Back to top

Elnyűhetetlen terepjáró: a magyar agár

A magyar agár ősi vadászkutyafajtánk, amely feltehetőleg Ázsiából származik, és végigkísérte a magyarság történetét. Kialakulásáról számos elmélet ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a nomád népek kutyái között voltak olyanok, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.

Így valószínű, hogy a magyarok is már a honfoglalás előtt alkalmaztak vadászatokon agárszerű kutyákat. A magyar agár ősei vélhetően a népvándorlással kerültek hazánkba, mai példányai előbb a helyi, már a honfoglalás előtt is itt élő, majd később keleti, elsősorban török agárfajtákkal, utóbb az angol agárral keresztezve jöttek létre.

Mátyás király is agarászott

Magyarországon a honfoglalás korától az 1940-es évek közepéig szinte eredeti formájában művelték az agarászatot, s Európában talán hazánk büszkélkedhet a legnagyobb múltra visszatekintő agaras vadászatokkal.

Az agarászatot Mátyás király is nagyon kedvelte, és mivel kitűnő lovas volt, elsősorban a lovas agarászatot űzte. Halála után az agarászat hanyatlásnak indult, az ország három részre szakadásával a királyi vadászatok ideje lejárt. A török megszállás ideje alatt az agarászat nemes sportból feltűnés nélküli élelemszerző tevékenységgé vált.

Az agarat nemzeti kutyává gróf Széchenyi István, a reformkor nagy alakja tette. Javaslatára egymás után alakultak az agarászegyletek, és e kutyafajta ismét a nemesség egyik legkedveltebb kutyájává vált.

A reformkor idejében az agárversenyek társadalmi eseménynek számítottak, és az ország jelentős személyiségei ezeken rendszeresen vettek részt. 1839-ben azonban az angol telivér lovakkal egy időben megérkeztek hazánkba az angol agarak is. A magyar agár előnye a kitartása, a jobb terepmunkája volt, futógyorsaságának javítása érdekében azonban elkezdték keresztezni az angol agárral. Emiatt a fajta ősi fajtajellemzőinek jellegzetes vonásai valamennyire elmosódtak.

A fajtaleírás megszületik

A magyar agár standardját 1904-ben alkották meg, amelyet a Franklin társulat által nyomtatott, a „Magyar Telivér Kutyafajtákat Tenyésztők Szövetségének” kiadványában olvashatunk.

A II. világháború utáni jogi szabályozás megtiltotta az agarakkal történő vadászatot, s ezért az 1960-as évek elejére a törzskönyvezett magyaragár-állomány létszáma jelentősen lecsökkent. Bármennyire is furcsán hangzik, a törvényt kijátszó orvvadászoknak köszönhető a fajta megmenekülése a kipusztulástól. A titokban végrehajtott agaras vadászatokon az orvvadász a vadászati képességeket részesítette előnyben, a jól vadászó agárnak becsülete volt. Az egyik ilyen agarászós területnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsedet és környékét tartották. Szigethy Kálmán, a Mafilm gödöllői filmtelepének vezetője egy Mátyás királyról forgatott mozifilm miatt 1962–63-ban erről a területről szerzett be néhány, a fajta standardjának nagyjából megfelelő példányt, melyekből a hatvanas évek derekán kezdte rekonstruálni a régi típusú magyar agarat.

Az állományt ugyan odaadó munkával sikerült rögzíteni, számos ősi típusjegye azonban a múlt homályába veszett.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédé­ra­tion Cynologique Internatio­nale – FCI) 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Jelentős áttörés az ezt követő évtizedekben sem történt a magyar agár elterjesztése, népszerűsítése terén.

1991-ben alakult újjá az 1835-ben alapított Országos Agarász Egyesület, amelynek tagjai a mai napig az 1904. évi standard alapján tenyésztik a magyar agarat, míg a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének mai fajtaleírása sokban különbözik a korábbi standardtól.

Kutyaközpontú kutyatartás

A kilencvenes évek közepétől elindult a fajta létszámbeli növekedése, majd megjelent a Földművelési Minisztérium rendelete, amely szigorúan meghatározott jogi keretek között engedélyezi az agarászatot, de csak a magyar agárral. Tény azonban az is, hogy a magyar agárral történő vadászat engedélyezése óta csak kevés agaras vadászatot rendeztek, kevés résztvevővel.

