Back to top

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Az ókori egyiptomiak nagy tiszteletben tartották a szent íbiszt, hiszen az írás istenével, Thottal azonosították.

Mára a szent vagy más néven egyiptomi íbisz Egyiptomban csak nagy ritkán fordul elő,

hiszen amióta az Asszuáni-gátat megépítették, a Nílus nagy áradásai elmaradnak, ami azzal jár, hogy madarunk táplálékbázisa vészesen megfogyatkozott. Az íbiszek hosszú csőrük segítségével sekély vízben az iszapból szerzik táplálékukat. Olykor a száraz területeken a növények alól, a kövek közül is szedegetnek különös alakú csőrük segítségével. Az íbiszféléknek 33 faja ismeretes, s azoknak a fajoknak, melyek a vizek környékén fordulnak inkább elő, csőre vékonyabb és hosszabb, mint a szárazföldön gyakorta táplálkozó rokonaiké.

Fotó: Tóth Zsigmond

Hazánk területén még a középkorban is igen gyakori volt a keselyűkhöz hasonlóan csupasz fejű tarvarjúnak nevezett íbiszféle,

mely mára a kipusztulás szélére sodródott, ám zárttéri tartásának köszönhetően több országban is, így például Ausztriában visszaengedték példányait a vadonba, s úgy tűnik, ez hosszútávon a faj szélesebb körű elterjedését eredményezheti. A batla – szintén íbiszféle, kisebb csoportjai Magyarországon egyes években jelentősebb számban költ.

A szent íbisz nem is olyan régen még Nyugat-Európában kedvelt díszmadár volt, így elgondolkodtató, hogy az Apajpusztán évtizedünk elején többször is megfigyelt példány Afrika vadonából vagy Franciaországban egy mesterségesen kialakított nagy kolóniából származott, esetleg Nyugat-Európa más részéről, fogságból szökött. Franciaországba betelepített állománya évről évre jelentősen duzzad, ami az őshonos állatfajok populációját jelentősen befolyásolhatja, veszélyeztetheti. Ezért az EU-ban inváziós fajnak nyilvánították, tehát még ajándékba se fogadjunk el ilyen állatokat, ha netán lehetőségünk is nyílna rá. Helyette a képünkön látható látványos, Dél-Amerikából származó skarlátíbiszt tartsuk, mely – ha netán kiszabadul – nem veszélyezteti hazánk élővilágát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Ne feledkezzünk meg kedvenceinkről az ünnepi tűzijáték alatt!

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepet várhatóan az ország számos településén tűzijátékkal teszik emlékezetessé az ünneplők. A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.