Back to top

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Ezért is tudunk keveset erről a tollasról. A tibeti daru egy úgynevezett vertikális vonuló faj, azaz nyáron a hegyek magasabb részein tartózkodik, ősszel az alacsonyabb területekre húzódik vissza, telelni pedig a hegységek lábainál elterülő alföldekre jár le. Költőterületén az ember természetromboló tevékenysége nem jelentős, viszont

telelőterületein a népességrobbanás, illetve a környezetszennyezés olyan nagymértékű, hogy a madarak száma rohamosan csökken.

Jelenleg kevesebb mint tízezer példány él e fajból, s ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas elterjedési területen fordul elő, akkor ez a szám bizony igen nagy aggodalomra ad okot.

Fotó: Tóth Zsigmond
Szerencsére úgy Kínában, mint Indiában egyre több madármentő központ létesült, ahol a beteg, legyengült, sérült példányokat megfelelő ellátásban tudják részesíteni. A mentett példányok között vannak olyanok, melyeket nem lehet visszaengedni a vadonba, ugyanakkor tenyészállatként a faj zárttéri tenyésztéséhez kiváló alapot szolgáltatnak. Leginkább a fiatal példányok alkalmasak erre, ugyanis a tibeti daru más rokonfajokhoz hasonlóan egy életre választ párt, s ha egyikük magára marad, csak hosszú évek után, vagy akár sohase választ magának új társat.

Ráadásul a faj kifejezetten párválasztó, tehát nem elég, ha egy tojóval és egy hímmel rendelkezünk, s biztosítunk számukra egy jókora, minimum 50x50 méteres területet.

Ma már nemzetközi összefogással mentik a világ darufajait, ennek keretén belül több európai országba is szállítanak genetikailag különösen értékes mentett darvakat, így biztosítva azt, hogy egy esetleges járvány esetén is megmenthető lehessen állományuk. Ma már Hollandiában több tenyészetben is élnek tibeti darvak, de nem olyan mennyiségben, hogy a szabadon tudjanak párt választani. Ezért is

igen nagy lépés volt a faj hosszú távú fennmaradása érdekében, hogy sikerült e fenséges madarak mesterséges megtermékenyítését kidolgozni,

melynek eredményeképpen ma kontinensünkön rutinszerűen tudják őket szaporítani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Konrad Lorenz igazsága - A pamatos füleskuvik

Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet, és ezeknek a termékeknek a feketepiaca is kisebb lett - derült ki az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) vadvilági bűnözéssel foglalkozó 2020-as világjelentéséből.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

A szalmaköltő galambok

A galambtenyésztők előszeretettel nevezik szalmaköltő galamboknak azokat a galambpárokat, amelyeknél a tojógalambok nem tojnak, vagy ha tojnak is, a tojások terméketlenek. Ha nem avatkozunk közbe, a madarak a terméketlen tojásokon vagy az üres fészken ülve kotlanak.