A magyar agár standardja manapság is a viták kereszttüzében áll,

mi azonban Susztek Tiborral, az Országos Agarász Egyesület elnökségi tagjával értünk maradéktalanul egyet, aki így nyilatkozott: „A magyar agarat ugyanis nem azért tartjuk, hogy nyulat fogjon, s nem keresztezzük sem angol agárral, sem más fajtával, hogy biztosabban megfogja a nyulat. Azért tartjuk, mert magyar agár, mert a mi nemzeti örökségünk, hagyományaink része, mert szeretjük; és nem a nyúlpecsenyéért visszük vadászni, hanem azért, mert ez életének az értelme.” Ez pedig a kutyaközpontú kutyatartás szép példája.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tapasztaltabb macskatartók hajlamosabbak „túlszeretni” a kedvenceiket

A magukat „macskásoknak” tartó emberek nem mindig tudják, mi a jó a kedvencünknek, és hajlamosak többször szeretgetni állataikat, mint amennyit azok igényelnék. Ez pedig befolyásolhatja kedvenceik viselkedését is.

Jubileumi fesztivál Soponyán

Újra a megszokott helyszínen, a soponyai Ökocentrumban rendezték meg szeptember 3-án a 15. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivált és Fejér megyei vadásznapot. A jubileumi eseményen közel 400-an ragadtak fakanalat, köztük román, lengyel és cseh pörköltfőzőkkel, akik a vadhúsfogyasztást és országuk gasztronómiai sajátosságait kívánták népszerűsíteni.

A „magyar terrier” - Pumi nélkül lehet élni, de…

A pumi terelő- és jelzőkutya, őshonos fajtánk, ugyanakkor a származása körül akadnak bizonytalanságok. Sokáig nem választották el a felálló fülű terelőkutyákat a pulitól, amelyeket a puli egy változatának tekintették. Ennek érthető oka, hogy méretre, kinézetre és a kutyák használatát tekintve nem sok különbséget találunk a két fajta közt.

Vizsgálat indult négy galápagosi óriásteknős megölése miatt Ecuadorban

A hatóságok szerint félő, hogy a védett állatokat levadászták és megették. A teknősök maradványait a Galápagos-szigetcsoport legnagyobb szigetén, Isabelán találták meg egy nemzeti parkban- számolt be róla a BBC News.

Tojásrabló szarkák

A népi megfigyelések szerint a szarka tolvaj madár, ellop mindent, ami fénylik. Nos, én ezt az állítást sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudom. Ám az biztos, hogy nem kevés borsot törhet a kisállattartók orra alá.

Vadhúsokban szemmel nem látható ólomszilánkokra hívják fel a figyelmet

CT-vizsgálattal szabad szemmel nem látható ólomszilánkokat találtak fácánokban a kutatók, akik arra figyelmeztetnek, hogy az ólomsöréttel terítékre hozott vadászható fajok elfogyasztásakor a tudtunk nélkül vihetjük be a szervezetükbe a mérgező elemet.

Hamis állatútlevelekkel próbáltak kutyákat behozni

Néhány nap alatt többször próbáltak meg hamisított állatútlevelekkel kutyákat behozni Ukrajnából Magyarországra a beregsurányi határállomáson - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának szóvivője kedden az MTI-t.

Magyar mentőkutya a világ legjobbja

Magyar mentőkutya, Karma állhatott a dobogó legfelső fokára Olaszországban, az augusztus 16-21. között megrendezett I. Egyéni FCI Mentőkutya Világbajnokságon. A malinois (belga juhászkutya) fajtájú, hétéves mentőkutya gazdája a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományában dolgozó Leczki Sarolta címzetes tűzoltó főtörzszászlós.

Elengedés helyett megkínozták a ragadozómadarakat

A gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén védett ragadozómadarakkal szemben elkövetett állatkínzás ügyében folyik nyomozás - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Élőhely létrehozása nélkül a fácánnak lőttek

Napjainkban is a fácán az egyik legfontosabb apróvadunk, azonban sajnos mégis szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a XXI. századi élőhely-átalakulás és az intenzív mezőgazdasági munkák ellehetetlenítették a fácán élőhelyét. Az elmúlt évtizedekben nem véletlenül estek permanens módon a terítékadatok, így napjainkra a fácánvadászat a vad állomány helyett a tenyésztésen alapul.