Back to top

Kezdő galambászok ideális fajtája: a bácskai hosszúcsőrű keringő

A 2004 tavaszán meghozott országgyűlési határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar galambfajták közé sorolta be a bácskai hosszúcsőrű keringő fajtát. A „hosszúcsőrű” megjelölés azért figyelemreméltó, mert a korábbi évtizedekben a fajtát egyszerűen bácskai keringőként írták le.

De nevezték még e tollasokat bácskai magasszálló keringőgalambnak, hosszúcsőrű szegedi keringőnek, és mivel megjelenésében (és örökletes alapjában) igencsak hasonló hozzá, zombori keringőnek, esetenként zombori magasszállónak is. Péterfi István 1961-ben kiadott könyvében a bácskai keringőt a hosszúcsőrű keringő és forgógalambok közé sorolta be.

Egyértelműen magyar fajta

A különböző leírások alapján az biztosnak tűnik, hogy a bácskai (hosszúcsőrű) keringőt a Délvidéken, a szegedi keringőből tenyésztették ki az 1920-as években, elnevezését 1923-ban kap­ta. A Galambtenyésztők Lap­jában 1924 és 1927 között több alkalommal is olvashatunk arról a vitáról, ami a fajta kialakulását kísérte, s amely a szegedi magasszálló keringőből kiváló bácskai keringő küllemére vonatkozott.

A bácskai hosszúcsőrű keringőt egyértelműen magyar fajtának tekintjük.

Ugyan­akkor igaz az is, hogy napjainkban a szerbiai Zombor, az 1919-ig magyar királyi város, az egykori Bács-Bodrog vármegye székhelye és az 1871-ben alakult Zombori Egyesület tekinthető a fajta egyik gondozójának, mint ahogy erről Floszberger Istvánnak a „Látogatás Zomborban, a bácskai keringők hazájában”, című cikkében is olvashatunk. (Galambjaink, 1964/5. szám.) A zombori tenyésztők a bácskai keringőt a kezdetektől fogva saját kitenyésztésű fajtának tekintik. „A bácskai (zombori) keringő átalakulásáról” szintén Flosz­ber­ger István írt a Kisállataink 1991. évi 11. számában. 1990. és 2010. között Zele­nyánszki András jelentetett meg több kitűnő cikket a bácskai keringőkről, és arról, hogy 2010-ben a bácskai hosszúcsőrű keringő az év fajtája lett.

Röpkövetelmény: egy óra

A jelenleg érvényes standard szerint a bácskai hosszúcsőrű keringő származási helye a Duna-Tisza közének déli területe, Bácska, melyről a nevét is kapta. Közepes testnagyságú, arányos testű, kissé emelt melltartású fajta, melynek fontos jellemzője az erősen húzott fej, a hosszú csőr és a tarkótájnál induló rövidtollú, két oldalt a fülek mögött tollforgóban (rozettában) végződő, a fejhez simuló kevéssé fejlett fésű. Feje (melyet esetenként gyíkfejnek is neveznek) a csőrhegytől a tarkótájig lapos, töretlen ívet képez, melynek legmagasabb pontja a szemek fölött van.

Felülnézetben a csőrtő és a szemek közötti rész telt, horpadtságot nem mutathat. Valamennyi rajz- és színváltozata gyöngyszemű, melyet sokszor a fajta ékességének neveznek. A gyöngyszem a fehér tollazatú galamboknál is kötelező.

Csőre hosszú, vékony, jól zárt, a homlok ívének folytatásaként enyhén lefele mutató, világos szaru színű. Az egyszínűek sötét színváltozatainak és ezek csapos változatainak csőrszaruján a sötét jelzettség megengedett. Egyszínű (fekete, sárga, vörös, kék, barna és fehér), örvös, gólyás, szíves, szalagos, kovácsolt, és csapos rajzváltozatokban tenyésztik, a csaposoknál az elsőrendű evezőtollak (de minimum hét toll) fehér. Röp­kö­vetel­mé­nyük egy óra szállásidő, nagy kár, hogy ezt a követelményt teljesítő falkát országszerte nem találunk, így manapság a fajta a kiállításokon díszgalambként szerepel. A bács­kai hosszúcsőrű keringő az Európai Szárnyas, Galamb, Díszmadár, Nyúl és Kisrágcsáló Tenyésztők Szövetsége (EE) által elismert fajta.

