Back to top

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Ausztrália a XX. század második felétől élenjár a természet megőrzése területén. Ám az igazsághoz tartozik az is, hogy a kenguruk földjén az ember az elmúlt 1-2 évszázadban pusztította el jelentősebb területeken az ősvadont. Számos helyen azonban foltszerűen megmaradtak érintetlen területek, melyek emlékeztetnek még a paradicsomi állapotokra, s ez kiváló alapot jelent a területek rekonstrukciójához. Így nem meglepő, hogy

Ausztráliában a daruvédelem is igencsak hathatós, nagy társadalmi bázissal bír.

A kontinensen két darufaj honos, az Antigoné-daru ausztrál alfaja és a brolgadaru, melyet régebben ausztrál darunak neveztek. A bennszülöttek hívták ez utóbbit brolgának, mely az európai telepesek megérkezése előtt már fontos szerepet töltött be kultúrájukban. Különös, szökkenésekkel teli változatos násztáncát több évszázados sziklarajzokon is megörökítették az őslakosok.

Fotó: Tóth Zsigmond

A brolgadaru azonban nemcsak Ausztráliában, hanem Új-Guinea déli területén is előfordul, s olykor hosszú vándorútra is indul, így időnként Új-Zélandon is feltűnik.

Az Ausztráliában honos Antigoné-daru alfajtól oly nehéz megkülönböztetni, hogy Új-Zélandon például egyetlen esetben sem sikerült egyértelműen elkülöníteni a két fajt, sőt egyesek szerint így nem is két külön fajról van szó.

Ausztráliában a brolgadaru elsősorban északon fordul elő, de nyugati irányban folyamatosan terjeszkedik, s ma már dél felé a Viktória államig elterjedt. Állománya egyesek szerint eléri a 100 ezer példányt is. Bár nem kifejezetten vonuló, szívesen húzódik olyan helyekre, ahol korábban csapadék hullott.

Ahogy a darutartás Európában egyre közkedveltebb, a brolgadaru is keresetté vált, s mivel a XX. században viszonylag sokat importáltak belőlük, így ma már akár a magyar madárkedvelők is könnyebben hozzájuthatnak ezekhez a mi éghajlatunkon egyszerűen tartható, tenyészthető tollasokhoz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.