Back to top

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Ezért is tudunk keveset erről a tollasról. A tibeti daru egy úgynevezett vertikális vonuló faj, azaz nyáron a hegyek magasabb részein tartózkodik, ősszel az alacsonyabb területekre húzódik vissza, telelni pedig a hegységek lábainál elterülő alföldekre jár le. Költőterületén az ember természetromboló tevékenysége nem jelentős, viszont

telelőterületein a népességrobbanás, illetve a környezetszennyezés olyan nagymértékű, hogy a madarak száma rohamosan csökken.

Jelenleg kevesebb mint tízezer példány él e fajból, s ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas elterjedési területen fordul elő, akkor ez a szám bizony igen nagy aggodalomra ad okot.

Fotó: Tóth Zsigmond
Szerencsére úgy Kínában, mint Indiában egyre több madármentő központ létesült, ahol a beteg, legyengült, sérült példányokat megfelelő ellátásban tudják részesíteni. A mentett példányok között vannak olyanok, melyeket nem lehet visszaengedni a vadonba, ugyanakkor tenyészállatként a faj zárttéri tenyésztéséhez kiváló alapot szolgáltatnak. Leginkább a fiatal példányok alkalmasak erre, ugyanis a tibeti daru más rokonfajokhoz hasonlóan egy életre választ párt, s ha egyikük magára marad, csak hosszú évek után, vagy akár sohase választ magának új társat.

Ráadásul a faj kifejezetten párválasztó, tehát nem elég, ha egy tojóval és egy hímmel rendelkezünk, s biztosítunk számukra egy jókora, minimum 50x50 méteres területet.

Ma már nemzetközi összefogással mentik a világ darufajait, ennek keretén belül több európai országba is szállítanak genetikailag különösen értékes mentett darvakat, így biztosítva azt, hogy egy esetleges járvány esetén is megmenthető lehessen állományuk. Ma már Hollandiában több tenyészetben is élnek tibeti darvak, de nem olyan mennyiségben, hogy a szabadon tudjanak párt választani. Ezért is

igen nagy lépés volt a faj hosszú távú fennmaradása érdekében, hogy sikerült e fenséges madarak mesterséges megtermékenyítését kidolgozni,

melynek eredményeképpen ma kontinensünkön rutinszerűen tudják őket szaporítani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akár milyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Méhészek figyelem: változtak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások

A méhtartókat is érinti a Tenyészet Információs Rendszerre (TIR) vonatkozó jogszabályi környezet módosulása. A 2018 végén hatályba lépett előírások értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási hely tartozhat, vagyis minden egyes tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően saját azonosítót kap.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.