Back to top

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Ezért is tudunk keveset erről a tollasról. A tibeti daru egy úgynevezett vertikális vonuló faj, azaz nyáron a hegyek magasabb részein tartózkodik, ősszel az alacsonyabb területekre húzódik vissza, telelni pedig a hegységek lábainál elterülő alföldekre jár le. Költőterületén az ember természetromboló tevékenysége nem jelentős, viszont

telelőterületein a népességrobbanás, illetve a környezetszennyezés olyan nagymértékű, hogy a madarak száma rohamosan csökken.

Jelenleg kevesebb mint tízezer példány él e fajból, s ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas elterjedési területen fordul elő, akkor ez a szám bizony igen nagy aggodalomra ad okot.

Fotó: Tóth Zsigmond
Szerencsére úgy Kínában, mint Indiában egyre több madármentő központ létesült, ahol a beteg, legyengült, sérült példányokat megfelelő ellátásban tudják részesíteni. A mentett példányok között vannak olyanok, melyeket nem lehet visszaengedni a vadonba, ugyanakkor tenyészállatként a faj zárttéri tenyésztéséhez kiváló alapot szolgáltatnak. Leginkább a fiatal példányok alkalmasak erre, ugyanis a tibeti daru más rokonfajokhoz hasonlóan egy életre választ párt, s ha egyikük magára marad, csak hosszú évek után, vagy akár sohase választ magának új társat.

Ráadásul a faj kifejezetten párválasztó, tehát nem elég, ha egy tojóval és egy hímmel rendelkezünk, s biztosítunk számukra egy jókora, minimum 50x50 méteres területet.

Ma már nemzetközi összefogással mentik a világ darufajait, ennek keretén belül több európai országba is szállítanak genetikailag különösen értékes mentett darvakat, így biztosítva azt, hogy egy esetleges járvány esetén is megmenthető lehessen állományuk. Ma már Hollandiában több tenyészetben is élnek tibeti darvak, de nem olyan mennyiségben, hogy a szabadon tudjanak párt választani. Ezért is

igen nagy lépés volt a faj hosszú távú fennmaradása érdekében, hogy sikerült e fenséges madarak mesterséges megtermékenyítését kidolgozni,

melynek eredményeképpen ma kontinensünkön rutinszerűen tudják őket szaporítani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.