Back to top

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Középfokú erdész szakemberekből már az 1700-as évek végétől komoly hiány volt. Bár az 1879-es, első erdőtörvény úgy fogalmazott, hogy a hatálybalépését követő tíz éven belül az állami erdők területén kizárólag szakképzett erdészek dolgozhatnak, hosszú vajúdás előzte meg az első erdőőri szakiskola létrejöttét.

„Szerencse a szerencsétlenségben, hogy 1879 nemcsak az erdőtörvény, hanem a nagy szegedi árvíz dátuma is”

– mutatott rá az igazgatónő, hogy Bedő Albert akkor államtitkári rangban irányította a szakmát, s egyben az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) titkára volt, miközben a kormány Tisza Lajost bízta meg a város újjáépítésével, aki éppenséggel az OEE elnöki posztját is betöltötte. Elérkezettnek látták az időt, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően az első erdőőri szakiskolának is letegyék az alapjait. Ehhez Szeged városa erdeiből adott területet, az OEE pedig pénzzel támogatta az építkezést. Az intézmény 1883 októberében 11 diákkal nyitotta meg kapuit.

Ferenc József a szegedi újjáépítést érkezett megtekinteni, s az oktatási intézménybe is ellátogatott. Ennek tiszteletére kapta az a Királyhalom nevet, amit egészen 1950-ig viselt. Településalapító iskola lett, hiszen a szegedi külső tanyavilágban sokáig csak az intézmény épületei álltak. Mai napig állam az államban, külön kis sziget Ásotthalmon belül.

Rangja van

Az 1968-ban végzett erdész-vadász diák, Pőcze Levente tavaly 14 diáktársával együtt vette át aranydiplomáját. Nyugdíjazásáig a Dalerd Zrt.-nél kerületvezető erdészként, hivatásos vadászként dolgozott, azóta pedig magánerdészeteknek ad szaktanácsot. Amíg él, erdész marad, vallja. Kisebb kitérővel, már végzett szakmunkásként került Pákozdról Ásotthalomra. Tartalmas, szakmailag magas színvonalú két évet töltött az intézmény falai között.

„Sok a hátrányos helyzetű, ismerethiányos tanulónk, de mire végeznek, bármelyik erdészetben megállják a helyüket” – tájékoztatott az igazgatónő. A tanári gárda nem csak oktatja, de emberré is neveli a fiatalokat.

Bár az intézmény országos beiskolázású, Csongrád és Bács-Kiskun megyékből érkeznek a legtöbben. Emellett jönnek diákok Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Tolna megyékből, a közeli Vajdaságból, és meglepetésként Ukrajnából is megtalálták őket.

Sokak számára már az intézmény elhelyezkedése, a 10 hektáros park, a régi főépület hangulata, az iskolára jellemző gyermekközpontúság komoly vonzerőt jelent.

„Akit ránk bíznak, azzal nem csak tanítási időben foglalkozunk” – hangsúlyozta a szakember, hogy úgy működik az intézmény, mint egy nagy család, a kollégium szorosan illeszkedik az iskolához, a tanárok jó része a kerítésen belüli szolgálati lakásokban él. A szülők biztonságban tudják gyermeküket náluk. Évente 270 tanulót – ebből 220 kollégista – oktatnak. Korábban kötelező volt a bentlakás, ami igazi közösségépítő élményt nyújtott.

Általában három osztállyal indul az év. Az erdészeti szakmunkásokon kívül képeznek virágkötőket-virágkereskedőket és lovászokat, a szakgimnazistákból pedig technikusok lesznek. Az elmúlt szeptemberben már öt osztállyal indult az év, így két erdészeti osztálynak adhattak helyet.

A 440 hektáros erdejükben minden munkát a tanulók végeznek, így végzésig kellő gyakorlatot szereznek.

„Nagyon vigyázunk az eszközeinkre, gépeinkre, ennek köszönhetően a 20-30 éves traktoraink is munkaképesek” – hívta fel a figyelmet az igazgatónő, hogy az oktató erőgépeik már újabbak, legkorszerűbb eszközeik pedig a motorfűrészek, amiben a gyártók és a forgalmazók is rendszeresen segítségükre sietnek.

