volt, futógyorsaságának javítása érdekében azonban elkezdték keresztezni az angol agárral. Emiatt a fajta ősi fajtajellemzőinek jellegzetes vonásai valamennyire elmosódtak.

A fajtaleírás megszületik

A magyar agár standardját 1904-ben alkották meg, amelyet a Franklin társulat által nyomtatott, a „Magyar Telivér Kutyafajtákat Tenyésztők Szövetségének” kiadványában olvashatunk.

A II. világháború utáni jogi szabályozás megtiltotta az agarakkal történő vadászatot, s ezért az 1960-as évek elejére a törzskönyvezett magyaragár-állomány létszáma jelentősen lecsökkent. Bármennyire is furcsán hangzik, a törvényt kijátszó orvvadászoknak köszönhető a fajta megmenekülése a kipusztulástól. A titokban végrehajtott agaras vadászatokon az orvvadász a vadászati képességeket részesítette előnyben, a jól vadászó agárnak becsülete volt. Az egyik ilyen agarászós területnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsedet és környékét tartották. Szigethy Kálmán, a Mafilm gödöllői filmtelepének vezetője egy Mátyás királyról forgatott mozifilm miatt 1962–63-ban erről a területről szerzett be néhány, a fajta standardjának nagyjából megfelelő példányt, melyekből a hatvanas évek derekán kezdte rekonstruálni a régi típusú magyar agarat.

Az állományt ugyan odaadó munkával sikerült rögzíteni, számos ősi típusjegye azonban a múlt homályába veszett.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédé­ra­tion Cynologique Internatio­nale – FCI) 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Jelentős áttörés az ezt követő évtizedekben sem történt a magyar agár elterjesztése, népszerűsítése terén.

1991-ben alakult újjá az 1835-ben alapított Országos Agarász Egyesület, amelynek tagjai a mai napig az 1904. évi standard alapján tenyésztik a magyar agarat, míg a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének mai fajtaleírása sokban különbözik a korábbi standardtól.

Kutyaközpontú kutyatartás

A kilencvenes évek közepétől elindult a fajta létszámbeli növekedése, majd megjelent a Földművelési Minisztérium rendelete, amely szigorúan meghatározott jogi keretek között engedélyezi az agarászatot, de csak a magyar agárral. Tény azonban az is, hogy a magyar agárral történő vadászat engedélyezése óta csak kevés agaras vadászatot rendeztek, kevés résztvevővel.

A magyar agár standardja manapság is a viták kereszttüzében áll,

mi azonban Susztek Tiborral, az Országos Agarász Egyesület elnökségi tagjával értünk maradéktalanul egyet, aki így nyilatkozott: „A magyar agarat ugyanis nem azért tartjuk, hogy nyulat fogjon, s nem keresztezzük sem angol agárral, sem más fajtával, hogy biztosabban megfogja a nyulat. Azért tartjuk, mert magyar agár, mert a mi nemzeti örökségünk, hagyományaink része, mert szeretjük; és nem a nyúlpecsenyéért visszük vadászni, hanem azért, mert ez életének az értelme.” Ez pedig a kutyaközpontú kutyatartás szép példája.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Akvarisztika szívvel-lélekkel

A haltartás, vagyis az akvarisztika hagyományai az ókorba nyúlnak vissza. Először étkezési céllal tartottak halakat mesterséges tavakban, de hamar elkezdődött a halak szín vagy forma szerinti tenyésztése is. A halak mint díszállatok sikere azóta is töretlen, főleg mióta beköltöztek a lakásokba, és az akváriumok a lakás díszei lettek.

Útlevél nélkül utaztatott macskákat koboztak el az M1-esen

Öt állatútlevél nélküli macskát találtak az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán egy román buszban - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.

Budapesten lesz új központja a Fressnapf-nak

Budapesten hozza létre 150 munkavállalót foglalkoztató szolgáltató központját a német Fressnapf, Európa legnagyobb állateledeleket és felszereléseket gyártó cége - jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten.