Back to top

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

A termőterületnek körülbelül a 10 százalékán termesztenek oltott növényeket, a konzervuborkát is lehet ugyanis a görögdinnyénél bevált interspecifikus alanyokra oltani. Bár az alanyok nem fonálféreg-ellenállók, az erős gyökérzetnek köszönhetően a fertőzött talajban sem áll le az állomány növekedése, és a tavaszi hideg talajban is biztonságosabb az oltott növények termesztése.

Az oltott állomány hosszabban szedésben tartható, akár őszig is.

Ez pedig komoly előny volt például tavaly, amikor a szabadföldi ültetvények egy részét a tervezettnél korábban tönkretette a kedvezőtlen időjárás. Oltott állományra átálláskor a korábban alkalmazott öntözési technikát sem kell teljesen átalakítani, mint a vödrös termesztésnél.  

Sok előnyével szemben áll a kissé későbbi termőre fordulás áll, bár hűvös tavasszal még ez sem biztos, valamint az oltásból eredő többletráfordítás.  

Kovászolni való uborka
Fotó: Ragyák LÁszló

A Rijk Zwaan Kft. csányi bemutatóján a gyakorlatban is láthatták a termesztők az oltás előnyeit. A cég által kínált két hibrid alanyfajta segíthet a kedvezőtlen termesztési körülmények mérséklésében, de nem tolja a növényeket vegetatív irányba, ráadásul könnyen, biztonságosan lehet rájuk oltani, így viszonylag egyszerű az oltott palánták nevelése.

Megfelelő alany-nemes párosítással az oltott növények terméseinek a színe is kedvezően változik,

 

A fóliákban április végén, május elején kezdik szedni a kovászolni való uborkát
Fotó: Tóth Kamill

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

A kertek királynői

Pár éve még nem is lehetett olyan kertet elképzelni, ahol ne lett volna néhány tő bokor- vagy futórózsa. Ahogy a kutyák az emberek legrégebbi hűséges barátai, társai, úgy a rózsa is az ember legrégebbi kerti növénye. Jól tudjuk, hogy már a török időben nagyon kedvelt volt a virága, és persze a rózsaolaj miatt is. Napjainkra, sajnos, ez egy kicsit megváltozott.