Back to top

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Sok olyan, a réginél jóval életszerűbb szabály született, amelynek köszönhetően az állatbarátok számára lehetőség nyílik arra, hogy nyíltan, legális keretek között kezdjék meg tevékenységüket.

A most érvényes szabályozás legfontosabb újítása talán az, hogy nem feketén-fehéren jelenti ki egy állatfajról, hogy „márpedig ez veszélyes”,

hanem a veszélyesség mértékének megfelelően három kategóriába sorolja az ilyen állatokat. Az első kategória az ún. különösen veszélyes állatok köre. Ezek olyan fajok, amelyek megfelelő tartásához egy magánszemély anyagi lehetőségei és szakmai tapasztalata nagy valószínűséggel nem elegendő.

Fotó: Tóth Zsigmond
A következő és

a számunkra talán legfontosabb kategória a közepesen veszélyes állatok köre.

A törvényben található mellékletek nagy részletességgel sorolják fel a különböző állattípusok tartásához szükséges feltételeket. Ezek teljesítése persze nem egyszerű, de ha valaki komolyan gondolja, annak számára lehetséges. Az elérhető állatok általában az értékesebb, igényesebb ellátást igénylő fajok közül kerülnek ki. E jellegzetesség oka az, hogy – a múltban tapasztalt tendencia miatt – valamilyen szinten szűrni kell a veszélyes állatok iránt érdeklődő magánszemélyek körét. Így

az új törvény elsősorban azoknak kedvez, akik komoly szaktudással rendelkeznek, és igényesen állnak az állattartáshoz.

A harmadik kategóriába az ún. elővigyázatosságot igénylő fajok tartoznak. Ezek tartásához nem kell engedélyért folyamodni, viszont a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnál be kell jelenteni, ha ilyen állatokkal foglalkozunk otthonunkban.

Írásunk Ferencz Balázs Rolandnak a Kistermelők Lapja júliusi számában megjelenő részletes cikke alapján íródott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.