Back to top

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

MMG - Mezőhegyesi lovak nyergében járják az országot lovasrendőreink

 

A magyarországi lovasrendőrség története az Osztrák-Magyar Monarchia koráig vezethető vissza: 1886-ban alapították a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályának elődjét, amelyben akkoriban lovascsendőrök teljesítettek szolgálatot. A számukra, illetve lovaik számára megépült fővárosi hadi istálló s az azt körülvevő épületegyüttes a mai napig a magyar lovas rendőrök otthonául szolgál. E történelmi helyszínen beszélgettünk Madarász Róbert őrnaggyal, az alosztály vezetőjével.

„A lovasrendőri állományunk mellett van saját állatorvosunk, patkolókovácsunk és szíjgyártónk is, a nap 24 órájában pedig állatgondozók felügyelik az állományt. Jelenleg 37 lóval teljesítünk szolgálati feladatokat az egész ország területén”

– magyarázta az őrnagy, hozzátéve, hogy e munka igencsak változatos képet mutat.

A többi közt gondoskodnak a tanyavilág közbiztonságáról, felügyelik az ország déli határát, teljesítenek szolgálatot a nyári turistaszezonban a Balatonon és a fővárosban, betakarítás idején a termőföldeket felügyelik, és fellépnek a téli hónapokban tevékenykedő fatolvajok ellen is. Mindezek mellett szívesen ismertetik meg lovaikat gyerek-, illetve turistacsoportokkal is, s az sem ritka, hogy állataikkal iskolai tanórákon jelennek meg.

A Készenléti Rendőrség immáron hat esztendeje alkalmazza az állománya nagy részét alkotó nóniusz fajtájú lovakat, amelyek mellett mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek.

„2013 óta vásároljuk Mezőhegyes ménesbirtokáról a nóniusz fajtát, amely kiválasztásakor a legfőbb szempont a méret, a viselkedés és az idegrendszeri stabilitás volt. Hatévnyi tapasztalat alapján elmondhatom, kiválóan megállják a helyüket ezek a lovak a rendőri szolgálatban”

– tette hozzá az őrnagy, aki szerint ezt jelzi az is, hogy például már a cseh és a belga rendőrség is használja ezeket a lovakat.

A teljes cikket a Kistermelők Lapja júliusi számában olvashatják!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

The show must go on - Nemzetközi Díjlovaglófesztivál, CDI-W – Máriakálnok

A világ első nemzetközi versenyét a koronavírus-zárlat után a máriakálnoki Dressurzentrum rendezte meg június 26. és 28. között, a 2021-es világkupa-sorozatot így a CDI-W Máriakálnok nyitotta meg. Érezhető volt a nagy vágyakozás a versenyekre, mert reggeltől estig szinte szünet nélkül lovagolták a programokat, mindezt igazi nyári kánikulában.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

Lovardaátadó – a cél az öttusakomplexum!

Gyömrő határában, a Tövesmajor lovardában lovardaátadó ünnepséget tartottak. Az új fedeles létesítménynek köszönhetően a jövő olimpikonjai a kornak megfelelő infrastrukturális körülmények között készülhetnek a versenyekre. A lovarda egyben a Trion SC öttusázó klub székhelye is, ahol nem mellesleg az ausztrál klasszist, a riói olimpiai bajnok Chloé Espositót készítették fel az ötkarikás játékokra.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.