Back to top

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Anke Fransen, a brüsszeli repülőtér szóvivője a VRT Radio 2-nek nyilatkozva elmondta „Gyorsabb lenne, ha hagyományos fűnyíróval nyírnánk a füvet a zajvédő zónában. Ennek ellenére inkább egy ökológiai megoldást választottunk azzal, hogy juhokkal legeltetjük ezt a területet.”

„Azért tesszük, hogy ezzel is növeljük a biodiverzitást. Amikor lenyírjuk a füvet, a levágott növényi részek ottmaradnak és takarják a talajt. A birkák azonban megeszik azt, így nem marad a talajon, amivel lehetőséget kapnak a ritkább növények és fűfélék is a növekedésre.”

Félnek-e a juhok a repülőgépektől?

Aki járt, vagy netán élt repülőterek közelében, tisztában van vele, milyen hangosak ezek a gépek. Vajon a birkákat ez nem zavarjak? Anke Fransen szerint erről szó sincs.

„Ott voltam ma a juhok között amikor éppen több repülő is átszállt fölöttünk. Az állatok nem ijedtek meg, és nem is zavarta meg őket a zaj. Számukra az a fontos, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék. A zajvédő zóna egy dombos terület, a birkák pedig szeretnek ilyen helyeken legelni, így szívesen tartózkodnak ott.”

A juhok még három hétig maradnak a területen, és ősszel még egy alkalommal visszatérnek majd.

Forrás: 
www.vrt.be

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.