Back to top

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Laikus szemmel nem is sejtjük, milyen sok kockázati tényező van a virágtermelésben. A virágok rendkívül érzékenyek, eltart míg megnőnek, könnyen tönkremehetnek, sokszor külföldről jutnak el az eladókig. Lessünk be a kulisszák mögé, hogy jobban megértsük és felmérjük a virágok igazi értékét.

A virágok egy része külföldről érkezik

A friss virágok rendkívül érzékenyek, fizikai és üzleti értelemben egyaránt. Komoly munkaköltséggel és anyagi kockázattal kell számolnia a termelőknek és az eladóknak is, amikor olyan virágokról van szó, melyeket kifejezetten bizonyos ünnepekre növesztenek, például Valentin-napra, vagy anyák napjára. Ez főképp annak tudható be, hogy az országok többsége importálja őket.

Az ENSZ nemzetközi adatbázisa szerint a vágott virágok globális exportja elérte a 8,48 milliárd dollárt 2017-ben. Az 1995-ös adatokhoz képest ez 46 százalékos növekedést jelent.

A virágokat exportáló országok listájának tetején Hollandia áll. Mögötte követeznek Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia. Ecuador és Kolumbia 2018-ban főleg rózsát és szegfűt exportált. Thaiföld az orchidea kereskedelemről ismert, míg Kolumbia túlnyomórészt liliomokat és krizantémokat exportál.

A legtöbbet importáló országok között főként a kimondottan fejlett országokat találjuk, ezek: Németország, Anglia, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország.

A virágok országhatárokon át utaznak, sok kilométert megtéve. Az utazás során hűtőben kell tárolni őket, hogy ne hervadjanak el, és ez jelentősen megemeli a költségeket. Az eladók számára az is kockázatot jelent, hogy ha sokkal többet rendelnek a virágokból, mint amit el tudnak adni. A maradék sajnos gyorsan tönkremegy. A vásárlók részben ennek a kockázatnak a költségeit fizetik meg.

Magasak a munkaköltségek

A virágszedés kényes munka, olyan munkásokra van szüksége a termelőknek, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel, tudnak vigyázni a virágokra. Ez sem egyszerű, de ha közelednek az ünnepek, akkor még nagyobb kihívással kell szembenézniük. Több munkás kézre van szükségük, és azért, hogy tarthassák a határidőket, az átlagos napidíjat is hajlandóak meghaladni.

A fejlett országokban, például Németországban vagy Hollandiában, az üvegházakban növekvő virágok csak néhány alkalmazottat kívánnak, hisz a munka zömét – öntözés, átültetés, betakarítás – robotok végzik. A fejletlen országokban a modern technika hiánya miatt sokkal nagyobb munkaerőre van szükség.

Bonyolult a logisztikájuk

„Ünnepek idején a munka 20-szor több, mint az átlagos hétköznapokon. Tulajdonképpen egész évben azon dolgoznak a termelők, hogy ilyenkor elegendő mennyiségű virágot biztosítsanak. Az év többi részében alacsonyabb áron tudnak csak értékesíteni, sokszor ki is kell dobni a megmaradt virágokat. Tehát, teljesen normális, hogy az igény megnövekedésével az árak is nőnek.”

- nyilatkozta a BBC-nek Chris Dramond, professzionális virágtermelő.

Hangsúlyozta, hogy a virágok logisztikája is komoly plusz költségekkel jár. Az eladó helyiségen kívül bérelni kell egy sofőrt, aki kiszállítja őket, emellett hozzáadódnak a repültetés költségei, a hűtés, az üzemanyag, a túlórák és az ehhez hasonló plusz kiadások.

Végül megérkeznek a virágok az üzletekbe, ahol szakértő virágkötők lenyűgöző, egyedi és fantáziadús csokrokat készítenek belőlük, hogy a vásárlók elégedetten és örömmel térjenek vissza hozzájuk. Ennek a szolgáltatásnak is ára van.

 

Forrás: 
nationalgeographic.rs

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brexit: bizakodó kormány, szkeptikus gazdák

A brit kormány az országnak az Európai Unióból történő kiválása után meg kíván válni a közös agrárpolitika keretében kialakított bürokráciától és nagyobb pénzügyi támogatással tervezi elismerni többek között a gazdák környezetbarát kezdeményezéseit. Vannak persze bírálatok és kétségek is, elsősorban az élelmiszer-biztonsággal és a kereskedelemmel kapcsolatban.

Öntözési kísérlet Horgoson

Magyarországon fokozatosan csökken a szabadföldi paprika termesztési területe, ugyanakkor nő a kereslet a kápia típusú bogyók iránt. A frisspiac mellett a feldolgozóipar is Szerbiából próbálja pótolni a hiányzó nyersanyagmennyiséget. Az ipari feldolgozás augusztus 20-tól kezdődik.

Faládák reneszánsza

Manapság fokozott igény mutatkozik a megújuló nyersanyagokból készült csomagolásokra. A komposztálható műanyag és a megújuló forrásból készített műanyag között nem egyértelmű mindenki számára a különbség, annál tisztább azonban a kép a fa esetében.

Január 31-én lejár az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésének határideje

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy a 2019. évi bevalláshoz kapcsolódó felügyeleti díj második részletének fizetési határideje 2020. január 31. napja. A díj átutalása kizárólag az e célra elkülönített fizetési számlára teljesíthető.

6,2 milliárd eurós rekordbevétel a holland növény- és virágexportőröknél

A holland növény- és virágexportőrök összesen 6,2 milliárd eurós rekordbevétellel zárták 2019-et, ami elsősorban a kelet-európai országokba irányuló exportnak, valamint az értékesítőhálózat folyamatos bővülésének köszönhető.

Brexit: a „kemény válás“ veszélyei

A konkrét kilépési tárgyalások megkezdése előtt az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb aggodalommal néznek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása, közelebbről egy kereskedelmi megállapodás nélküli távozás elé.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Semmiképpen ne hagyjuk ki a meggy és a cseresznye lemosó permetezését

Eddig úgy tűnik, nem sokat ártott a téli időjárás a cseresznye és a meggy klasszikus betegségeinek, ezért különösen fontos lesz, hogy ne hagyjuk ki a tél végi lemosó permetezéseket. Ha már a hideg nem gyérítette őket, hát tegyük meg mi. A tavaszi metszések során pedig ne felejtsük majd el eltávolítani a monília miatt elhalt ágakat, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét.

A világ méztermelése és az uniós mézimport

A világ mézpiacának tavalyi alakulásáról még nincsenek pontos adatok, de a korábbi évek adatváltozásai is jól mutatják a nagyságrendeket és az irányokat, melyek nem feltétlenül kedveznek a hazai és más európai uniós méhészeknek. A méz százalékos pontosságú származásának, illetve minőségének feltüntetését célzó spanyol, francia és portugál törvénytervezeteket az Európai Bizottság elutasította.