Back to top

Kitart a bioalma-készlet

Az új szüretig kitart a bioalma – olvasható a biogyümölcs-termesztő szervezeteket tömörítő Európai Biogyümölcs Fórum közleményében.

Nem volt ez mindig így, ám az utóbbi időkben sokat fejlődött a tárolási technológia a bioalmásoknál is. Olyannyira, hogy most már az alma lett a biotermék-fogyasztás növekedésének hajtómotorja – állítják.

Egyre magától értetődőbb módon nyúlunk már a biotermékekért, ha zöldség-gyümölcsért megyünk a boltba, és lassan a múlté lesz az a korábban gyakran tapasztalt helyzet, hogy vagy megtaláljuk, amit keresünk, vagy nem. Almából legalábbis már egyáltalán nem esetleges, hanem nagyon is kiszámítható a felhozatal – írja a fruchthandel.de portál az Európai Biogyümölcs Fórumra hivatkozva.

Golden Delicious-ből és a Jonagold-fajtacsoport almáiból biztosan van annyi a tárolókban, hogy kitartson a legkorábbi almafajta, a Gala idei szüretéig,

de Braeburnből, Topazból, sőt még Pinovából és Kanziból is egész jól el lehet látni az áruházakat – hogy csak a kedvelt, piros-sárga kétszínű fajtákat említsük.

A rendkívül jó értékesítési mutatók – március–április során 35%-kal több bioalma fogyott, mint az elmúlt öt év átlagában – megerősítik, hogy jó minőségű az idén a tárolt gyümölcs.

Az utóbbi években igen jelentősen bővült Európa-szerte a szabályozott légterű tárolók kapacitása,

illetve a válogatás is magas színvonalú már, vagyis a bioágazatnak is sikerült felnőnie az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok által elvárt logisztikai színvonalhoz, ezért gyakorlatilag egész évben elérhető a bioalma – hangsúlyozza a Biogyümölcs Fórum.

A szervezet közleménye szerint a bioalma ára az idény hátralévő részében is olyan szinten marad, ami a fogyasztók számára még vállalható, és a termesztőket sem hozza nehéz helyzetbe.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/fruchthandel.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!