Back to top

A szívünk látja kárát, ha nem fogyasztunk elég gyümölcsöt és zöldséget

Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.

Fotó: Pexels.com
A tanulmány első eredményeit az amerikai táplálkozástudományi társaság (American Society for Nutrition) Baltimore-ban jelenleg is folyó éves konferenciáján mutatták be - írta a Phys.org portál.

A tudósok becslései szerint a világon hét szív- és érrendszeri halálozásból egyet okozhat a nem elegendő gyümölcs és 12-ből egyet a kevés zöldség fogyasztása.

2010-ben majdnem 1,8 millió szív- és érrendszeri halálozás az alacsony gyümölcsbevitel, egymillió az alacsony zöldségbevitel számlájára volt írható kutatók szerint.

Az ideálisnál kevesebb gyümölcs fogyasztása miatti halálozás majdnem duplája volt az alacsony zöldségbevitel miatti halálozásnak.

"Eredményeink az egész világon a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére buzdítanak, ezzel csökkenne a megelőzhető halálozások száma"

- mondta Victoria Miller, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A gyümölcsök és a zöldségek kitűnő rost-, kálium-, magnézium- és antioxidáns-források, ezekről kimutatták, hogy csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet.

A friss zöldség és gyümölcs emellett javítja a bélbaktériumok állapotát és összetételét. Akik többet esznek belőlük, kisebb eséllyel híznak el, ami szintén csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

"A táplálkozástudomány eddigi prioritása az egész világon az elegendő kalória- és vitaminbevitel, valamint a hozzáadott só- és cukormennyiség csökkentése volt. A tanulmány rávilágít, hogy

a fókuszt át kell helyezni a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek fogyasztására,

ezzel elképesztő mértékben javítható a Föld népességének egészsége" - tette hozzá Dariush Mozaffarian, a tanulmány másik szerzője.

A tudósok a táplálkozási irányelvek és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatai alapján az optimális napi gyümölcsfogyasztást 300 grammban, vagyis két kisebb almányi mennyiségben határozták meg.

A napi optimális zöldségfogyasztás 400 gramm, vagyis nagyjából három csésze nyers répának megfelelő mennyiség lenne.

113 országra - a világ népességének 82 százalékára - kiterjedő étrendfelmérések és az országonként rendelkezésre álló élelmiszerek alapján megbecsülték az egyes országok zöldség- és gyümölcsfogyasztását, majd összevetették az egyes országok halálozási okainak adataival, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elégtelen zöldség- és gyümölcsbevitel okozta kockázatával.

A 2010-es adatok alapján a tudósok úgy kalkuláltak, hogy a világon évente majdnem 1,3 millióan halnak meg stroke-ban és több mint 520 ezren szívkoszorúér-betegségben, ami a kevés gyümölcsfogyasztás számlájára írható.

Az elégtelen zöldségbevitel nagyjából 200 ezer stroke-os és több mint 800 ezer szívkoszorúér-betegség miatti halálozás hátterében állhatott a kutatók becslései szerint.

A hatás azokban az országokban volt a legerőteljesebb, ahol a legkevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztották. Dél- és Kelet-Ázsia, valamint Fekete-Afrika országaiban kevés gyümölcsöt fogyasztottak és magas volt az ehhez kapcsolható, stroke miatti halálozás. Közép-Ázsiában és Óceániában az alacsony zöldségfogyasztás és a szívkoszorúér-betegségek összefüggését mutatták ki.

Az Egyesült Államokban évente 82 ezer halálozás kapcsolható az alacsony zöldségbevitelhez és 57 ezer az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz.

Amerikában és az egész világon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot.

A férfiakat erőteljesebben sújtja az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel miatti szív- és érrendszeri halálozás, a kutató szerint azért, mert

a nők általában több zöldséget és gyümölcsöt esznek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelölés és zárjegy nélküli a pálinkákat talált a Nébih

Egy budapesti, elsősorban zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó kiskereskedelmi egységben 24 palack jelöletlen pálinkát találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ellenőrök a tételeket azonnali hatállyal kivonták a forgalomból.

Sikeresen szerepelnek a magyar kiállítók az élelmiszervásáron New Yorkban

Hasznosnak és sikeresnek minősítette a magyar részvételt a New York-i élelmiszervásáron Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott telefoninterjújában.

Fekete fokhagyma is kell az unamihoz

Fekete fokhagymával készült salátát is kóstolhattak a Piac Éjszakája vendégei a budapesti Nagybani Piacon. A különleges élelmiszer speciális fermentációs eljárással készül, és a kutatások szerint egészségesebb, mint a friss fokhagyma.

Olyan olcsó a kajszi Dél-Olaszországban, hogy le sem szedik

Az utóbbi napokban több felvétel és videó kering a neten a dél-olasz kajszitermesztők demonstrációiról. A rendkívül alacsony átvételi árak miatt úgy döntöttek, hogy a fák alatt hagyják a piacokon 4 eurórét kapható gyümölcsöt. Az átvételi ár ugyanis kilogrammonként 0,4-0,2 euró, sőt, előfordult 0,07 euró is!

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Csakis vegyszermentes

A Coop Italia élelmiszeráruház-lánc kampányt indított a növényvédős-szermaradványok ellen, és mostantól kizárólag szermaradék-mentes zöldséget és gyümölcsöt árusít saját márkája alatt. Május végétől már csak teljesen „mentes” zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz mintegy 1100 üzletében.

A kávé lehet az elhízás elleni harc kulcsa

A Nottinghami Egyetem tudósai felfedezték, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.

Az EB szerint nincs bizonyíték a kelet-nyugati kettős élelmiszer-minőségre

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki az élelmiszeripari termékek minőségében, az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású áruk előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot - írta hétfői jelentésében az Európai Bizottság.

Főleg kávé és tea tekintetében vagyunk márkahűek

A 8%-os világátlaggal szemben kétszer olyan márkahűek a magyarok: 15 százalékuk ragaszkodik a megszokott termékekhez. Ugyanakkor több mint egynegyedük nyitottabban áll a korábban nem próbált termékek/márkák vásárlásához, mint öt évvel korábban, derül ki a Nielsen piackutató globális, 2019-ben 30.000 fő bevonásával 64 országban végzett online kutatásából.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.