Back to top

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Ezért is tudunk keveset erről a tollasról. A tibeti daru egy úgynevezett vertikális vonuló faj, azaz nyáron a hegyek magasabb részein tartózkodik, ősszel az alacsonyabb területekre húzódik vissza, telelni pedig a hegységek lábainál elterülő alföldekre jár le. Költőterületén az ember természetromboló tevékenysége nem jelentős, viszont

telelőterületein a népességrobbanás, illetve a környezetszennyezés olyan nagymértékű, hogy a madarak száma rohamosan csökken.

Jelenleg kevesebb mint tízezer példány él e fajból, s ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas elterjedési területen fordul elő, akkor ez a szám bizony igen nagy aggodalomra ad okot.

Fotó: Tóth Zsigmond
Szerencsére úgy Kínában, mint Indiában egyre több madármentő központ létesült, ahol a beteg, legyengült, sérült példányokat megfelelő ellátásban tudják részesíteni. A mentett példányok között vannak olyanok, melyeket nem lehet visszaengedni a vadonba, ugyanakkor tenyészállatként a faj zárttéri tenyésztéséhez kiváló alapot szolgáltatnak. Leginkább a fiatal példányok alkalmasak erre, ugyanis a tibeti daru más rokonfajokhoz hasonlóan egy életre választ párt, s ha egyikük magára marad, csak hosszú évek után, vagy akár sohase választ magának új társat.

Ráadásul a faj kifejezetten párválasztó, tehát nem elég, ha egy tojóval és egy hímmel rendelkezünk, s biztosítunk számukra egy jókora, minimum 50x50 méteres területet.

Ma már nemzetközi összefogással mentik a világ darufajait, ennek keretén belül több európai országba is szállítanak genetikailag különösen értékes mentett darvakat, így biztosítva azt, hogy egy esetleges járvány esetén is megmenthető lehessen állományuk. Ma már Hollandiában több tenyészetben is élnek tibeti darvak, de nem olyan mennyiségben, hogy a szabadon tudjanak párt választani. Ezért is

igen nagy lépés volt a faj hosszú távú fennmaradása érdekében, hogy sikerült e fenséges madarak mesterséges megtermékenyítését kidolgozni,

melynek eredményeképpen ma kontinensünkön rutinszerűen tudják őket szaporítani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.