0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Középfokú erdész szakemberekből már az 1700-as évek végétől komoly hiány volt. Bár az 1879-es, első erdőtörvény úgy fogalmazott, hogy a hatálybalépését követő tíz éven belül az állami erdők területén kizárólag szakképzett erdészek dolgozhatnak, hosszú vajúdás előzte meg az első erdőőri szakiskola létrejöttét.

„Szerencse a szerencsétlenségben, hogy 1879 nemcsak az erdőtörvény, hanem a nagy szegedi árvíz dátuma is”

– mutatott rá az igazgatónő, hogy Bedő Albert akkor államtitkári rangban irányította a szakmát, s egyben az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) titkára volt, miközben a kormány Tisza Lajost bízta meg a város újjáépítésével, aki éppenséggel az OEE elnöki posztját is betöltötte. Elérkezettnek látták az időt, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően az első erdőőri szakiskolának is letegyék az alapjait. Ehhez Szeged városa erdeiből adott területet, az OEE pedig pénzzel támogatta az építkezést. Az intézmény 1883 októberében 11 diákkal nyitotta meg kapuit.

Ferenc József a szegedi újjáépítést érkezett megtekinteni, s az oktatási intézménybe is ellátogatott. Ennek tiszteletére kapta az a Királyhalom nevet, amit egészen 1950-ig viselt. Településalapító iskola lett, hiszen a szegedi külső tanyavilágban sokáig csak az intézmény épületei álltak. Mai napig állam az államban, külön kis sziget Ásotthalmon belül.

Rangja van

Az 1968-ban végzett erdész-vadász diák, Pőcze Levente tavaly 14 diáktársával együtt vette át aranydiplomáját. Nyugdíjazásáig a Dalerd Zrt.-nél kerületvezető erdészként, hivatásos vadászként dolgozott, azóta pedig magánerdészeteknek ad szaktanácsot. Amíg él, erdész marad, vallja. Kisebb kitérővel, már végzett szakmunkásként került Pákozdról Ásotthalomra. Tartalmas, szakmailag magas színvonalú két évet töltött az intézmény falai között.

„Sok a hátrányos helyzetű, ismerethiányos tanulónk, de mire végeznek, bármelyik erdészetben megállják a helyüket” – tájékoztatott az igazgatónő. A tanári gárda nem csak oktatja, de emberré is neveli a fiatalokat.

Bár az intézmény országos beiskolázású, Csongrád és Bács-Kiskun megyékből érkeznek a legtöbben. Emellett jönnek diákok Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Tolna megyékből, a közeli Vajdaságból, és meglepetésként Ukrajnából is megtalálták őket.

Sokak számára már az intézmény elhelyezkedése, a 10 hektáros park, a régi főépület hangulata, az iskolára jellemző gyermekközpontúság komoly vonzerőt jelent.

„Akit ránk bíznak, azzal nem csak tanítási időben foglalkozunk” – hangsúlyozta a szakember, hogy úgy működik az intézmény, mint egy nagy család, a kollégium szorosan illeszkedik az iskolához, a tanárok jó része a kerítésen belüli szolgálati lakásokban él. A szülők biztonságban tudják gyermeküket náluk. Évente 270 tanulót – ebből 220 kollégista – oktatnak. Korábban kötelező volt a bentlakás, ami igazi közösségépítő élményt nyújtott.

Általában három osztállyal indul az év. Az erdészeti szakmunkásokon kívül képeznek virágkötőket-virágkereskedőket és lovászokat, a szakgimnazistákból pedig technikusok lesznek. Az elmúlt szeptemberben már öt osztállyal indult az év, így két erdészeti osztálynak adhattak helyet.

A 440 hektáros erdejükben minden munkát a tanulók végeznek, így végzésig kellő gyakorlatot szereznek.

