Back to top

Kezdő galambászok ideális fajtája: a bácskai hosszúcsőrű keringő

A 2004 tavaszán meghozott országgyűlési határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar galambfajták közé sorolta be a bácskai hosszúcsőrű keringő fajtát. A „hosszúcsőrű” megjelölés azért figyelemreméltó, mert a korábbi évtizedekben a fajtát egyszerűen bácskai keringőként írták le.

De nevezték még e tollasokat bácskai magasszálló keringőgalambnak, hosszúcsőrű szegedi keringőnek, és mivel megjelenésében (és örökletes alapjában) igencsak hasonló hozzá, zombori keringőnek, esetenként zombori magasszállónak is. Péterfi István 1961-ben kiadott könyvében a bácskai keringőt a hosszúcsőrű keringő és forgógalambok közé sorolta be.

Egyértelműen magyar fajta

A különböző leírások alapján az biztosnak tűnik, hogy a bácskai (hosszúcsőrű) keringőt a Délvidéken, a szegedi keringőből tenyésztették ki az 1920-as években, elnevezését 1923-ban kap­ta. A Galambtenyésztők Lap­jában 1924 és 1927 között több alkalommal is olvashatunk arról a vitáról, ami a fajta kialakulását kísérte, s amely a szegedi magasszálló keringőből kiváló bácskai keringő küllemére vonatkozott.

A bácskai hosszúcsőrű keringőt egyértelműen magyar fajtának tekintjük.

Ugyan­akkor igaz az is, hogy napjainkban a szerbiai Zombor, az 1919-ig magyar királyi város, az egykori Bács-Bodrog vármegye székhelye és az 1871-ben alakult Zombori Egyesület tekinthető a fajta egyik gondozójának, mint ahogy erről Floszberger Istvánnak a „Látogatás Zomborban, a bácskai keringők hazájában”, című cikkében is olvashatunk. (Galambjaink, 1964/5. szám.) A zombori tenyésztők a bácskai keringőt a kezdetektől fogva saját kitenyésztésű fajtának tekintik. „A bácskai (zombori) keringő átalakulásáról” szintén Flosz­ber­ger István írt a Kisállataink 1991. évi 11. számában. 1990. és 2010. között Zele­nyánszki András jelentetett meg több kitűnő cikket a bácskai keringőkről, és arról, hogy 2010-ben a bácskai hosszúcsőrű keringő az év fajtája lett.

Röpkövetelmény: egy óra

A jelenleg érvényes standard szerint a bácskai hosszúcsőrű keringő származási helye a Duna-Tisza közének déli területe, Bácska, melyről a nevét is kapta. Közepes testnagyságú, arányos testű, kissé emelt melltartású fajta, melynek fontos jellemzője az erősen húzott fej, a hosszú csőr és a tarkótájnál induló rövidtollú, két oldalt a fülek mögött tollforgóban (rozettában) végződő, a fejhez simuló kevéssé fejlett fésű. Feje (melyet esetenként gyíkfejnek is neveznek) a csőrhegytől a tarkótájig lapos, töretlen ívet képez, melynek legmagasabb pontja a szemek fölött van.

Felülnézetben a csőrtő és a szemek közötti rész telt, horpadtságot nem mutathat. Valamennyi rajz- és színváltozata gyöngyszemű, melyet sokszor a fajta ékességének neveznek. A gyöngyszem a fehér tollazatú galamboknál is kötelező.

Csőre hosszú, vékony, jól zárt, a homlok ívének folytatásaként enyhén lefele mutató, világos szaru színű. Az egyszínűek sötét színváltozatainak és ezek csapos változatainak csőrszaruján a sötét jelzettség megengedett. Egyszínű (fekete, sárga, vörös, kék, barna és fehér), örvös, gólyás, szíves, szalagos, kovácsolt, és csapos rajzváltozatokban tenyésztik, a csaposoknál az elsőrendű evezőtollak (de minimum hét toll) fehér. Röp­kö­vetel­mé­nyük egy óra szállásidő, nagy kár, hogy ezt a követelményt teljesítő falkát országszerte nem találunk, így manapság a fajta a kiállításokon díszgalambként szerepel. A bács­kai hosszúcsőrű keringő az Európai Szárnyas, Galamb, Díszmadár, Nyúl és Kisrágcsáló Tenyésztők Szövetsége (EE) által elismert fajta.

