Back to top

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

MMG - Húsgalambot tolláról! Megjelent a Kistermelők Lapja

 

A vedlés egy természetes élettani folyamat, ugyanakkor a galamb szervezete számára az egyik legnagyobb megterhelés. A vedlést a pajzsmirigy fokozott thyroxinhormon-termelése indítja meg, melynek kiválasztását a hipofízis elülső lebenyének thyreotrop hormonja (TSH) szabályozza. A galambok vedlése lényegében egész évben tart, de – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – különböző intenzitással, és az üteme befolyásolható. Új toll képződésekor minden esetben először egy tollcsíra formálódik, majd kihullik a bőrből az előző évi toll.

A toll szerkezete, színezete

A tollak a bőr legfelső rétegének függelékképződményei, lényegében elszarusodott sejtekből állnak. A toll szerkezetét tanulmányozva annak két fő részét különböztethetjük meg: a szárat és a zászlót. A szár alsó, csupasz részét csévének nevezzük, amely a bőrbe ágyazódik. A cséve üreges, áttetsző, keresztmetszete kör alakú, belseje vérerekben gazdag, ugyanis az élő toll ezeken keresztül táplálkozik. A növekvő toll csévéje puha, vérbő.

A szár felső része a gerinc, amelynek keresztmetszete négy­szögletes, relatíve tömör, nem átlátszó, a hegye felé elvékonyodó. A gerinc felső végén barázdáltság figyelhető meg. A cséve fölött lévő képződményt a toll zászlójának nevezzük. A tollgerincből kétoldalt párhuzamos sorokban indulnak ki az ágak, majd ezekből merőlegesen a sugarak. A szomszédos ágak sugarai horgokkal kapcsolódnak egymáshoz, s így a zászlót összefüggő lemezzé erősítik. A legerősebb kapcsolódás a szárny evezőtollain és a farok kormánytollain található. A szárnytollakat evezőknek, amíg a farok tollait kormánytollaknak nevezzük.

A tollak színe a tollazatban ritkábban vagy sűrűbben előforduló pigmentszemcséktől függ. A pigmentszemcséket melanin­nak nevezünk.

A fehér tollak pig­ment­mentesek, és hamarabb elhasználódnak, mint a sötétebbek. Különösen gyorsan romlik a tollazat állapota a nagy telepítési sűrűségben tartott haszongalamboknál. (A fehér tollak nem jelentik azt, hogy a galamb albínó lenne; albínó az a galamb, amelynek a tollazatán kívül az íriszéből is hiányzik a pigment.) A hímek tollazata legtöbbször fényesebb a tojókénál.

A felnőtt galambok testén fedőtollakat és pehelytollakat találunk. A fedőtollakat a merev szár és az erőteljesen fejlett zászló jellemzi. Nagyságuk alapján kis- és nagy fedőtollakat különböztetünk meg. Nagy fedőtollak a szárnyakon és a farokban nőnek. A kis fedőtollak háztetőcserép-szerűen fekszenek egymásra, feladatuk a test védelme. A pehelytollak (pihetollak) feladata a test melegen tartása. (Éppen ezért a téli időszakban feleslegesen ne fogdossuk a galambokat, a megfogással ugyanis a pehelytollak között felmelegített levegőt kipréseljük, és a madár elengedése után ezt a hőt a testmelegéből kell pótolnia.)

A pehelytollak is jelentősek!

A vedlés fajtánként és galambonként eltérő gyorsasággal folyhat, függően a genetikai jellemzőktől, a fényviszonyoktól, a takarmányozástól és a fészekállapottól. Az élénkebb vérmérsékletű, nagyobb szaporaságú húsgalambok általában gyorsabban vedlenek. A vedlés indulása összefügg a tenyész­évad megkezdésével, minél korábban párosítunk, annál hamarabb történik az evezőtollak kicserélése. Az év első öt hónapjában a pehelytollak cserélődnek, ezután, nagyjából augusztus elejéig lassú a vedlési folyamat, eközben az elsőrendű evezőtollak egy része váltódik. A pehelytollak folyamatos vedlése általában a jó egészség jele. (A galambnak hozzávetőlegesen 220 darab pehelytolla van, melyekből normál körülmények között naponta 9-10-et vedlik.) Nem jó jel azonban, ha azt tapasztaljuk, hogy egy galambunk reggelre nagyon sok pehelytollat dob. Ekkor pár napig fokozottan figyeljünk az állomány egészségi állapotára.

Az augusztus elejétől decemberig tartó időszak a nagyvedlés ideje, amikor kicserélődnek a szárny még hátralévő evezőtollai, a 4. elsőrendű evező kihullásakor a farok közepétől a szélső tollak felé haladva párosával a farok-(kormány-) tollak, a fej, a nyak és a test egyéb tollai.

Ez a legterhesebb időszak a galambra nézve. A nagyvedlés erősen megterheli a galamb védeke­ző­rendszerét, így a betegségeknek is könnyebben áldozatul eshet. A vedlés által legyengült galambokat különösen a paratífusz kitörésétől óvjuk. A toll összetételének több mint 90 százaléka fehérjetermészetű anyag (keratin), ezért vedléskor különösen fontos a kiegyensúlyozott fehérjeellátás. Optimálisan tartott (és a gyors vedlésre is szelektált) húsgalamb-állományoknál az intenzív vedlés időszaka 8-9 hét.

A kortizon használata tilos!