Jó kapcsolatokat ápolnak a közeli erdőgazdaságokkal, közülük Andrésiné dr. Ambrus Ildikó kiemelte a Dalerd Zrt.-t, a Kefag Zrt.-t, illetve a Gemenc Zrt.-t. Nem véletlenül, hiszen egyik gyermeke a Kefagnál, a másik Gemencen dolgozik. Mindenhol tárt karokkal fogadják az iskolát, az erdész szakmára jellemző összetartás az oktatásban is megnyilvánul. A tantestület 1999 óta minden évben tanulmányutat szervez az erdőgazdaságokhoz, hogy ne csak a szakoktatók frissítsék rendszeresen az ismereteiket, de a magyar- vagy a matematikatanár is tisztában legyen a szakma sajátosságaival.

„Lehet, hogy nem értik, mi is az a növedékfokozó gyérítés, de az ágazat alapfogalmaival legyenek tisztában”

– ez talán a legfontosabb továbbképzés.

A tanulás mellett a diákhagyományok ápolására is kiemelt figyelmet fordítanak. A kilencedikes tanulók ismerkedési esten vesznek részt, és utána fogadalmat tesznek, hogy a névadó Bedő Alberthez méltón folytatják tanulmányaikat az iskolában. Az Erdők Napjához kapcsolódóan akadályversenyek, főzőversenyek váltják egymást. Ezen túl évkönyveket szerkesztenek, amelyek fontos lenyomatai az iskola életének.

A szakmai versenyeken rendszeresen az élen végeznek, gyakran egyéniben és csapatban is „bedős diákok” állnak a dobogó legfelső fokán.

„Nem csak a szakmai megmérettetéseken szereplünk fényesen”

– mutat körbe az igazgatói irodát díszítő számtalan trófeán Andrésiné dr. Ambrus Ildikó. Vöröskeresztes bázisiskolaként nagynevű egészségügyi szakiskolákat utasítanak maguk mögé. Focicsapatuk a megyéből egyedüliként jutott tovább a diákolimpiára, fekvenyomásban pedig ásotthalmi tanulójuk lett a sportjátékok aranyérmese.

Idáig szinte minden évfordulóra elkészült egy-egy épület, mindegyik magán hordozza a kor stílusjegyeit. A legidősebb 1883-ra datálódik, 1905-ben a mai főépület készült el, a ’60-as évek elején a konyhát és az ebédlőt építették hozzá. 1983-ban a múzeum, majd 1992-ben a műhelyek kerültek tető alá. 1999-re a nagyfiú-kollégiumot, majd 2005-ben az oktatóközpontot adták át. A 120 éves évfordulóra a géptároló színt, tíz éve pedig a foglalkoztatót vehették birtokba. „Még két épület megépítését tervezem: kellene egy sportcsarnok és egy aula, hiszen legutóbb is két részben kellett a március 15-ei ünnepséget megtartani” – árulta el az igazgatónő.

Szoros kapcsolatokat ápolnak határon túli iskolákkal, a temesvári és a görgényszentimrei erdőőri szakiskolával baráti a kötelék. Felvették a kapcsolatot a csíkszeredai magyar nyelvű erdészeti technikummal, és rendszeresen ellátogatnak Kálnokra, Bedő Albert szülőhelyére, ahol az ásotthalmi intézmény állíttatta a névadó szobrát.

Az iskola alapításától sokat változott az erdők iránti elvárás, egy dolog viszont állandó maradt: szakmájukat értő, dolgozni akaró emberek viseljék a magyar erdők gondját.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akár egy nap alatt felpörgethetik fejlesztéseiket az agrár-startupok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal 2019. szeptember 22-ig várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik rapid tanácsadással egy nap alatt akár tucatnyi agrár-, üzletfejlesztési vagy befektetési szakember bevonásával állítanák növekedési pályára vállalkozásukat.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 81-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Agrárórák kisiskolásoknak

Az Egyesült Államokban, Georgia államban - egy kísérleti projekt keretében - hivatalosan is a kisiskolások tananyagának része lesz a mezőgazdasági ismeretek oktatása - számol be a modernfarmer.com agrár hírportál.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.