Napjainkban a bácskai hosszúcsőrű keringőt kevesen tenyésztik, a kiállításokon alacsony egyedszámban megjelenő galambfajta, pedig különleges megjelenése, a rokonfajtáktól eltérő jellegzetes külseje miatt nagyobb figyelmet és több törődést érdemelne. Tenyésztésüket könnyíti, hogy fiataljaikat gondosan felnevelik, sőt dajkagalambként is elsőrangúak, s ezért kezdő galambászoknak is nyugodt szívvel ajánlható.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az orosz tehenek virtuális valóság szemüveggel relaxálnak

Egy orosz farmon virtuális valóság szemüveget adtak a teheneknek, hogy csökkentsék a szorongásukat. A kezdeti tesztek szerint javult a hangulatuk.

Szürkemarha borjak százai az új állattartó telepen

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) tavaly átadott Montág-pusztai Állattartó Telepén is megszülettek az első magyar szürke szarvasmarha borjak. A hónap első hetében három bika- és három üszőborjú jött világra; a februári végig tartó ellési időszak végéig kétszáznál is több jövevényre számít az igazgatóság.

Eye breed – az okos célzás

Az Eye Breed azon szarvasmarhatartók számára készült eszköz, akik maguk akarják elvégezni állataik mesterséges megtermékenyítését.

Sztárparádé Fóton

Csakúgy, mint tavaly, idén is csodálatos időben rendezték meg szeptember utolsó hétvégéjén a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás és Oktató Központjában a hagyományos nemzetközi és nemzeti díjlovaglóversenyt, melyen idén 17 ország 65 lovasa és 80 lova nevezett.

Több tojást, de ne ketreces tartásból? - A hazai tojáságazat helyzetéről

A magyar tojástermelők jelentős hányada 2012-ben áttért a korábbi hagyományos ketreces tartásról a megnövelt alapterületű, berendezett, EU-konform ketrecek használatára. Az új rendszert, aminek költségei elérték a 14-16 milliárd forintot, akkor az állatvédők bevonásával alakították ki. Sokan még törlesztik az átalakításokhoz felvett hiteleket, ugyanakkor az áruházláncok már egy újabb technológiai váltást sürgetnek.

Fehéroroszország vezető szerepre pályázik a takarmány-adalékanyag piacon

A Belarusz Nemzeti Biotechnológiai Társaság (BNBC) arra törekszik, hogy belátható időn belül az európai takarmány-aminosavak behozatalának 5–10%-át biztosítsa - jelentette be Ilja Snopkov, a BNBC stratégiai fejlesztési és tervezési igazgatója egy állami tulajdonú hírcsatornának.

A mongol ősvadon követei a magyar rónán - Przewalski-lovak a Hortobágyon (1. rész)

Hosszú évszázadokon keresztül azt hitték, hogy a vadlovak, melyek a pleisztocénban és a holocénban voltak igen elterjedtek Európában, teljesen kipusztultak. Nem véletlen e tévhit: őseink mértéktelenül vadásztak rá, s háziállatot is tenyésztettek belőle.

Nem túl okos, de a steakje isteni

Nem túl eszes, nem túl igényes, nem túl vad. Nyaklevese ínyenceknek való. A steakje pedig fenséges. És még egy kuriózum: az egyetlen állat, amely ellen az ember gépfegyverekkel háborút indított, és veszített.

Szalmaadagoló mesterséges intelligenciával

Az állatok jólétével kapcsolatos társadalmi igényekre és gazdasági követelményekre reagálva az alom szétterítése folyamatosan erősödő, kulcsfontosságú feladattá vált. Az állatok jóléte ugyanis elválaszthatatlan az alom minőségétől.

14 ezer birkával a fedélzetén a tengerbe fordult egy hajó Romániában

Romániában, Konstanca kikötőjétől nem messze felborult egy hatalmas teherszállító hajó a fedélzetén 21 fős személyzettel és 14 600 juhval. Az embereket sikerült kimenteni, de a 14 ezer juh sorsa kétséges.