Back to top

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Laikus szemmel nem is sejtjük, milyen sok kockázati tényező van a virágtermelésben. A virágok rendkívül érzékenyek, eltart míg megnőnek, könnyen tönkremehetnek, sokszor külföldről jutnak el az eladókig. Lessünk be a kulisszák mögé, hogy jobban megértsük és felmérjük a virágok igazi értékét.

A virágok egy része külföldről érkezik

A friss virágok rendkívül érzékenyek, fizikai és üzleti értelemben egyaránt. Komoly munkaköltséggel és anyagi kockázattal kell számolnia a termelőknek és az eladóknak is, amikor olyan virágokról van szó, melyeket kifejezetten bizonyos ünnepekre növesztenek, például Valentin-napra, vagy anyák napjára. Ez főképp annak tudható be, hogy az országok többsége importálja őket.

Az ENSZ nemzetközi adatbázisa szerint a vágott virágok globális exportja elérte a 8,48 milliárd dollárt 2017-ben. Az 1995-ös adatokhoz képest ez 46 százalékos növekedést jelent.

A virágokat exportáló országok listájának tetején Hollandia áll. Mögötte követeznek Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia. Ecuador és Kolumbia 2018-ban főleg rózsát és szegfűt exportált. Thaiföld az orchidea kereskedelemről ismert, míg Kolumbia túlnyomórészt liliomokat és krizantémokat exportál.

A legtöbbet importáló országok között főként a kimondottan fejlett országokat találjuk, ezek: Németország, Anglia, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország.

A virágok országhatárokon át utaznak, sok kilométert megtéve. Az utazás során hűtőben kell tárolni őket, hogy ne hervadjanak el, és ez jelentősen megemeli a költségeket. Az eladók számára az is kockázatot jelent, hogy ha sokkal többet rendelnek a virágokból, mint amit el tudnak adni. A maradék sajnos gyorsan tönkremegy. A vásárlók részben ennek a kockázatnak a költségeit fizetik meg.

Magasak a munkaköltségek

A virágszedés kényes munka, olyan munkásokra van szüksége a termelőknek, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel, tudnak vigyázni a virágokra. Ez sem egyszerű, de ha közelednek az ünnepek, akkor még nagyobb kihívással kell szembenézniük. Több munkás kézre van szükségük, és azért, hogy tarthassák a határidőket, az átlagos napidíjat is hajlandóak meghaladni.

A fejlett országokban, például Németországban vagy Hollandiában, az üvegházakban növekvő virágok csak néhány alkalmazottat kívánnak, hisz a munka zömét – öntözés, átültetés, betakarítás – robotok végzik. A fejletlen országokban a modern technika hiánya miatt sokkal nagyobb munkaerőre van szükség.

Bonyolult a logisztikájuk

„Ünnepek idején a munka 20-szor több, mint az átlagos hétköznapokon. Tulajdonképpen egész évben azon dolgoznak a termelők, hogy ilyenkor elegendő mennyiségű virágot biztosítsanak. Az év többi részében alacsonyabb áron tudnak csak értékesíteni, sokszor ki is kell dobni a megmaradt virágokat. Tehát, teljesen normális, hogy az igény megnövekedésével az árak is nőnek.”

- nyilatkozta a BBC-nek Chris Dramond, professzionális virágtermelő.

Hangsúlyozta, hogy a virágok logisztikája is komoly plusz költségekkel jár. Az eladó helyiségen kívül bérelni kell egy sofőrt, aki kiszállítja őket, emellett hozzáadódnak a repültetés költségei, a hűtés, az üzemanyag, a túlórák és az ehhez hasonló plusz kiadások.

Végül megérkeznek a virágok az üzletekbe, ahol szakértő virágkötők lenyűgöző, egyedi és fantáziadús csokrokat készítenek belőlük, hogy a vásárlók elégedetten és örömmel térjenek vissza hozzájuk. Ennek a szolgáltatásnak is ára van.

 

Forrás: 
nationalgeographic.rs

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

Kié a legszebb konyhakert 2019-ben?

Lezajlottak a kertbejárások és kiosztották a települések legszebb konyhakertjeinek járó jutalmakat „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program idei versenyében. Az idén összesen 378 településről közel 2400 kertnevezés érkezett. Az országos eredményhirdetésre és díjkiosztóra az OMÉK keretében kerül sor.

Egy év alatt több mint tíz százalékkal emelkedett a vágósertés ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 júliusáig - az előző év hasonló időszakához képest - az élő állatok és az állati termékek termelői árszintje 4,8 százalékkal nőtt. A legjelentősebb áremelkedés a sertéspiacon következett be, míg a vágómarha árak lényegében stagnálnak, hol csökkennek, hol emelkednek egy kicsit.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.