Back to top

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Sok olyan, a réginél jóval életszerűbb szabály született, amelynek köszönhetően az állatbarátok számára lehetőség nyílik arra, hogy nyíltan, legális keretek között kezdjék meg tevékenységüket.

A most érvényes szabályozás legfontosabb újítása talán az, hogy nem feketén-fehéren jelenti ki egy állatfajról, hogy „márpedig ez veszélyes”,

hanem a veszélyesség mértékének megfelelően három kategóriába sorolja az ilyen állatokat. Az első kategória az ún. különösen veszélyes állatok köre. Ezek olyan fajok, amelyek megfelelő tartásához egy magánszemély anyagi lehetőségei és szakmai tapasztalata nagy valószínűséggel nem elegendő.

Fotó: Tóth Zsigmond
A következő és

a számunkra talán legfontosabb kategória a közepesen veszélyes állatok köre.

A törvényben található mellékletek nagy részletességgel sorolják fel a különböző állattípusok tartásához szükséges feltételeket. Ezek teljesítése persze nem egyszerű, de ha valaki komolyan gondolja, annak számára lehetséges. Az elérhető állatok általában az értékesebb, igényesebb ellátást igénylő fajok közül kerülnek ki. E jellegzetesség oka az, hogy – a múltban tapasztalt tendencia miatt – valamilyen szinten szűrni kell a veszélyes állatok iránt érdeklődő magánszemélyek körét. Így

az új törvény elsősorban azoknak kedvez, akik komoly szaktudással rendelkeznek, és igényesen állnak az állattartáshoz.

A harmadik kategóriába az ún. elővigyázatosságot igénylő fajok tartoznak. Ezek tartásához nem kell engedélyért folyamodni, viszont a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnál be kell jelenteni, ha ilyen állatokkal foglalkozunk otthonunkban.

Írásunk Ferencz Balázs Rolandnak a Kistermelők Lapja júliusi számában megjelenő részletes cikke alapján íródott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Hódít a precízió és a digitalizáció

A szemináriumi szezon közepén, november 20-án, a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közösen tejtermeléssel kapcsolatos szakmai rendezvényt tartott Hajdúnánáson. A közel ötórás programra négy olyan világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk területén a gyakorlati hozzáértésben is élen járnak.

Bemutatkoztak Dióspuszta yearlingjei

A nyár végén tartott nyílt napon a nagyközönség is megismerhette a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménesének másféléveseit, akik rövidesen felkerülnek a versenyistállókba belovaglásra, illetve jövő nyáron már be is mutatkozhatnak.

Év végi hajtás a cégeknél: kötelező kiadni a szabadnapokat?

Szűk egy hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is járhat, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idén esedékes szabadságát. Ennek elmaradása akkor is jogszabálysértésnek számít, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akar szabadságra menni.

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

Nemzeti kisállat-kiállításunk remekelt

Úgy a hazai, mint a külföldről érkező látogatók, de a kiállítók is emlékezetes és szakmai szempontból is kiemelkedő nemzeti kisállat-kiállításon vehettek részt.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Visszaüthet a magyar sertéshúsra a kötelezően előírt új jelölési forma

Január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, ez a tájékoztatási forma nem biztos, hogy csak a magyar sertéshúsnak kedvez.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.