A legmegbízhatóbbnak a gyárak zöldborsó-szerződései mutatkoznak, és ezek alapján kijelenthető, hogy továbbra is vészesen csökken nálunk ennek a zöldségnövénynek a termőterülete.
Tavaly még 13,5–14 ezer hektárról beszéltek, ugyanakkor a május 28-án Tiszavasváriban tartott KITE-s zöldborsó-bemutatón már csak 12 ezer hektárról szólt a tájékoztató adat.
A bemutatót dr. Lipták József gazdálkodó területén rendezte a KITE Zrt.
Összesen 19 hektáron 16 zöldborsófajtát állítottak kísérletbe nála.
A fajták tulajdonosa a van Waveren cég, amellyel 5 éve dolgozik együtt a legnagyobb hazai mezőgazdasági integrátor. A 16 fajta közül 12 normál szemű, 4 apró szemű. Érdemes felsorolni őket, mert bár némelyikük neve jól ismert, a többivel csak a közeljövőben találkozhatunk. Az apró szeműek közé tartozik a Barista, a Natalie, a Judith, a Waverex és a Katie, nagy szeműként szerepelt a Kiss, a Misty, a Belveder, a Sienna, a Marimba, a Lyric, a Querida, a Dancer, a Vidor, a Rainer és a Ballade.
Az ilyen bemutatók elsődlegesen a szakmaiságot célozzák meg, de nem hiányozhat róluk a korrekt piaci információ sem.
További vigasz lehet, hogy ugyanez a helyzet Európában. Ezek szerint a termelőknek volna oka reménykedni. Az időjárás ugyanakkor igencsak keresztbe tett nekik, mert ahol nem tudták öntözni a zöldborsót (vagy bármilyen más növényt) márciusban és áprilisban, ott heterogén, rossz kelésű állományok alakultak ki. A májusi rendkívül csapadékos időjárás pedig a kórokozók felszaporodásához vezetett.
Lipták József, aki összesen 670 hektáron gazdálkodik, azon belül 140–150 hektáron másodvetése is van, jövőre már a teljes területe 80 százalékát tudja majd öntözni. Úgyhogy ő most is 5–10 tonna között vár a különböző borsófajtáktól, pedig februárban csak 9, márciusban mindössze 2 milliméter természetes csapadékot kapott. Zöldborsótermesztéssel 174 hektáron foglalkozik, és a lehetőségekhez képest intenzív technológiát alkalmaz.
Korszerűen konzervatív a gondolkodása.
Az a kívánsága, hogy a nemesítőműhelyekben megszülető újabb, nagyobb termőképességű és a rezisztencia minél több válfajával felvértezett fajták a lehető legrövidebb időn belül a gazdákhoz kerüljenek.
A borsó azért kockázatos növény, mert ma már csak szűk kör termeszti Magyarországon, és ha valami hiba csúszik a számításba, a piacon azonnal érzékelhetővé válik a kiesés, amit szinte lehetetlen pótolni.
A KITE Zrt. kertészeti üzletágának vezetője, Sira Márk a gondolkodás és a gazdálkodás komplexitására hívta fel a figyelmet. Ez a gépesítésben is érvényesül a vállalatnál, a vetéstől a betakarításig. A KITE az agronómiában a legnagyobb növényvédőszer-gyártókkal és műtrágyagyárakkal áll kapcsolatban. A termelési folyamat végén ott a szolgáltatások lehetősége, például a szerviz, ha arra is szükség lenne.
A zöldborsó azért is kényes növény, mert igencsak ki van téve mindennek. Ráadásul rövid a tenyészideje, úgyhogy csak pontos tervezéssel és szervezéssel működhet együtt sikeresen a termelő és a feldolgozó. Megfelelő agrotechnikával és jól megválasztott fajtaszerkezettel viszont ez teljesíthető.
A van Waveren zöldborsófronton világszerte piacvezető, és Magyarország élen jár a borsóvetőmag-előállításban. A vállalat vetőmagjait is Magyarországon állítják elő, tehát ezek a fajták minden körülmények között ismerik a magyar rögöt.
Tóth Sándor, a KITE Zrt. termékmenedzsere az egyes fajták ismertetésén túl a termesztéstechnológia különböző elemeiről szólt. Mint elmondta,
Hatásos és megfizethető vegyszer a KITE kínálatában fellelhető.
A betegségek közül a fuzárium, a peronoszpóra és a lisztharmat fenyegeti a borsót a leginkább. Ezek ellenében a preventív kijuttatás és felszívódó gombaölő szerek kontakt szerekkel kombinált alkalmazása (például rézzel történő kijuttatása) lehet célravezető. A van Waveren nemesítési programja általában a rezisztenciát helyezi az első helyre. Ma már elvárás, hogy két-három betegséggel szemben is ellenálló legyen a borsó, de láttunk négyes rezisztens fajtát is. Különösen nagy figyelemre van szükség a levéltetű elleni védekezésben, mert ha ez a kártevő csak valamelyest is betelepedik a borsóba, a hektáronkénti hozam 20–30 százalékkal csökken.
A zöldborsó kényes növény, nem szereti a hirtelen változásokat.
Ezzel nincs egyedül, mert ha rövid időn belül 20–25 Celsius-fokos változás történik, az még az embernek is kényelmetlen. Ezért a betegségekkel szembeni rezisztenciával egy szinten kell szólni a zöldborsó stressztűrő képességéről. Lehet, úgymond, filozofálgatni a klímaváltozás mibenlétéről hinni vagy nem hinni benne –, ám a zöldborsó termesztési gyakorlata mindezt fényesen igazolja.