Napjainkban a bácskai hosszúcsőrű keringőt kevesen tenyésztik, a kiállításokon alacsony egyedszámban megjelenő galambfajta, pedig különleges megjelenése, a rokonfajtáktól eltérő jellegzetes külseje miatt nagyobb figyelmet és több törődést érdemelne. Tenyésztésüket könnyíti, hogy fiataljaikat gondosan felnevelik, sőt dajkagalambként is elsőrangúak, s ezért kezdő galambászoknak is nyugodt szívvel ajánlható.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.

Gyöngytyúktojás a kotló alatt - Miért jobb a házityúk és a pulyka?

Napjainkban egyre többen keltetik újból kotlóval a tojásokat, hiszen ez sokkal természetesebb, mint a gépi keltetés. Emellett kevesebb szakértelmet igényel, s nem utolsósorban sokkal kisebb ökológiai nyomot hagy környezetünkben – ezzel is óvjuk a természetet.

Szakmai konferencia a tojás világnapján

A Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg minden év októberének második péntekére a tojás világnapját, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére. A tojástermelők náluk is minden évben szakmai rendezvényekkel készülnek erre a napra.

Magyar pásztorkutyák világtalálkozója Komáromban

A komáromi nemzetközi kutyakiállításon megalakult a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége, amely az öt magyar pásztorkutyafajta népszerűsítését tűzte ki célul.

A buharai dobos

A dobos galambok az egyik legváltozatosabb házigalambcsoport tagjai, mindegyik fajta különleges hangadásra képes. U-u-u-ú-vak-vak-vak-vak-u-u-u-ú hangzású hosszantartó, változó ütemű dobolásra képesek. Ez hosszú évszázadok nemesítő munkájának köszönhető.

Készülnek a Behajtási Ünnepre a Hortobágyon

Október beköszönte azt is jelzi, közeledik a hortobágyi Behajtási Ünnep: látványos felvonulással elevenítenek fel régi hagyományokat e napon a pásztorok, akik még ma is őrzik rájuk bízott jószágaikat.

A Nutreco megvásárolta a dél-afrikai Animal Nutrition és Health céget

A holland Nutreco bejelentette, hogy a Kaonne Investmenttől megvásárolta a premixeket gyártó Animal Nutrition és Health vállalatot. A dél-afrikai cég árát nem hozták nyilvánosságra. Az ANH-t teljes egészében integrálják a Trouw Nutrition South Africa-ba.

Teknősünk pácban

A mocsári teknős hazánk egyetlen páncélos hüllője, mely, bár kiváló alkalmazkodó képességgel bír, mégis nagyban csökken állománya. Mai magyarországi populációja csak töredéke a néhány évszázaddal ezelőttinek, amikor komoly gazdasági jelentőséggel is bírt. Bécs piacaira százszekér­szám szállították a módosabbak számára elérhető teknősöket, melyekből levestől kezdve pácolt sültig sok minden készült.

Növekvő hüllőállomány - a török gekkó

Azok közül, akik Gerald Durrell könyvein nőttek fel, talán emlékeznek páran az ifjú állatbarát Geronimo nevű „házi gyíkjára”, amely az író szeme láttára vívta meg hősies csatáját egy imádkozó sáskával. Durrell ezzel a történetével meglehetős népszerűséget szerzett az akkori terraristák körében a trópusokon igen elterjedt gyíkok európai rokonának, a török gekkónak.

Miből készül a legjobb steak? Nem marhahúsból

„Valami mást akartunk. Semmi fantasztikusat vagy rendkívülit, egyszerűen csak valami mást” – így kezdődik a bemutatkozás a vissi emufarm honlapján, és ezt emelte ki Sztankó Bernadett üzemvezető is, amikor arról kérdeztem, hogy honnan jött az óriási futómadarak ötlete. Mint fogalmazott, a százhetvenedik szarvasmarhatartó-telep helyett valami igazán eredetit szerettek volna kezdeni a kárpótlásként visszakapott földekkel a Bodrogzugban.