Back to top

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Laikus szemmel nem is sejtjük, milyen sok kockázati tényező van a virágtermelésben. A virágok rendkívül érzékenyek, eltart míg megnőnek, könnyen tönkremehetnek, sokszor külföldről jutnak el az eladókig. Lessünk be a kulisszák mögé, hogy jobban megértsük és felmérjük a virágok igazi értékét.

A virágok egy része külföldről érkezik

A friss virágok rendkívül érzékenyek, fizikai és üzleti értelemben egyaránt. Komoly munkaköltséggel és anyagi kockázattal kell számolnia a termelőknek és az eladóknak is, amikor olyan virágokról van szó, melyeket kifejezetten bizonyos ünnepekre növesztenek, például Valentin-napra, vagy anyák napjára. Ez főképp annak tudható be, hogy az országok többsége importálja őket.

Az ENSZ nemzetközi adatbázisa szerint a vágott virágok globális exportja elérte a 8,48 milliárd dollárt 2017-ben. Az 1995-ös adatokhoz képest ez 46 százalékos növekedést jelent.

A virágokat exportáló országok listájának tetején Hollandia áll. Mögötte követeznek Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia. Ecuador és Kolumbia 2018-ban főleg rózsát és szegfűt exportált. Thaiföld az orchidea kereskedelemről ismert, míg Kolumbia túlnyomórészt liliomokat és krizantémokat exportál.

A legtöbbet importáló országok között főként a kimondottan fejlett országokat találjuk, ezek: Németország, Anglia, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország.

A virágok országhatárokon át utaznak, sok kilométert megtéve. Az utazás során hűtőben kell tárolni őket, hogy ne hervadjanak el, és ez jelentősen megemeli a költségeket. Az eladók számára az is kockázatot jelent, hogy ha sokkal többet rendelnek a virágokból, mint amit el tudnak adni. A maradék sajnos gyorsan tönkremegy. A vásárlók részben ennek a kockázatnak a költségeit fizetik meg.

Magasak a munkaköltségek

A virágszedés kényes munka, olyan munkásokra van szüksége a termelőknek, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel, tudnak vigyázni a virágokra. Ez sem egyszerű, de ha közelednek az ünnepek, akkor még nagyobb kihívással kell szembenézniük. Több munkás kézre van szükségük, és azért, hogy tarthassák a határidőket, az átlagos napidíjat is hajlandóak meghaladni.

A fejlett országokban, például Németországban vagy Hollandiában, az üvegházakban növekvő virágok csak néhány alkalmazottat kívánnak, hisz a munka zömét – öntözés, átültetés, betakarítás – robotok végzik. A fejletlen országokban a modern technika hiánya miatt sokkal nagyobb munkaerőre van szükség.

Bonyolult a logisztikájuk

„Ünnepek idején a munka 20-szor több, mint az átlagos hétköznapokon. Tulajdonképpen egész évben azon dolgoznak a termelők, hogy ilyenkor elegendő mennyiségű virágot biztosítsanak. Az év többi részében alacsonyabb áron tudnak csak értékesíteni, sokszor ki is kell dobni a megmaradt virágokat. Tehát, teljesen normális, hogy az igény megnövekedésével az árak is nőnek.”

- nyilatkozta a BBC-nek Chris Dramond, professzionális virágtermelő.

Hangsúlyozta, hogy a virágok logisztikája is komoly plusz költségekkel jár. Az eladó helyiségen kívül bérelni kell egy sofőrt, aki kiszállítja őket, emellett hozzáadódnak a repültetés költségei, a hűtés, az üzemanyag, a túlórák és az ehhez hasonló plusz kiadások.

Végül megérkeznek a virágok az üzletekbe, ahol szakértő virágkötők lenyűgöző, egyedi és fantáziadús csokrokat készítenek belőlük, hogy a vásárlók elégedetten és örömmel térjenek vissza hozzájuk. Ennek a szolgáltatásnak is ára van.

 

Forrás: 
nationalgeographic.rs

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Emelkedtek a bérek az agráriumban

Az első negyedévben 15 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a mezőgazdaságban, miközben a foglalkoztatottak száma csaknem 6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves nemzetgazdasági összesítéséből.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

Orosz "alma razzia" Fehéroroszországban

Az orosz állami élelmiszer-biztonsági hivatal munkatársai Fehéroroszországban ellenőrzik, hogy nem lengyel származású almát akarnak-e belorusz exportőrök átcsomagolva továbbszállítani az orosz boltokba.

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Beérett a hazai hagyma, az ára pedig rekordokat döntöget

A mezőgazdasági termelői árak tekintetében az idei rekor­der alighanem a vörös­hagyma. Majdnem dupla pénzt kérnek érte a piacon a tavaly ilyenkori árához képes.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly

2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.

A külpiaci árnál magasabb a belföldi tej ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-V. hónapokban, az előző év hasonló időszakához képest, az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 10,9 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 2,8 százalékkal drágult.