Sok olyan, a réginél jóval életszerűbb szabály született, amelynek köszönhetően az állatbarátok számára lehetőség nyílik arra, hogy nyíltan, legális keretek között kezdjék meg tevékenységüket.
hanem a veszélyesség mértékének megfelelően három kategóriába sorolja az ilyen állatokat. Az első kategória az ún. különösen veszélyes állatok köre. Ezek olyan fajok, amelyek megfelelő tartásához egy magánszemély anyagi lehetőségei és szakmai tapasztalata nagy valószínűséggel nem elegendő.
A következő és
A törvényben található mellékletek nagy részletességgel sorolják fel a különböző állattípusok tartásához szükséges feltételeket. Ezek teljesítése persze nem egyszerű, de ha valaki komolyan gondolja, annak számára lehetséges. Az elérhető állatok általában az értékesebb, igényesebb ellátást igénylő fajok közül kerülnek ki. E jellegzetesség oka az, hogy – a múltban tapasztalt tendencia miatt – valamilyen szinten szűrni kell a veszélyes állatok iránt érdeklődő magánszemélyek körét. Így
A harmadik kategóriába az ún. elővigyázatosságot igénylő fajok tartoznak. Ezek tartásához nem kell engedélyért folyamodni, viszont a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnál be kell jelenteni, ha ilyen állatokkal foglalkozunk otthonunkban.
Írásunk Ferencz Balázs Rolandnak a Kistermelők Lapja júliusi számában megjelenő részletes cikke alapján íródott.