Back to top

EU GMO-rendelet: enyhítést kérnek

Hollandia és Észtország vezetésével 14 tagállam nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz az EU GMO-rendeletének fölülvizsgálatára az új nemesítési eljárásokkal kapcsolatban.

A két ország mögé Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság csatlakozott.

Véleményük szerint fölül kell vizsgálni az Európai Bíróság tavalyi döntését, ami szerint a mutagenezissel nyert új szervezeteket GMO-knak kell tekinteni, így azokra is kiterjednek az EU GMO-rendeletében foglalt kereskedelmi korlátozások és biztonsági intézkedések.

A holland delegáció az EU agrárminisztereinek tanácskozásán azzal érvelt, hogy az így létrejött szervezetek már évtizedek óta köztermesztésben vannak, és semmilyen veszélyt nem jelentenek. Tavalyig az új nemesítési eljárásokkal létrehozott szervezetek nem tartoztak az egységes EU-rendelet hatálya alá; a tagállamok dönthették el, hogy kiterjesztik-e rájuk saját szabályaikat. Az Európai Bizottság ígéretet tett, hogy „határozott választ ad” a kérdésre, jogalkotási javaslatot készít elő. Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa szerint ez azonban már az új testület feladata lesz.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/euractiv.eu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Elérhető az őszi búza fajtakísérletek teljes eredménysora

Az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet teljes eredménysora immár elérhető. A termőhelyek terméseredményei hasznos információval szolgálnak a gazdálkodóknak a jövő évi gabonatermelésük megtervezéséhez.

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Zöldség- és gyümölcstermesztés a világűrben

A Német Űrközpont (DLR) brémai központjában mutatták be az űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét. Ezt a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében. A 30 négyzetméternyi alapterületű modult a landolás után szét lehet hajtogatni, majd egy sík terepen felállítani.

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

Vannak még nyitott pályázatok

A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.

Hány véka föld elég?

Napjainkban elaprózódott birtokszerkezet jellemzi az erdélyi mezőgazdaságot. A kárpótlásból visszaszerzett területekhez sokan az észérveket is félredobva ragaszkodnak. Ma Romániában találjuk Európa legtöbb kisgazdáját, ugyanakkor többezer hektáros vállalkozásokkal is találkozunk, amelyek volt állami gazdaságok alapjain jöttek létre.

A virágkötészettől a távérzékelésig - NAIK fiatal kutatók

Sillinger Fanni félszegen állt a szerkesztőség kapujában, hiszen eddig vele még nem készítettek interjút. Néhány bemutatkozó mondat után kiderült, hogy éppen két munkahelye között szakított ránk időt, hogy megismerhessük őt és munkáját, és fiatal kutatóként bemutassuk a Magyar Mezőgazdaság olvasóinak.