Back to top

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?

Erre számos, megkérdőjelezhező elmélettel álltak elő eddig, ide tartoznak például az alábbiak:

• A tehenek gyomra érzékeny a légköri nyomásban az eső miatt bekövetkező változásokra, ezért a nyomás enyhítésére fekszenek le az állatok;

• A tehenek érzik a levegő növekvő nedvességét, ezért lefekszenek, hogy az alattuk lévő fű száraz maradjon;

• A tehenek lába gyorsan megköti a nedvességet, így a levegő nedvességének növekedésével lábaik nem bírják el a rájuk nehezedő testsúlyt

Eddig még nem igazolta senki ezen elméletek tudományos hátterét!

Az University of Arizona és North Missouri kutatói által végzett tudományos vizsgálat most tényleg bizonyította, hogy

a tehenek azért fekszenek le, mert a levegő hőmérséklete hat az állatok tejtermelésére.

Ha hűvösödő időben fekszenek le, az alattuk levő száraz fű melegen tartja gyomrukat. Sajnos eddig semmilyen vizsgálat sem bizonyította, hogy a tehenek valóban azért feküdnének le, mert esőre áll az idő, bár az említett vizsgálat szerint van valamilyen összefüggés a dolgok között, bizonyítva, hogy talán mégis van valami igazság e mese hátterében.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/southwestfarmer.co.uk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.