Back to top

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

A rendezvényen az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, majd 2008-ban további tizenkettő követte. Az élőlények alacsony egyedszámával ellentétben

Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”.

Hazánk mintegy húszezren foglalkoznak méhtartással, ők összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak, évi 25 ezer tonna mézet termelünk, ami az EU méztermésének 10%-a. A helyettes államtitkár beszámolt az Agrárminisztérium beporzók védelmében folytatott tevékenységéről, a legfontosabb programokról és a figyelemfelhívó eseményekről.

Fotó: AM

Balczó Bertalan kiemelte, egyes nemzeti park igazgatóságoknál gyakorlat, hogy ahol előkerül egy-egy veszélyeztetett beporzó, pl. az óriás poszméh, a területen gazdálkodóval közösen határozzák meg azokat a gazdálkodási módszereket, amelyek hosszútávon is lehetővé teszik a faj fennmaradását az adott területen. Emellett idén már nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésében. Ennek keretében

azt vizsgálják, hogy a termelők betartják-e a méhvédelmi előírásokat.

A V4 környezetvédelmi találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a méhek és a beporzást végző többi rovar helyzetén javítani kell. Ebben a folyamatban pedig elengedhetetlen az országaink közötti regionális együttműködés, a rendszeres konzultáció és a tapasztalatok megosztása.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.