Back to top

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Az ókori egyiptomiak nagy tiszteletben tartották a szent íbiszt, hiszen az írás istenével, Thottal azonosították.

Mára a szent vagy más néven egyiptomi íbisz Egyiptomban csak nagy ritkán fordul elő,

hiszen amióta az Asszuáni-gátat megépítették, a Nílus nagy áradásai elmaradnak, ami azzal jár, hogy madarunk táplálékbázisa vészesen megfogyatkozott. Az íbiszek hosszú csőrük segítségével sekély vízben az iszapból szerzik táplálékukat. Olykor a száraz területeken a növények alól, a kövek közül is szedegetnek különös alakú csőrük segítségével. Az íbiszféléknek 33 faja ismeretes, s azoknak a fajoknak, melyek a vizek környékén fordulnak inkább elő, csőre vékonyabb és hosszabb, mint a szárazföldön gyakorta táplálkozó rokonaiké.

Fotó: Tóth Zsigmond

Hazánk területén még a középkorban is igen gyakori volt a keselyűkhöz hasonlóan csupasz fejű tarvarjúnak nevezett íbiszféle,

mely mára a kipusztulás szélére sodródott, ám zárttéri tartásának köszönhetően több országban is, így például Ausztriában visszaengedték példányait a vadonba, s úgy tűnik, ez hosszútávon a faj szélesebb körű elterjedését eredményezheti. A batla – szintén íbiszféle, kisebb csoportjai Magyarországon egyes években jelentősebb számban költ.

A szent íbisz nem is olyan régen még Nyugat-Európában kedvelt díszmadár volt, így elgondolkodtató, hogy az Apajpusztán évtizedünk elején többször is megfigyelt példány Afrika vadonából vagy Franciaországban egy mesterségesen kialakított nagy kolóniából származott, esetleg Nyugat-Európa más részéről, fogságból szökött. Franciaországba betelepített állománya évről évre jelentősen duzzad, ami az őshonos állatfajok populációját jelentősen befolyásolhatja, veszélyeztetheti. Ezért az EU-ban inváziós fajnak nyilvánították, tehát még ajándékba se fogadjunk el ilyen állatokat, ha netán lehetőségünk is nyílna rá. Helyette a képünkön látható látványos, Dél-Amerikából származó skarlátíbiszt tartsuk, mely – ha netán kiszabadul – nem veszélyezteti hazánk élővilágát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akár milyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Méhészek figyelem: változtak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások

A méhtartókat is érinti a Tenyészet Információs Rendszerre (TIR) vonatkozó jogszabályi környezet módosulása. A 2018 végén hatályba lépett előírások értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási hely tartozhat, vagyis minden egyes tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően saját azonosítót kap.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.

Robotizált magyar tarka: szakmai nap Dunaharasztiban

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete idei szakmai napját Ficsor Árpád dunaharaszti gazdaságában szervezte meg. A rendezvényre, mely a biogazdálkodástól a robotfejésen át a sajtkészítésig igen széles témát ölelt át, meghívták Nagy István agrárminisztert is.

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.