Back to top

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Laikus szemmel nem is sejtjük, milyen sok kockázati tényező van a virágtermelésben. A virágok rendkívül érzékenyek, eltart míg megnőnek, könnyen tönkremehetnek, sokszor külföldről jutnak el az eladókig. Lessünk be a kulisszák mögé, hogy jobban megértsük és felmérjük a virágok igazi értékét.

A virágok egy része külföldről érkezik

A friss virágok rendkívül érzékenyek, fizikai és üzleti értelemben egyaránt. Komoly munkaköltséggel és anyagi kockázattal kell számolnia a termelőknek és az eladóknak is, amikor olyan virágokról van szó, melyeket kifejezetten bizonyos ünnepekre növesztenek, például Valentin-napra, vagy anyák napjára. Ez főképp annak tudható be, hogy az országok többsége importálja őket.

Az ENSZ nemzetközi adatbázisa szerint a vágott virágok globális exportja elérte a 8,48 milliárd dollárt 2017-ben. Az 1995-ös adatokhoz képest ez 46 százalékos növekedést jelent.

A virágokat exportáló országok listájának tetején Hollandia áll. Mögötte követeznek Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia. Ecuador és Kolumbia 2018-ban főleg rózsát és szegfűt exportált. Thaiföld az orchidea kereskedelemről ismert, míg Kolumbia túlnyomórészt liliomokat és krizantémokat exportál.

A legtöbbet importáló országok között főként a kimondottan fejlett országokat találjuk, ezek: Németország, Anglia, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország.

A virágok országhatárokon át utaznak, sok kilométert megtéve. Az utazás során hűtőben kell tárolni őket, hogy ne hervadjanak el, és ez jelentősen megemeli a költségeket. Az eladók számára az is kockázatot jelent, hogy ha sokkal többet rendelnek a virágokból, mint amit el tudnak adni. A maradék sajnos gyorsan tönkremegy. A vásárlók részben ennek a kockázatnak a költségeit fizetik meg.

Magasak a munkaköltségek

A virágszedés kényes munka, olyan munkásokra van szüksége a termelőknek, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel, tudnak vigyázni a virágokra. Ez sem egyszerű, de ha közelednek az ünnepek, akkor még nagyobb kihívással kell szembenézniük. Több munkás kézre van szükségük, és azért, hogy tarthassák a határidőket, az átlagos napidíjat is hajlandóak meghaladni.

A fejlett országokban, például Németországban vagy Hollandiában, az üvegházakban növekvő virágok csak néhány alkalmazottat kívánnak, hisz a munka zömét – öntözés, átültetés, betakarítás – robotok végzik. A fejletlen országokban a modern technika hiánya miatt sokkal nagyobb munkaerőre van szükség.

Bonyolult a logisztikájuk

„Ünnepek idején a munka 20-szor több, mint az átlagos hétköznapokon. Tulajdonképpen egész évben azon dolgoznak a termelők, hogy ilyenkor elegendő mennyiségű virágot biztosítsanak. Az év többi részében alacsonyabb áron tudnak csak értékesíteni, sokszor ki is kell dobni a megmaradt virágokat. Tehát, teljesen normális, hogy az igény megnövekedésével az árak is nőnek.”

- nyilatkozta a BBC-nek Chris Dramond, professzionális virágtermelő.

Hangsúlyozta, hogy a virágok logisztikája is komoly plusz költségekkel jár. Az eladó helyiségen kívül bérelni kell egy sofőrt, aki kiszállítja őket, emellett hozzáadódnak a repültetés költségei, a hűtés, az üzemanyag, a túlórák és az ehhez hasonló plusz kiadások.

Végül megérkeznek a virágok az üzletekbe, ahol szakértő virágkötők lenyűgöző, egyedi és fantáziadús csokrokat készítenek belőlük, hogy a vásárlók elégedetten és örömmel térjenek vissza hozzájuk. Ennek a szolgáltatásnak is ára van.

 

Forrás: 
nationalgeographic.rs

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Lenti és Lipót a legvirágosabb Nyugat-Magyarországon

A nyugat-magyarországi régió, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye legvirágosabb településeinek elismerésével kezdődött meg a Virágos Magyarország Környezetszépítő verseny területi díjainak átadósorozata szombat délután Keszthelyen.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Többet adnak idén a felvásárlók az almáért

Augusztus 21-én beindulnak az almasűrítmény-előállító üzemek és kilogrammonként nettó 30 forint körüli átvételi árat kínálva kezdhetik meg a feldolgozást - írta pénteki számában a Világgazdaság című napilap.

Nyomás alatt a szőlő felvásárlási ára

Önköltség alatti borszőlő-felvásárlási árakat hirdettek meg a felvásárlók a idei szüret elején, és a mostani kilátások alapján a vártnál kisebb mennyiséget vásárolnának fel - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.