Back to top

Kezdő galambászok ideális fajtája: a bácskai hosszúcsőrű keringő

A 2004 tavaszán meghozott országgyűlési határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar galambfajták közé sorolta be a bácskai hosszúcsőrű keringő fajtát. A „hosszúcsőrű” megjelölés azért figyelemreméltó, mert a korábbi évtizedekben a fajtát egyszerűen bácskai keringőként írták le.

De nevezték még e tollasokat bácskai magasszálló keringőgalambnak, hosszúcsőrű szegedi keringőnek, és mivel megjelenésében (és örökletes alapjában) igencsak hasonló hozzá, zombori keringőnek, esetenként zombori magasszállónak is. Péterfi István 1961-ben kiadott könyvében a bácskai keringőt a hosszúcsőrű keringő és forgógalambok közé sorolta be.

Egyértelműen magyar fajta

A különböző leírások alapján az biztosnak tűnik, hogy a bácskai (hosszúcsőrű) keringőt a Délvidéken, a szegedi keringőből tenyésztették ki az 1920-as években, elnevezését 1923-ban kap­ta. A Galambtenyésztők Lap­jában 1924 és 1927 között több alkalommal is olvashatunk arról a vitáról, ami a fajta kialakulását kísérte, s amely a szegedi magasszálló keringőből kiváló bácskai keringő küllemére vonatkozott.

A bácskai hosszúcsőrű keringőt egyértelműen magyar fajtának tekintjük.

Ugyan­akkor igaz az is, hogy napjainkban a szerbiai Zombor, az 1919-ig magyar királyi város, az egykori Bács-Bodrog vármegye székhelye és az 1871-ben alakult Zombori Egyesület tekinthető a fajta egyik gondozójának, mint ahogy erről Floszberger Istvánnak a „Látogatás Zomborban, a bácskai keringők hazájában”, című cikkében is olvashatunk. (Galambjaink, 1964/5. szám.) A zombori tenyésztők a bácskai keringőt a kezdetektől fogva saját kitenyésztésű fajtának tekintik. „A bácskai (zombori) keringő átalakulásáról” szintén Flosz­ber­ger István írt a Kisállataink 1991. évi 11. számában. 1990. és 2010. között Zele­nyánszki András jelentetett meg több kitűnő cikket a bácskai keringőkről, és arról, hogy 2010-ben a bácskai hosszúcsőrű keringő az év fajtája lett.

Röpkövetelmény: egy óra

A jelenleg érvényes standard szerint a bácskai hosszúcsőrű keringő származási helye a Duna-Tisza közének déli területe, Bácska, melyről a nevét is kapta. Közepes testnagyságú, arányos testű, kissé emelt melltartású fajta, melynek fontos jellemzője az erősen húzott fej, a hosszú csőr és a tarkótájnál induló rövidtollú, két oldalt a fülek mögött tollforgóban (rozettában) végződő, a fejhez simuló kevéssé fejlett fésű. Feje (melyet esetenként gyíkfejnek is neveznek) a csőrhegytől a tarkótájig lapos, töretlen ívet képez, melynek legmagasabb pontja a szemek fölött van.

Felülnézetben a csőrtő és a szemek közötti rész telt, horpadtságot nem mutathat. Valamennyi rajz- és színváltozata gyöngyszemű, melyet sokszor a fajta ékességének neveznek. A gyöngyszem a fehér tollazatú galamboknál is kötelező.

Csőre hosszú, vékony, jól zárt, a homlok ívének folytatásaként enyhén lefele mutató, világos szaru színű. Az egyszínűek sötét színváltozatainak és ezek csapos változatainak csőrszaruján a sötét jelzettség megengedett. Egyszínű (fekete, sárga, vörös, kék, barna és fehér), örvös, gólyás, szíves, szalagos, kovácsolt, és csapos rajzváltozatokban tenyésztik, a csaposoknál az elsőrendű evezőtollak (de minimum hét toll) fehér. Röp­kö­vetel­mé­nyük egy óra szállásidő, nagy kár, hogy ezt a követelményt teljesítő falkát országszerte nem találunk, így manapság a fajta a kiállításokon díszgalambként szerepel. A bács­kai hosszúcsőrű keringő az Európai Szárnyas, Galamb, Díszmadár, Nyúl és Kisrágcsáló Tenyésztők Szövetsége (EE) által elismert fajta.

Napjainkban a bácskai hosszúcsőrű keringőt kevesen tenyésztik, a kiállításokon alacsony egyedszámban megjelenő galambfajta, pedig különleges megjelenése, a rokonfajtáktól eltérő jellegzetes külseje miatt nagyobb figyelmet és több törődést érdemelne. Tenyésztésüket könnyíti, hogy fiataljaikat gondosan felnevelik, sőt dajkagalambként is elsőrangúak, s ezért kezdő galambászoknak is nyugodt szívvel ajánlható.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.