„Nagyon vigyázunk az eszközeinkre, gépeinkre, ennek köszönhetően a 20-30 éves traktoraink is munkaképesek” – hívta fel a figyelmet az igazgatónő, hogy az oktató erőgépeik már újabbak, legkorszerűbb eszközeik pedig a motorfűrészek, amiben a gyártók és a forgalmazók is rendszeresen segítségükre sietnek.

Jó kapcsolatokat ápolnak a közeli erdőgazdaságokkal, közülük Andrésiné dr. Ambrus Ildikó kiemelte a Dalerd Zrt.-t, a Kefag Zrt.-t, illetve a Gemenc Zrt.-t. Nem véletlenül, hiszen egyik gyermeke a Kefagnál, a másik Gemencen dolgozik. Mindenhol tárt karokkal fogadják az iskolát, az erdész szakmára jellemző összetartás az oktatásban is megnyilvánul. A tantestület 1999 óta minden évben tanulmányutat szervez az erdőgazdaságokhoz, hogy ne csak a szakoktatók frissítsék rendszeresen az ismereteiket, de a magyar- vagy a matematikatanár is tisztában legyen a szakma sajátosságaival.

„Lehet, hogy nem értik, mi is az a növedékfokozó gyérítés, de az ágazat alapfogalmaival legyenek tisztában”

– ez talán a legfontosabb továbbképzés.

A tanulás mellett a diákhagyományok ápolására is kiemelt figyelmet fordítanak. A kilencedikes tanulók ismerkedési esten vesznek részt, és utána fogadalmat tesznek, hogy a névadó Bedő Alberthez méltón folytatják tanulmányaikat az iskolában. Az Erdők Napjához kapcsolódóan akadályversenyek, főzőversenyek váltják egymást. Ezen túl évkönyveket szerkesztenek, amelyek fontos lenyomatai az iskola életének.

A szakmai versenyeken rendszeresen az élen végeznek, gyakran egyéniben és csapatban is „bedős diákok” állnak a dobogó legfelső fokán.

„Nem csak a szakmai megmérettetéseken szereplünk fényesen”

– mutat körbe az igazgatói irodát díszítő számtalan trófeán Andrésiné dr. Ambrus Ildikó. Vöröskeresztes bázisiskolaként nagynevű egészségügyi szakiskolákat utasítanak maguk mögé. Focicsapatuk a megyéből egyedüliként jutott tovább a diákolimpiára, fekvenyomásban pedig ásotthalmi tanulójuk lett a sportjátékok aranyérmese.

Idáig szinte minden évfordulóra elkészült egy-egy épület, mindegyik magán hordozza a kor stílusjegyeit. A legidősebb 1883-ra datálódik, 1905-ben a mai főépület készült el, a ’60-as évek elején a konyhát és az ebédlőt építették hozzá. 1983-ban a múzeum, majd 1992-ben a műhelyek kerültek tető alá. 1999-re a nagyfiú-kollégiumot, majd 2005-ben az oktatóközpontot adták át. A 120 éves évfordulóra a géptároló színt, tíz éve pedig a foglalkoztatót vehették birtokba. „Még két épület megépítését tervezem: kellene egy sportcsarnok és egy aula, hiszen legutóbb is két részben kellett a március 15-ei ünnepséget megtartani” – árulta el az igazgatónő.

Szoros kapcsolatokat ápolnak határon túli iskolákkal, a temesvári és a görgényszentimrei erdőőri szakiskolával baráti a kötelék. Felvették a kapcsolatot a csíkszeredai magyar nyelvű erdészeti technikummal, és rendszeresen ellátogatnak Kálnokra, Bedő Albert szülőhelyére, ahol az ásotthalmi intézmény állíttatta a névadó szobrát.

Az iskola alapításától sokat változott az erdők iránti elvárás, egy dolog viszont állandó maradt: szakmájukat értő, dolgozni akaró emberek viseljék a magyar erdők gondját.

Forrás: A Mi Erdőnk