Törekednünk kell galambjaink hibátlan vedlésére. Erre csak okszerűen takarmányozott és tartott, hibátlan szervezettel rendelkező galamb képes. Az olyan jelek, hogy nem vedlett ki 1-2 evezőtoll, esetleg 2-3 faroktoll, már tartási, takarmányozási, állategészségügyi hibákra utalnak. A két szárny ugyanazon tollai egészséges galambnál 1-2 nap különbséggel váltódik, ha ennél nagyobb időbeni eltérést tapasztalunk, érdemes a galambra külön figyelmet fordítanunk, és felderítenünk, mi a döcögős vedlés oka. Az új elsőrendű evezőtollak puhábbak és világosabbak, mint a kihullottak. Az új tollakon nem lehetnek gyűrűk, keresztirányú benyomódások, hézagok, hasadások. Ezek előfordulása azt jelzi, hogy ennek a tollnak képzése idején a galamb szervezetét valamilyen megterhelés érte. Ha ezek a rendellenességek gyakran fordulnak elő, és nem magyarázhatók betegséggel vagy hiányos takarmányozással, úgy a galamb gyenge szervezetét feltételezhetjük.

Ha a begy közepén letöredezett tollakat látunk, vagy a tollak „kikopását” észleljük, úgy a begyben túlszaporodott tricho­monaszokra gyanakodhatunk.

A mesterséges vedletés kiprovokálásának számos lehetősége van, amelyek az ivóvíz és a takarmány többé vagy kevésbé szigorú időszakos megvonásán (bő takarmányozással lehet siettetni, szűk és gyenge minőségű takarmányozással késleltetni a vedlést), valamint a megvilágítás idejének és intenzitásának erőteljes változtatásán (általánosságban az adott időszak természetes fényviszonyaihoz képest a fényviszonyok eltérítésén) alapulnak. Sötétítéssel lehet siettetni, világítással késleltetni a vedlést.

A felsorolt környezeti tényezők mesterséges alakításának együttes hatása révén az a cél, hogy csak olyan mértékű stressz­nek tegyük ki a galambjainkat, amelyek nem vezetnek egészségkárosodáshoz.

A vedlés lassítására korábban főként a kortizon nevű anyagot használták, amely vegyület gátolja a vedlést, s ezért annak időtartama kitolódik. A kortizon használatát a galambok egészségének védelme érdekében betiltották, ugyanis összefüggésbe hozták az Adeno-Coli elnevezésű betegséggel. A feltételezés oka az, hogy ezzel a betegséggel az első problémák azokban az országokban kezdődtek, ahol először használták a kortizont, és ott volt a legtöbb probléma az Adeno-Colival, ahol alkalmazták ezt a szert.

A tollpúder szerepe

A frissen képződő tollazat milyensége támpontot ad a galamb szervezetében még meglévő tartalékok megítéléséhez. Az utolsó 2-3 evezőtoll és a kívülről számított második farok­toll akkor nő, amikor a galamb tartalékai már kimerülőben vannak. Ha az ekkor képződő tollak gyengébb minőségűek, keskenyebbek, fejletlenebbek, tompább fényűek az előző évinél, az azt jelenti, hogy a szervezet tartalékai kimerültek, s ezért sürgős beavatkozásra van szükség. A tollazat minőségét úgy ellenőrizhetjük, hogy ha a szárny utolsó tollát ujjaink közé vesszük és meghajlítjuk, úgy annak nem szabad eltörnie.

A galambok tollazatán találhatjuk az úgynevezett tollpúdert, melynek elsőrendű feladata, hogy megakadályozza a tollak összetapadását, ugyanakkor nedvességtaszító és impregnáló tulajdonságú, így védi a tollazatot az esőtől és a nedvesség ellen.

A tollpúder finom szarutörmelékből áll, képzését elsősorban a pehelytollak, kis mértékben az egyéb tollak végzik. A tollpúder az erre érzékeny embereknél allergiás tüdőgyulladást okozhat, ezért a galambház takarításánál eltávolítására fordítsunk különös gondot.

A július-augusztusban kelt fiatalok az elsőrendű evezőtollak és a faroktollak egy részének kivételével vedlenek ki, az őszi kelésű fiatalok csak részlegesen vedlenek, legtöbbjük evezőtollat és faroktollat nem cserél. Akkor lehetünk elégedettek, ha minden tenyészgalambunk és a június 20-a előtt kelt tenyész­növen­dékeink legkésőbb de­cem­ber hónap első napjaira befejezi a vedlést.

A fiatalok tollváltása 40-50 napos korukban kezdődik. Az értékesítésre szánt pecsenyegalambokat a vedlés megkezdése előtt kell értékesítenünk, mivel a vedlés megkezdésével járó „tokosság” (a friss tollkezdemények megjelenése) a feldolgozást megnehezíti.

A vedlési időszakban különös gondot kell fordítanunk az elhullott tollak gyakori eltávolítására, hiszen azokban előszeretettel szaporodnak el a tollmolyok.

Nagyvedlés idején fontos galambjaink részére a megfelelő jódmennyiség biztosítása, mivel a jód alapvető hormonok alkotórésze (így például a vedlési hormoné is), továbbá jód szükséges a tollazat anyagának felépítéséhez is. A jód egy erős fertőtlenítőszer, adagolásával óvatosan bánjunk. Pontos adagolását nem ismerjük. Könnyen túladagolható, a túladagolt jód pedig anyagcserezavart idéz elő, mérgezést okoz, és károsítja a hasznos bélflórát. Jódpótlásra csak belsőleges alkalmazásra készült jódtartalmú készítményt használjunk.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.